A diákok közül sokan az egyetemi-főiskolai dolgozatok elkészítését – egyéb elfoglaltságaik terhe mellett az utolsó pillanatra hagyják. Kollégáink is megtapasztalták az éjszakába nyúló dolgozatírás varázsát.

Ilyenkor mindenkiben felmerül a kérdés: mi lenne, ha a dolgozat egy részét vagy egészét nem kellene megírni, hanem egyszerűen csak átemelhető lenne valahonnan, és így szinte varázsütésre (ctrl+c) közel kerülne az áhított oldalszám/leütés mennyiség.

Általánosítani persze nem akarunk, merthogy azok is beleeshetnek a plágium csapdájába, akik a dolgozatok megírását a kreatív és kutató munka 100% elegyének tekintik, és egy apró figyelmetlenségből náluk is baj lehet.

Na de mi az a plágium?

Sajnálatos módon nagyon (de tényleg nagyon) kevés felsőoktatási intézmény rendelkezik Magyarországon ún. plágium szabályzattal, és ezért sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a plagizálás jogsértés, és hogy a plagizálásnak jogi (polgári jogi és esetleg büntetőjogi) következményei vannak.

Megvalósul a plágium, ha egy szövegrészt szó szerint idézünk elfelejtve a forrásmegjelölést, idézőjelet, illetve akkor is, ha a szövegrészt a behelyettesítés után ugyan átfogalmazzuk, de nem hivatkozunk a forrásra; vagy statisztikai adatot, ábrát, grafikát a forrás megnevezése nélkül tüntetünk fel vagy teljesen egyszerűen fogjuk magunkat és lefizetünk mást, hogy írja meg helyettünk, amíg mi bulizunk, esetleg mástól „lopjuk” el a munkáját kicsit átdolgozva.

Igen gyakori hivatkozott megfogalmazás szerint a plágium más szellemi alkotásának jogosulatlan felhasználását, eltulajdonítását jelenti.[1]

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 12.§ (1) bekezdés szerintA szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.”

A szerzőt a halálától számított 70 évig illeti meg védelmi idő, ez azt jelenti, hogy ebben a védelmi időben léphet fel a szerző személyhez fűződő jogának megsértése miatt az, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott. Ha ilyen személy nincs-, az, aki a szerzői vagyoni jogokat örökléssel megszerezte.

Tehát, amennyiben nem tüntetjük fel a szerzőt, úgy a szerzői jogi törvény fenti rendelkezése alapján a szerző személyhez fűződő joga sérül.

Mi a plágium jogkövetkezménye?

A plagizálással tehát a szerző személyhez fűződő jogát sértjük meg. A személyhez fűződő jogok megsértése esetére a Polgári Törvénykönyv – az eset körülményeihez képest a személyhez fűződő jogában megsértett személy vagy örököse, hagyaték gondozója részére – az alábbi polgári jogi igények érvényesítését biztosítja:

  1. a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  2. a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  3. azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
  4. a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
  5. azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

A plágiumnak feljelentés alapján büntetőjogi következménye is lehet. A plagizálással a Büntető törvénykönyv által, a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények körében szabályozott bitorlás bűncselekménye valósulhat meg.

Mit tegyünk tehát?

A fentiekben leírtak azonban nem azt jelentik, hogy nem lehet más szerzők munkáit felhasználni a saját dolgozataink megírásához, pusztán arról, hogy az átvett szövegeket ne a sajátunkként tüntessük fel.

A Harvard Egyetemen a következőkre hívja fel a figyelmet ahol három hivatalos forrás megjelölési formát ajánlanak:

  • MLA (Modern Language Association) stílus (humán tárgyak esetén);
  • APA (American Psychological Association) stílus (tudományos tárgyak esetén);
  • Chicago (The Chicago Manual of Style) stílus.

Magyarországon ez utóbbi terjedt el.

Biztos, ami biztos, elkerülendő egy fegyelmi eljárás, polgári jogi következmények vagy enyhébb esetben a dolgozat „visszadobását”, ezért amennyiben szó szerint kerül rögzítésre egy szövegrész, az legyen ennek megfelelően megjelölve, és minden nem saját kútfőből termett szöveget tüntessük fel az irodalomjegyzékben ÉS közvetlenül az adott szövegrésznél is.

Ennek egy tipikus módja, hogy a lábjegyzet hivatkozásnál megjelöljük kinek, melyik munkájából (oldalszám, kiadó, kiadás éve) megjelölésével – és elmondhatjuk, hogy a dolgozatot Chicago stílusban írtuk meg!

Az adott felsőoktatási intézmény adott dolgozatra vonatkozó előírásai általában tartalmaznak pontosabb előírást. Érdemes ezeket már előre elolvasni.

 

­

[1] HARGITAI József: Jogi fogalomtár. 1254. o.; Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2005