A COVID-19 koronavírus terjedésének megakadályozása és lelassítása érdekében a Kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzetről, valamint az azzal kapcsolatos különleges jogrendről bővebben korábbi írásunkban értekeztünk. A veszélyhelyzet kihirdetése mellett a Kormány számos különleges jogszabályi rendelkezést vezetett be, melyek a vírus terjedésének lelassítását, és a járvány gazdasági és egészségügyi hatásainak csökkentését hivatottak biztosítani. A Kormány legújabb rendeleteivel ezen intézkedések hatályának meghosszabbításáról, valamint a peres- és nemperes eljárások különleges szabályairól döntött.

A veszélyhelyzettel összefüggő intézkedések hatályának meghosszabbítása

A Kormány 73/2020. (III.31.) számú rendeletében számos, a koronavírus járvány terjedésének megakadályozására vonatkozó különös intézkedésének hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbította. Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet megszűnésének ideje egyelőre bizonytalan, az érintett intézkedések minden bizonnyal még hónapokig hatályban maradnak.

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő legfontosabb eljárásjogi intézkedések

A 74/2020. (III.31.) számú kormányrendelet rendelkezései szerint az alábbi különleges eljárásjogi intézkedések érvényesülnek a veszélyhelyzet hatálya alatt:

Közös, minden eljárásra vonatkozó szabályként a kézbesítési kifogás és a mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. Ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésétől annak megszűnéséig tartó időszakban a határidők nem telnek, így a kézbesítési kifogásra és a mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésére az érintetteknek jóval hosszabb idejük van felkészülni.

Polgári peres és bírósági nemperes eljárásokra vonatkozó különös szabályok

§ Főszabályként a veszélyhelyzet a polgári peres határidők folyását nem érinti. Ez azt jelenti, hogy kizárólag abban az esetben nyugszik vagy szakad meg a határidő, amennyiben a kormányrendelet ezt kifejezetten tartalmazza.

§ Perfelvételi tárgyalás tartását a veszélyhelyzet ideje alatt mellőzni kell, szükség esetén a bíróság írásos nyilatkozattételre hívhatja fel a feleket. Tárgyalást a veszélyhelyzet ideje alatt lehetőleg elektronikus úton kell tartani. Amennyiben ennek feltételei nem biztosítottak, a bíróság a tárgyalás megtartása helyett írásbeli nyilatkozattételre hívja fel a feleket, és így szerzi be a szükséges adatokat, nyilatkozatokat, információkat.

§ Ha olyan személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény foganatosítására van szükség, amely elektronikus vagy írásbeli úton nem teljesíthető, akkor az akadály elhárultáig, vagy a veszélyhelyze megszűnéséig tartó idő a határidőkbe nem számít bele. A bíróság az akadály bekövetkezéséről és esetleges megszűnéséről végzésben határoz.

§ A felek közös kérelmére az eljárás szünetelésének korlátlan számban van helye.

§ Személyes meghallgatás helyett a bíróság a felek nyilatkozatait minden esetben írásban szerzi be, vagy a személyazonosság ellenőrzésére is alkalmas eszköz segítségével nyilatkoztatja a feleket. A nyilatkozatokat a bíróság minden esetben jegyzőkönyvbe foglalja.

§ Járványügyi intézkedés helyszínéül szolgáló helyen eljárási cselekményt lefolytatni nem lehet.

§ Az első fokon eljáró bíróság minden esetben egy hivatásos bíróból áll.

§ Keresetlevelet, illetve egyéb beadványt a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban nyújthat be.

§ Ítélethozatalra tárgyaláson kívül kerül sor.

§ Fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.

 

A közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó szabályok

 

§ Főszabály szerint a közjegyzői nemperes eljárások határidőit a veszélyhelyzet nem érinti.

§ Kérelem szóban nem terjeszthető elő, az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható.

§ Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni.

§ Aláírás vagy kézjegy valódiságának tanúsítása elektronikus távközlési eszköz útján is történhet.

§ Hagyatéki eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt tárgyalást kitűzni nem lehet, a tárgyalás kitűzését a közjegyző köteles a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra elhalasztani.

§ A veszélyhelyzet ideje alatt a hagyaték hagyatéki tárgyalás tartása nélkül is átadható, ha a közjegyző minden érintettnek a végzés tervezetét megküldi és a kézhezvételtől számított 15 napon belül minden érintett kifejezetten nyilatkozik, hogy a végzés tervezetét elfogadja.

Céginformáció igénylése

§ A céginformációs szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást. Személyes ügyintézés, illetve papír alapú céginformáció tehát a veszélyhelyzet megszűnéséig nem igényelhető.

 

Összefoglaló

A fenti különös rendelkezéseket elolvasva láthatjuk, hogy a Kormány célja a különös eljárásjogi szabályokkal az volt, hogy a személyes érintkezések számát a lehető legkevesebbre mérsékelje. A személyes kontaktus nélkülözésével, valamint a közös légtérben való tartózkodást igénylő eljárási cselekmények (pl. tárgyalás) mellőzésével a koronavírus terjedése lassítható, optimális esetben pedig megakadályozható. A büntető- valamint a közigazgatási eljárásokra vonatkozó különös szabályok – melyeket a későbbiekben másik cikkünkben szintén bemutatunk – szintén hasonló elvek mentén születtek meg.

 

Anyagi- vagy eljárásjogi kérdéseivel, kéréseivel forduljon hozzánk bizalommal! Irodánk a koronavírus ideje alatt is folyamatosan, zavartalanul nyitva tart!

Kövessen minket és Like-olja oldalunkat!
error: Alert: Content is protected !!