Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy az új Polgári Törvénykönyv („Ptk.”) 2014. március 15-i hatályba lépésére tekintettel a gazdasági társaságok kötelesek a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésükről dönteni, és ennek megfelelően a létesítő okiratukat a Ptk. rendelkezéseihez igazítva módosítani.

 § Ezen kötelezettség teljesítésére betéti társaságok és közkereseti társaságok esetében egy éves (a határidő tehát 2015. március 15. napján jár le), míg korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok esetében két éves átmeneti időt (a határidő 2016. március 15. napján jár le) biztosít a törvényi szabályozás.

Amennyiben az átmeneti idő lejártát megelőzően a gazdasági társaságok módosítani kényszerülnek létesítő okiratukat (például székhelyváltozás, vagy bármely nyilvántartási elemet érintő változás esetén), úgy ezzel egyidejűleg összhangba kell hozniuk létesítő okiratukat az új Ptk.-val és rendelkezniük kell az új Ptk. szerinti továbbműködésről.

Amennyiben a változásbejegyzési kérelem kizárólag az új Ptk. szerinti továbbműködésről és a létesítő okirat új Ptk.-val való összhangba hozásáról szóló döntést tartalmaz, akkor a kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani.

§ Ilyen csekély mértékű változásnak azonban sajnos kicsi az esélye, az új Ptk. ugyanis számos szükségszerű változást hozott minden cégforma számára.

Abban az esetben, ha a kötelező módosításokon kívül egyéb változást is be kell jelenteni a cégbírósághoz, úgy jelenleg az általános szabályok szerint kell megfizetni az illetéket és a közzétételi költségtérítést, amely 15.000,- Ft, illetve 3.000,- Ft.

A vonatkozó statisztikai adatok szerint eddig nagyon kevés cég vezette át a kötelező változásokat. A hatályos szabályozás szerint nincs szükség a létesítő okirat módosítására, ha azt csak a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényre („Gt.”) való visszautalás indokolná, vagy azért mert a közkereseti társaság vagy betéti társaság vezető tisztségviselőjét a társasági szerződés nem ügyvezetőnek nevezi.

§ Az előbbi kedvezmény szűken értelmezendő, ugyanis ha a felsoroltakon kívül más helyütt található konkrét utalás a Gt. szabályaira, akkor a módosítás kötelező!

§ Fontos cégbírósági gyakorlati álláspont, hogy szükséges a már meglévő aláírásminták új Ptk szerinti módosítása!

A határidő letelte után a bíróságok nem fogják hivatalból vizsgálni a jogszabályoknak való megfelelést, azonban ha mégis tudomást szereznek arról, hogy a cég a fentiekben részletezett kötelezettségeinek határidőn túl tesz eleget, a cégbíróság a bejelentési kötelezettség késedelme miatt 50.000,- forinttól 900.000,- forintig terjedő bírsággal sújtja a társaságot.

§ A bírság kiszabása kötelező, akár már egy napos késedelem esetén is megállapítandó, csak a mérték meghatározásánál van mérlegelési lehetősége a cégbíróságnak.

§ Jó hír azonban, hogy csupán a módosított létesítő okirat aláírására kell sor kerüljön a megadott határidőkig, és azok benyújtására 30 nap áll a társaságok rendelkezésére.

Amennyiben a fentiek szerint az Ön cégét is érinti a cégmódosításra nyitva álló közelgő határidő, úgy forduljon Irodánkhoz bizalommal.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

2025. június 28-tól hatályba lép az új akadálymentességi törvény, amely alapjaiban változtatja meg a lakossági banki és pénzügyi szolgáltatások működését. Az új szabályozás célja, hogy a fogyasztók számára hozzáférhetőbbé és egyenlő esélyekkel igénybe vehetővé tegyék ezeket a szolgáltatásokat. Nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban! A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egy ajánlás kiadásával kívánja elősegíteni, a fogyatékossággal élő ügyfelek esélyegyenlőségének biztosítását összhangban az Országos Fogyatékosságügyi Programban (a továbbiakban: Országos Fogyatékosságügyi Program) és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégiában foglalt célkitűzésekkel.