Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy az új Polgári Törvénykönyv („Ptk.”) 2014. március 15-i hatályba lépésére tekintettel a gazdasági társaságok kötelesek a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésükről dönteni, és ennek megfelelően a létesítő okiratukat a Ptk. rendelkezéseihez igazítva módosítani.

 § Ezen kötelezettség teljesítésére betéti társaságok és közkereseti társaságok esetében egy éves (a határidő tehát 2015. március 15. napján jár le), míg korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok esetében két éves átmeneti időt (a határidő 2016. március 15. napján jár le) biztosít a törvényi szabályozás.

Amennyiben az átmeneti idő lejártát megelőzően a gazdasági társaságok módosítani kényszerülnek létesítő okiratukat (például székhelyváltozás, vagy bármely nyilvántartási elemet érintő változás esetén), úgy ezzel egyidejűleg összhangba kell hozniuk létesítő okiratukat az új Ptk.-val és rendelkezniük kell az új Ptk. szerinti továbbműködésről.

Amennyiben a változásbejegyzési kérelem kizárólag az új Ptk. szerinti továbbműködésről és a létesítő okirat új Ptk.-val való összhangba hozásáról szóló döntést tartalmaz, akkor a kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani.

§ Ilyen csekély mértékű változásnak azonban sajnos kicsi az esélye, az új Ptk. ugyanis számos szükségszerű változást hozott minden cégforma számára.

Abban az esetben, ha a kötelező módosításokon kívül egyéb változást is be kell jelenteni a cégbírósághoz, úgy jelenleg az általános szabályok szerint kell megfizetni az illetéket és a közzétételi költségtérítést, amely 15.000,- Ft, illetve 3.000,- Ft.

A vonatkozó statisztikai adatok szerint eddig nagyon kevés cég vezette át a kötelező változásokat. A hatályos szabályozás szerint nincs szükség a létesítő okirat módosítására, ha azt csak a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényre („Gt.”) való visszautalás indokolná, vagy azért mert a közkereseti társaság vagy betéti társaság vezető tisztségviselőjét a társasági szerződés nem ügyvezetőnek nevezi.

§ Az előbbi kedvezmény szűken értelmezendő, ugyanis ha a felsoroltakon kívül más helyütt található konkrét utalás a Gt. szabályaira, akkor a módosítás kötelező!

§ Fontos cégbírósági gyakorlati álláspont, hogy szükséges a már meglévő aláírásminták új Ptk szerinti módosítása!

A határidő letelte után a bíróságok nem fogják hivatalból vizsgálni a jogszabályoknak való megfelelést, azonban ha mégis tudomást szereznek arról, hogy a cég a fentiekben részletezett kötelezettségeinek határidőn túl tesz eleget, a cégbíróság a bejelentési kötelezettség késedelme miatt 50.000,- forinttól 900.000,- forintig terjedő bírsággal sújtja a társaságot.

§ A bírság kiszabása kötelező, akár már egy napos késedelem esetén is megállapítandó, csak a mérték meghatározásánál van mérlegelési lehetősége a cégbíróságnak.

§ Jó hír azonban, hogy csupán a módosított létesítő okirat aláírására kell sor kerüljön a megadott határidőkig, és azok benyújtására 30 nap áll a társaságok rendelkezésére.

Amennyiben a fentiek szerint az Ön cégét is érinti a cégmódosításra nyitva álló közelgő határidő, úgy forduljon Irodánkhoz bizalommal.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.

A pénzügyi szektor biztonságos és prudens működése elképzelhetetlen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (angol rövidítéssel: AML/CFT) nélkül. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 1/2026. (II.24.) számú ajánlása, amely részletesen szabályozza az ezen a területen dolgozó tisztségviselők feladatait, felelősségi köreit és a kapcsolódó belső eljárásrendeket.

Bár a téma jogilag és szakmailag is rendkívül összetett, az alábbi cikkben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb változásokat és elvárásokat, amelyek elsősorban a hitelintézeteket és a pénzügyi szolgáltatókat érintik. Az ajánlás célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a jogalkalmazást és egységesítse az elvárásokat a hazai pénzügyi szervezetek körében.

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.