1. Elszámolás határideje, a közlés módja

 Tekintettel arra, hogy az egyes pénzintézetek által kezdeményezetett, a vonatkozó jogszabályokban előírt peres eljárások döntő többségében befejeződtek, így a 2015. évvel elérkeztünk a devizahiteleket érintő hosszadalmas és igencsak összetett eljárások következő szakaszába.

 A törvényi rendelkezéseknek megfelelően a deviza alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, valamint pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzintézetek 2015. március 1. és 2015. április 30. között kötelesek a fogyasztók részére elszámolásukat megküldeni.

Ez azt jelenti, hogy több százezer banki ügyfél kap soron kívüli leveleket a bankjától április végéig. Ezen értesítések nem egyszerű számlaértesítők lesznek, hanem olyan levelek, amelyekben a bankok az MNB rendeletben meghatározott, rendkívül bonyolult elszámolási képlet alapján a devizahitelek forintosítása, valamint a fair bankokról szóló törvénynek megfelelő új hitelkonstrukciók egyszerre jelennek meg.

A pénzügyi intézmény a fenti elszámolást ajánlott, tértivevényes levélben küldi meg a fogyasztó részére. A megküldés időpontjának az elszámolás postára adásának időpontját kell tekinteni, ezért mindenképp javasoljuk, hogy a banktól érkező küldemények átvételre kerüljenek.

Kihangsúlyozandó, hogy az egyes bankok elszámolás–megküldési kötelezettségének az ügyfelek lakóhelye, ennek hiányában a fogyasztó azon címére tesz eleget, amely címre a pénzügyi intézmény fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos időszakos tájékoztatási kötelezettségét teljesíteni köteles. Lakóhelyként azt a címet kell bejelenteni, amelyre a fogyasztó a pénzügyi intézmény küldeményeit várja.

Amennyiben a pénzügyi intézmény a fogyasztóval nem számolt el és a fogyasztó álláspontja alapján a pénzintézetnek vele szemben erre irányuló kötelezettsége áll fenn, legkésőbb a pénzintézet által a fogyasztói elszámolás honlapon való közzétételétől számított 60 napon belül a fogyasztó panasszal élhet a pénzintézet felé. Akadályoztatás esetén a panasz az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2015. december 31-ig terjeszthető elő.

Figyelem! A pénzügyi intézmény által küldött levél „címzett ismeretlen”, „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezik vissza a pénzintézethez, a pénzintézet a fogyasztó pénzintézet felé fennálló követelését a továbbiakban elévülő követelésként tartja nyilván.

Fogyasztó részéről a pénzügyi intézmény által megküldött elszámolás át nem vétele esetén tudomásszerzés idejének tekintendő:

 § amennyiben a levél „nem kereste jelzéssel” érkezik vissza a pénzintézethez, a fogyasztó részére történt kézbesítés megkísérlésének időpontját követő 10. nap.

 § amennyiben a levél „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza a pénzintézethez, a fogyasztó részére történt kézbesítés megkísérlésének napja.

 § amennyiben a levél „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, vagy „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza a pénzintézethez, a pénzintézet honlapján történő közzététel napja.

2. Elszámolás menete – vitatás

Amennyiben a pénzügyi intézménynek az elszámolás alapján a fogyasztóval szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, a fogyasztónak be kell jelentenie azt a fizetési számlaszámot, amelyre az elszámolásban szereplő összeg utalását kéri, vagy közölnie kell, hogy az összeget bankfiókban történő készpénzfizetés útján kívánja átvenni.

A pénzintézet a fenti fizetési kötelezettségnek átutalás esetén a fizetési számlaszám bejelentésétől számított, jóváírás esetén az elszámolás megküldésétől számított 15 napon belül tesz eleget.

Amennyiben a fogyasztó a pénzügyi intézmény által részére megküldött elszámolást vitatja, az elszámolás kézhezvételétől, vagy arról való tudomásszerzéstől, vagy akadályoztatás esetén az akadály elhárulásától számított 30 napon belül panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé, melyet a pénzintézet 60 napon belül megválaszolni köteles. A panaszt kizárólag írásban lehet előterjeszteni.

Figyelem! Ha Ön, mint fogyasztó panasszal nem él, akkor úgy tekintendő, hogy a fogyasztó az elszámolásban foglaltakat nem vitatja, mely ezt követően sem lesz vitatható.

Az ügyfelek többsége az elszámolással szemben vélhetően nem is kis számban fog panasszal élni. Az elmúlt hónapokban ugyanis az elszámoltatásról szóló közbeszédben és valamennyi sajtóorgánumban elhangzott az ominózus mondat, miszerint az ügyfelek tartozása akár 25-30 százalékkal is csökkenhet. Ennek megfelelően ma már szinte mindenki ennyit vár, ugyanakkor a pénzügyi-szakmai körök előzetes megítélése szerint a terhek csökkenése sokkal inkább 10 és 15 százalékos mértékűre tehető.

Amennyiben az előterjesztett panaszt a pénzintézet elutasítja, az ügyfél 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.

A fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a pénzintézet helyes elszámolását megállapító határozatának fogyasztó részére történő kézbesítését követő 30 napon belül polgári nemperes eljárást kezdeményezhet.

 3. A folyamatban lévő érvénytelenségi perek szabályainak alkalmazása

 A szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el.

Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.

Ha a folyamatban lévő eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetében (viszontkeresetében) a bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri.

A pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti felülvizsgált elszámolás bejelentését követő harmincadik napot követően kell az eljárást folytatni. A bejelentést a fogyasztó fél ellenfelének kell megtennie. Ha a fogyasztó a felperes, és a keresetlevél az ellenfelének még nem került kézbesítésre, a bejelentési kötelezettség a fogyasztót terheli

4. Végrehajtási eljárások

 Szünetelő végrehajtási eljárások a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldésének bejelentését követő harmincadik nap elteltét követően jogszabályban meghatározottak szerint folytatódnak az alábbiak szerint.

A végrehajtónak a törvényi rendelkezés alapján szünetelő ügyként nyilvántartandó végrehajtási ügyek intézését az banki elszámolási bejelentés és mellékleteinek végrehajtóhoz érkezésétől számított 60 napon belül kell megkezdenie.

A végrehajtási költség számításánál alapja a pénzügyi intézmény által megküldött elszámolás, így a végrehajtó nem érvényesíthet végrehajtási költséget a pénzügyi intézmény korábbi követelésének azon része után, amely meghaladja a pénzügyi intézmény által a megküldött elszámolásban meghatározott összeget, továbbá a végrehajtó részéről nem képezheti behajtási jutalék alapját a pénzügyi intézmény korábbi követelése és a megküldött elszámolásban meghatározott összeg különbözete.

A végrehajtási eljárás szünetelését követően a végrehajtó nem érvényesíthet ismételt költségátalányra.

 További kérdése van deviza alapú adóssága, elszámolás, végrehajtás kapcsán? Keressen minket és segítünk!

* * *

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.