Deviza alapú kölcsönök elszámolása – vitatása

1. Elszámolás határideje, a közlés módja

 Tekintettel arra, hogy az egyes pénzintézetek által kezdeményezetett, a vonatkozó jogszabályokban előírt peres eljárások döntő többségében befejeződtek, így a 2015. évvel elérkeztünk a devizahiteleket érintő hosszadalmas és igencsak összetett eljárások következő szakaszába.

 A törvényi rendelkezéseknek megfelelően a deviza alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, valamint pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzintézetek 2015. március 1. és 2015. április 30. között kötelesek a fogyasztók részére elszámolásukat megküldeni.

Ez azt jelenti, hogy több százezer banki ügyfél kap soron kívüli leveleket a bankjától április végéig. Ezen értesítések nem egyszerű számlaértesítők lesznek, hanem olyan levelek, amelyekben a bankok az MNB rendeletben meghatározott, rendkívül bonyolult elszámolási képlet alapján a devizahitelek forintosítása, valamint a fair bankokról szóló törvénynek megfelelő új hitelkonstrukciók egyszerre jelennek meg.

A pénzügyi intézmény a fenti elszámolást ajánlott, tértivevényes levélben küldi meg a fogyasztó részére. A megküldés időpontjának az elszámolás postára adásának időpontját kell tekinteni, ezért mindenképp javasoljuk, hogy a banktól érkező küldemények átvételre kerüljenek.

 

Kihangsúlyozandó, hogy az egyes bankok elszámolásmegküldési kötelezettségének az ügyfelek lakóhelye, ennek hiányában a fogyasztó azon címére tesz eleget, amely címre a pénzügyi intézmény fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos időszakos tájékoztatási kötelezettségét teljesíteni köteles. Lakóhelyként azt a címet kell bejelenteni, amelyre a fogyasztó a pénzügyi intézmény küldeményeit várja.

 

Amennyiben a pénzügyi intézmény a fogyasztóval nem számolt el és a fogyasztó álláspontja alapján a pénzintézetnek vele szemben erre irányuló kötelezettsége áll fenn, legkésőbb a pénzintézet által a fogyasztói elszámolás honlapon való közzétételétől számított 60 napon belül a fogyasztó panasszal élhet a pénzintézet felé. Akadályoztatás esetén a panasz az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2015. december 31-ig terjeszthető elő.

 

Figyelem! A pénzügyi intézmény által küldött levél „címzett ismeretlen”, „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezik vissza a pénzintézethez, a pénzintézet a fogyasztó pénzintézet felé fennálló követelését a továbbiakban elévülő követelésként tartja nyilván.

 

Fogyasztó részéről a pénzügyi intézmény által megküldött elszámolás át nem vétele esetén tudomásszerzés idejének tekintendő:

 § amennyiben a levél „nem kereste jelzéssel” érkezik vissza a pénzintézethez, a fogyasztó részére történt kézbesítés megkísérlésének időpontját követő 10. nap.

 § amennyiben a levél „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza a pénzintézethez, a fogyasztó részére történt kézbesítés megkísérlésének napja.

 § amennyiben a levél „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, vagy „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza a pénzintézethez, a pénzintézet honlapján történő közzététel napja.

2. Elszámolás menete – vitatás

Amennyiben a pénzügyi intézménynek az elszámolás alapján a fogyasztóval szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, a fogyasztónak be kell jelentenie azt a fizetési számlaszámot, amelyre az elszámolásban szereplő összeg utalását kéri, vagy közölnie kell, hogy az összeget bankfiókban történő készpénzfizetés útján kívánja átvenni.

 

A pénzintézet a fenti fizetési kötelezettségnek átutalás esetén a fizetési számlaszám bejelentésétől számított, jóváírás esetén az elszámolás megküldésétől számított 15 napon belül tesz eleget.

 

Amennyiben a fogyasztó a pénzügyi intézmény által részére megküldött elszámolást vitatja, az elszámolás kézhezvételétől, vagy arról való tudomásszerzéstől, vagy akadályoztatás esetén az akadály elhárulásától számított 30 napon belül panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé, melyet a pénzintézet 60 napon belül megválaszolni köteles. A panaszt kizárólag írásban lehet előterjeszteni.

 

Figyelem! Ha Ön, mint fogyasztó panasszal nem él, akkor úgy tekintendő, hogy a fogyasztó az elszámolásban foglaltakat nem vitatja, mely ezt követően sem lesz vitatható.

 

Az ügyfelek többsége az elszámolással szemben vélhetően nem is kis számban fog panasszal élni. Az elmúlt hónapokban ugyanis az elszámoltatásról szóló közbeszédben és valamennyi sajtóorgánumban elhangzott az ominózus mondat, miszerint az ügyfelek tartozása akár 25-30 százalékkal is csökkenhet. Ennek megfelelően ma már szinte mindenki ennyit vár, ugyanakkor a pénzügyi-szakmai körök előzetes megítélése szerint a terhek csökkenése sokkal inkább 10 és 15 százalékos mértékűre tehető.

 

Amennyiben az előterjesztett panaszt a pénzintézet elutasítja, az ügyfél 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.

 

A fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a pénzintézet helyes elszámolását megállapító határozatának fogyasztó részére történő kézbesítését követő 30 napon belül polgári nemperes eljárást kezdeményezhet.

 

 3. A folyamatban lévő érvénytelenségi perek szabályainak alkalmazása

 A szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el.

Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyenswiss franc jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.

 

Ha a folyamatban lévő eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetében (viszontkeresetében) a bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri.

A pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti felülvizsgált elszámolás bejelentését követő harmincadik napot követően kell az eljárást folytatni. A bejelentést a fogyasztó fél ellenfelének kell megtennie. Ha a fogyasztó a felperes, és a keresetlevél az ellenfelének még nem került kézbesítésre, a bejelentési kötelezettség a fogyasztót terheli

 

4. Végrehajtási eljárások

 Szünetelő végrehajtási eljárások a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldésének bejelentését követő harmincadik nap elteltét követően jogszabályban meghatározottak szerint folytatódnak az alábbiak szerint.

A végrehajtónak a törvényi rendelkezés alapján szünetelő ügyként nyilvántartandó végrehajtási ügyek intézését az banki elszámolási bejelentés és mellékleteinek végrehajtóhoz érkezésétől számított 60 napon belül kell megkezdenie.

 

A végrehajtási költség számításánál alapja a pénzügyi intézmény által megküldött elszámolás, így a végrehajtó nem érvényesíthet végrehajtási költséget a pénzügyi intézmény korábbi követelésének azon része után, amely meghaladja a pénzügyi intézmény által a megküldött elszámolásban meghatározott összeget, továbbá a végrehajtó részéről nem képezheti behajtási jutalék alapját a pénzügyi intézmény korábbi követelése és a megküldött elszámolásban meghatározott összeg különbözete.

 

A végrehajtási eljárás szünetelését követően a végrehajtó nem érvényesíthet ismételt költségátalányra.

 

 

 További kérdése van deviza alapú adóssága, elszámolás, végrehajtás kapcsán? Keressen minket és segítünk!

 

* * *

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com