1. Változások a gazdálkodó szervezetek csőd- és a felszámolási eljárásában

§ A törvény szerint a csődeljárás iránti kérelem 2015. január 1. napjától kizárólag elektronikus nyomtatványon benyújtható. Az erre vonatkozó szakaszok két időponttól, 2015. január 1. és 2015. július 1. napjától változó kötelezettségeket és lehetőségeket határoznak meg az ügyfelek részére azzal, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartásra csak a 2013. január 1. napját követően indult eljárásokban van lehetőség.

§ 2015. június 30. napjáig a fél, illetve képviselője – választása szerint – beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton is benyújthatja, tehát 2015. július 1. napjáig csupán választási lehetősége állt fent.

§ A választás joga nem illeti meg az adóst a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása esetén, ugyanis ebben az eljárásban a jogi képviselet a jogszabály alapján kötelező, és mivel már a kezdő irat is elektronikus formában érkezik, ezért papír alapú eljárásra nem lehetséges át-(vagy vissza) térni.

§ Az elektronikus úton történő benyújtás következménye, hogy a benyújtónak a továbbiakban is elektronikus úton kell kapcsolatot tartania, valamint részére is ilyen formában kézbesíti az iratokat a bíróság.

§ Kivételt jelent az elektronikus benyújtás alól az az eset, ha nagy mennyiségű papír alapú okirat van az eljárásban, vagy azok valódisága nem bizonyított. A bíróság 2015. június 30. napjáig, illetve azt követően is papír alapon kézbesíti a keresetlevelet az adós részére, valamint abban az esetben is, ha az iratot nem a jogi képviselő, hanem kifejezetten a fél részére kell kézbesíteni.

§ 2015. július 1. napjától a gazdálkodó szervezet minden beadványát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a bíróság részére.

2. Az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetésének szabályai

§ 2015. január 1. napjától az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést a kérelem benyújtását megelőzően, elektronikus úton köteles megfizetni.

§ A fizetés történhet az EFER rendszeren keresztül, valamint a Magyar Államkincstár javára.

§ Az EFER rendszer esetében az Igazságügyi Fizetési Portálon fizethető meg mind az illeték, mind a közzétételi költségtérítés bankkártyával. Ha az ügyfél ezt a fizetési módot választja, akkor az általa megadott e-mail címre megküldik részére a befizetést igazoló ígérvényt, melyet kérelme benyújtása esetén mellékletként tud csatolni.

§ A Magyar Államkincstár útján történő befizetés esetén az eljárási illetéket átutalással lehetséges megfizetni az illetékes törvényszék eljárási illeték számlájára. Az utaláskor fel kell tüntetni minden releváns adatot, melynek segítségével kizárható a többszöri felhasználás. A kérelemhez csatolni kell az átutalást igazoló iratot elektronikus aláírással ellátott formában. A közzétételi díjat az Igazságügyi Minisztérium (Budapest) 10032000-01397136-30000003 számú számlájára kell befizetni. Ebben az esetben is az irathoz kell csatolni az átutalást igazoló iratot elektronikus aláírással ellátva.

* * *

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

• a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
• a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.