1. Változások a gazdálkodó szervezetek csőd- és a felszámolási eljárásában

§ A törvény szerint a csődeljárás iránti kérelem 2015. január 1. napjától kizárólag elektronikus nyomtatványon benyújtható. Az erre vonatkozó szakaszok két időponttól, 2015. január 1. és 2015. július 1. napjától változó kötelezettségeket és lehetőségeket határoznak meg az ügyfelek részére azzal, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartásra csak a 2013. január 1. napját követően indult eljárásokban van lehetőség.

§ 2015. június 30. napjáig a fél, illetve képviselője – választása szerint – beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton is benyújthatja, tehát 2015. július 1. napjáig csupán választási lehetősége állt fent.

§ A választás joga nem illeti meg az adóst a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása esetén, ugyanis ebben az eljárásban a jogi képviselet a jogszabály alapján kötelező, és mivel már a kezdő irat is elektronikus formában érkezik, ezért papír alapú eljárásra nem lehetséges át-(vagy vissza) térni.

§ Az elektronikus úton történő benyújtás következménye, hogy a benyújtónak a továbbiakban is elektronikus úton kell kapcsolatot tartania, valamint részére is ilyen formában kézbesíti az iratokat a bíróság.

§ Kivételt jelent az elektronikus benyújtás alól az az eset, ha nagy mennyiségű papír alapú okirat van az eljárásban, vagy azok valódisága nem bizonyított. A bíróság 2015. június 30. napjáig, illetve azt követően is papír alapon kézbesíti a keresetlevelet az adós részére, valamint abban az esetben is, ha az iratot nem a jogi képviselő, hanem kifejezetten a fél részére kell kézbesíteni.

§ 2015. július 1. napjától a gazdálkodó szervezet minden beadványát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a bíróság részére.

2. Az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetésének szabályai

§ 2015. január 1. napjától az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést a kérelem benyújtását megelőzően, elektronikus úton köteles megfizetni.

§ A fizetés történhet az EFER rendszeren keresztül, valamint a Magyar Államkincstár javára.

§ Az EFER rendszer esetében az Igazságügyi Fizetési Portálon fizethető meg mind az illeték, mind a közzétételi költségtérítés bankkártyával. Ha az ügyfél ezt a fizetési módot választja, akkor az általa megadott e-mail címre megküldik részére a befizetést igazoló ígérvényt, melyet kérelme benyújtása esetén mellékletként tud csatolni.

§ A Magyar Államkincstár útján történő befizetés esetén az eljárási illetéket átutalással lehetséges megfizetni az illetékes törvényszék eljárási illeték számlájára. Az utaláskor fel kell tüntetni minden releváns adatot, melynek segítségével kizárható a többszöri felhasználás. A kérelemhez csatolni kell az átutalást igazoló iratot elektronikus aláírással ellátott formában. A közzétételi díjat az Igazságügyi Minisztérium (Budapest) 10032000-01397136-30000003 számú számlájára kell befizetni. Ebben az esetben is az irathoz kell csatolni az átutalást igazoló iratot elektronikus aláírással ellátva.

* * *

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.