1. Változások a gazdálkodó szervezetek csőd- és a felszámolási eljárásában

§ A törvény szerint a csődeljárás iránti kérelem 2015. január 1. napjától kizárólag elektronikus nyomtatványon benyújtható. Az erre vonatkozó szakaszok két időponttól, 2015. január 1. és 2015. július 1. napjától változó kötelezettségeket és lehetőségeket határoznak meg az ügyfelek részére azzal, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartásra csak a 2013. január 1. napját követően indult eljárásokban van lehetőség.

§ 2015. június 30. napjáig a fél, illetve képviselője – választása szerint – beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton is benyújthatja, tehát 2015. július 1. napjáig csupán választási lehetősége állt fent.

§ A választás joga nem illeti meg az adóst a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása esetén, ugyanis ebben az eljárásban a jogi képviselet a jogszabály alapján kötelező, és mivel már a kezdő irat is elektronikus formában érkezik, ezért papír alapú eljárásra nem lehetséges át-(vagy vissza) térni.

§ Az elektronikus úton történő benyújtás következménye, hogy a benyújtónak a továbbiakban is elektronikus úton kell kapcsolatot tartania, valamint részére is ilyen formában kézbesíti az iratokat a bíróság.

§ Kivételt jelent az elektronikus benyújtás alól az az eset, ha nagy mennyiségű papír alapú okirat van az eljárásban, vagy azok valódisága nem bizonyított. A bíróság 2015. június 30. napjáig, illetve azt követően is papír alapon kézbesíti a keresetlevelet az adós részére, valamint abban az esetben is, ha az iratot nem a jogi képviselő, hanem kifejezetten a fél részére kell kézbesíteni.

§ 2015. július 1. napjától a gazdálkodó szervezet minden beadványát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a bíróság részére.

2. Az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetésének szabályai

§ 2015. január 1. napjától az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést a kérelem benyújtását megelőzően, elektronikus úton köteles megfizetni.

§ A fizetés történhet az EFER rendszeren keresztül, valamint a Magyar Államkincstár javára.

§ Az EFER rendszer esetében az Igazságügyi Fizetési Portálon fizethető meg mind az illeték, mind a közzétételi költségtérítés bankkártyával. Ha az ügyfél ezt a fizetési módot választja, akkor az általa megadott e-mail címre megküldik részére a befizetést igazoló ígérvényt, melyet kérelme benyújtása esetén mellékletként tud csatolni.

§ A Magyar Államkincstár útján történő befizetés esetén az eljárási illetéket átutalással lehetséges megfizetni az illetékes törvényszék eljárási illeték számlájára. Az utaláskor fel kell tüntetni minden releváns adatot, melynek segítségével kizárható a többszöri felhasználás. A kérelemhez csatolni kell az átutalást igazoló iratot elektronikus aláírással ellátott formában. A közzétételi díjat az Igazságügyi Minisztérium (Budapest) 10032000-01397136-30000003 számú számlájára kell befizetni. Ebben az esetben is az irathoz kell csatolni az átutalást igazoló iratot elektronikus aláírással ellátva.

* * *

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.