Mint arról korábban hírt adtunk, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a deviza alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, valamint pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzintézetek 2015. március 1. és 2015. április 30. között kötelesek a fogyasztók részére elszámolásukat megküldeni.

Fenti határidők, illetve az elszámolás megküldése tekintetében azonban eltérő szabályokat állapít meg a törvény azon fogyasztók számára, akiknek a kölcsönszerződés teljesítésére irányuló kötelezettsége  kedvezményes végtörlesztés következtében szűnt meg.

Kedvezményes végtörlesztés, mely során a pénzintézet a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmazott.

Kedvezményes végtörlesztés esetén ugyanis az elszámolás elkészítését a pénzügyi intézménytől magának a fogyasztónak kell kérelmeznie 2015. március 1. napja és március 31. napja között, fontos tehát figyelemmel lenni azon körülményre, hogy a bank nem küldi meg automatikusan ezen értesítéseket.

Amennyiben Ön korábban élt a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, az elszámolást 10.000,- Ft megfizetése ellenében írásban tudja kérni a bankjától fenti időpontig. Ha a pénzintézet a benyújtott kérelem alapján megállapítja, hogy az elszámolás alapján fizetési kötelezettsége áll fenn Ön felé, a megfizetett 10.000 Ft eljárási díjat vissza kell térítenie. Az elszámolást ebben az esetben a pénzintézetnek 2015. november 30. napjáig kell az Ön részére megküldenie.

Nem kell megfizetni a 10 000 Ft-os díjat abban az esetben, amennyiben a fogyasztó igazolja, hogy a kedvezményes végtörlesztés érdekében az elszámolásra köteles pénzügyi intézménnyel forint alapú fogyasztói kölcsönszerződést kötött.

Fontos kiemelni, hogy a végtörlesztés (illetve egyéb piaci kedvezmény) esetén a pénzintézet jogosult levonni az elszámolás összegéből azokat a tételeket, amelyeket korábban kedvezményként biztosított.

Amennyiben további kérdése van a végtörlesztett szerződése elszámolása kapcsán, illetve elszámolást szeretne kezdeményezni bankja felé, állunk szíves rendelkezésére az eljárás teljes körű lebonyolítása kapcsán.

Keressen minket, segítünk!

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.

A pénzügyi szektor biztonságos és prudens működése elképzelhetetlen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (angol rövidítéssel: AML/CFT) nélkül. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 1/2026. (II.24.) számú ajánlása, amely részletesen szabályozza az ezen a területen dolgozó tisztségviselők feladatait, felelősségi köreit és a kapcsolódó belső eljárásrendeket.

Bár a téma jogilag és szakmailag is rendkívül összetett, az alábbi cikkben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb változásokat és elvárásokat, amelyek elsősorban a hitelintézeteket és a pénzügyi szolgáltatókat érintik. Az ajánlás célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a jogalkalmazást és egységesítse az elvárásokat a hazai pénzügyi szervezetek körében.

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.