Mint arról korábban hírt adtunk, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a deviza alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, valamint pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzintézetek 2015. március 1. és 2015. április 30. között kötelesek a fogyasztók részére elszámolásukat megküldeni.

Fenti határidők, illetve az elszámolás megküldése tekintetében azonban eltérő szabályokat állapít meg a törvény azon fogyasztók számára, akiknek a kölcsönszerződés teljesítésére irányuló kötelezettsége  kedvezményes végtörlesztés következtében szűnt meg.

Kedvezményes végtörlesztés, mely során a pénzintézet a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmazott.

Kedvezményes végtörlesztés esetén ugyanis az elszámolás elkészítését a pénzügyi intézménytől magának a fogyasztónak kell kérelmeznie 2015. március 1. napja és március 31. napja között, fontos tehát figyelemmel lenni azon körülményre, hogy a bank nem küldi meg automatikusan ezen értesítéseket.

Amennyiben Ön korábban élt a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, az elszámolást 10.000,- Ft megfizetése ellenében írásban tudja kérni a bankjától fenti időpontig. Ha a pénzintézet a benyújtott kérelem alapján megállapítja, hogy az elszámolás alapján fizetési kötelezettsége áll fenn Ön felé, a megfizetett 10.000 Ft eljárási díjat vissza kell térítenie. Az elszámolást ebben az esetben a pénzintézetnek 2015. november 30. napjáig kell az Ön részére megküldenie.

Nem kell megfizetni a 10 000 Ft-os díjat abban az esetben, amennyiben a fogyasztó igazolja, hogy a kedvezményes végtörlesztés érdekében az elszámolásra köteles pénzügyi intézménnyel forint alapú fogyasztói kölcsönszerződést kötött.

Fontos kiemelni, hogy a végtörlesztés (illetve egyéb piaci kedvezmény) esetén a pénzintézet jogosult levonni az elszámolás összegéből azokat a tételeket, amelyeket korábban kedvezményként biztosított.

Amennyiben további kérdése van a végtörlesztett szerződése elszámolása kapcsán, illetve elszámolást szeretne kezdeményezni bankja felé, állunk szíves rendelkezésére az eljárás teljes körű lebonyolítása kapcsán.

Keressen minket, segítünk!

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

• a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
• a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.