Az új Ptk. hatályba lépésével a vállalkozásokat érintő ún. társasági jogban bekövetkezett változások mellett alkalmazandóak lesznek azok a cégjogi szabályok is, amelyet a cég eljárásról szóló törvény (Ctv.) 2013. év végi módosítása vezetett be. Ilyen új szabály többek között, hogy a cégjegyzék minden cég esetében kötelező jelleggel tartalmazza a cég elektronikus kézbesítési címét.

Korábbi szabályozás

A cégjegyzék a korábbi szabályozás alapján is tartalmazott, tartalmazhatta a cég elektronikus elérhetőségét (honlap-és/vagy e-mail címet). 2014. március 15. napja előtt az email cím feltüntetése csak szerződésmintával ellátott cégek esetében volt kötelező. A bejegyzett email címhez ugyanakkor a jogszabály nem fűzött további joghatást.

A változás jelentősége

Bár első pillantásra az új szabály nem tűnhet nagy horderejűnek, a 2014. március 15. napját követően kötelező jelleggel bejelentendő elektronikus kézbesítési cím jogi jelentőséggel bír. A bejelentés (cég)törvény szerinti funkciója, hogy a cég a bejelentett elérhetőségen folyamatosan biztosítsa a részére megküldött hivatalos elektronikus iratok átvételét.

Tehát ezt követően már nem csak a cégeljárással kapcsolatos, hanem bármely hatóságtól érkezett hivatalos elektronikus irattal kapcsolatos kommunikáció fogadását ilyen módon kell biztosítania a cégeknek.

Mint az a cégeljárásban ismeretes, a jogi képviselet kötelező. Ennek megfelelően a cégbíróság határozatait általában az eljárást kezdeményező jogi képviselőnek küldi meg. Azonban léteznek olyan eljárások, amelyek nem a társaság kérelmére indulnak. Ezekben az esetekben a cégbíróság közvetlenül a társaságnak küldi meg végzést (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás, kényszertörlési eljárás, vagyonrendezési eljárás).

A változással kapcsolatos eljárási és gyakorlati kérdések

A törvényalkotó a Társaság részére történő elektronikus értesítés módjára a jogi képviselő részére történő kézbesítés szabályait rendeli megfelelően alkalmazni. Ez úgy történik, hogy a megbízott jogi képviselő az elektronikus úton megküldött végzést egy internetes hivatkozás (link) megnyitásával veheti át, a kormány által üzemeltetett tárhelyről való letöltés útján. A letöltést megelőzően a jogi képviselőnek fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell igazolnia magát.

Amennyiben a társaság a fent ismertetett módon kívánja átvenni az elektronikus hivatalos iratokat, ehhez mindenképpen rendelkeznie kell fokozott biztonságú elektronikus aláírással. Ilyen aláírással ma Magyarországon kevés cég rendelkezik, ugyanis gyakorlati használhatósága csekély, továbbá a fokozott biztonságú elektronikus aláírás költségekkel jár (létrehozása, fenntartása csak szolgáltatón keresztül lehetséges).

Jogszabály konform lehetséges megoldás

A törvény nem tartalmaz konkrét rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a társaság milyen címet jelenthet be elektronikus kézbesítési címként. Így a jogszabály rendelkezéseinek megfelelő lehet, ha a cég – amennyiben nem rendelkezik fokozott biztonságú elektronikus aláírással – olyan e-mail címet jelent be, amelyet nem maga, ha nem más fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkező megbízottja (pl.: ügyvédje) tart fenn.

Az ilyen és hasonló változások a mindennapi élet részét képezik, ugyanakkor jelentős hatást gyakorolhatnak az társaságokra és rajtuk keresztül a mindennapi gazdasági, üzleti tevékenységükre.

Irodánk tevékenységének kezdete óta foglalkozik a jogi személyekkel kapcsolatos eljárásokkal és ügyintézéssel, és akárcsak a jog egyéb területein, itt is nagy gondot fordítunk a különböző jogszabályi változások figyelemmel kísérésére és ügyfeleink ezen változásokkal kapcsolatosan történő megfelelő tájékoztatására.

Irodánk készséggel áll rendelkezésére a hivatalos elektronikus iratok átvételének biztosításában.

Naprakész tájékoztatása érdekében keressen minket személyesen!

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

• a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
• a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.