Az új Ptk. hatályba lépésével a vállalkozásokat érintő ún. társasági jogban bekövetkezett változások mellett alkalmazandóak lesznek azok a cégjogi szabályok is, amelyet a cég eljárásról szóló törvény (Ctv.) 2013. év végi módosítása vezetett be. Ilyen új szabály többek között, hogy a cégjegyzék minden cég esetében kötelező jelleggel tartalmazza a cég elektronikus kézbesítési címét.

Korábbi szabályozás

A cégjegyzék a korábbi szabályozás alapján is tartalmazott, tartalmazhatta a cég elektronikus elérhetőségét (honlap-és/vagy e-mail címet). 2014. március 15. napja előtt az email cím feltüntetése csak szerződésmintával ellátott cégek esetében volt kötelező. A bejegyzett email címhez ugyanakkor a jogszabály nem fűzött további joghatást.

A változás jelentősége

Bár első pillantásra az új szabály nem tűnhet nagy horderejűnek, a 2014. március 15. napját követően kötelező jelleggel bejelentendő elektronikus kézbesítési cím jogi jelentőséggel bír. A bejelentés (cég)törvény szerinti funkciója, hogy a cég a bejelentett elérhetőségen folyamatosan biztosítsa a részére megküldött hivatalos elektronikus iratok átvételét.

Tehát ezt követően már nem csak a cégeljárással kapcsolatos, hanem bármely hatóságtól érkezett hivatalos elektronikus irattal kapcsolatos kommunikáció fogadását ilyen módon kell biztosítania a cégeknek.

Mint az a cégeljárásban ismeretes, a jogi képviselet kötelező. Ennek megfelelően a cégbíróság határozatait általában az eljárást kezdeményező jogi képviselőnek küldi meg. Azonban léteznek olyan eljárások, amelyek nem a társaság kérelmére indulnak. Ezekben az esetekben a cégbíróság közvetlenül a társaságnak küldi meg végzést (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás, kényszertörlési eljárás, vagyonrendezési eljárás).

A változással kapcsolatos eljárási és gyakorlati kérdések

A törvényalkotó a Társaság részére történő elektronikus értesítés módjára a jogi képviselő részére történő kézbesítés szabályait rendeli megfelelően alkalmazni. Ez úgy történik, hogy a megbízott jogi képviselő az elektronikus úton megküldött végzést egy internetes hivatkozás (link) megnyitásával veheti át, a kormány által üzemeltetett tárhelyről való letöltés útján. A letöltést megelőzően a jogi képviselőnek fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell igazolnia magát.

Amennyiben a társaság a fent ismertetett módon kívánja átvenni az elektronikus hivatalos iratokat, ehhez mindenképpen rendelkeznie kell fokozott biztonságú elektronikus aláírással. Ilyen aláírással ma Magyarországon kevés cég rendelkezik, ugyanis gyakorlati használhatósága csekély, továbbá a fokozott biztonságú elektronikus aláírás költségekkel jár (létrehozása, fenntartása csak szolgáltatón keresztül lehetséges).

Jogszabály konform lehetséges megoldás

A törvény nem tartalmaz konkrét rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a társaság milyen címet jelenthet be elektronikus kézbesítési címként. Így a jogszabály rendelkezéseinek megfelelő lehet, ha a cég – amennyiben nem rendelkezik fokozott biztonságú elektronikus aláírással – olyan e-mail címet jelent be, amelyet nem maga, ha nem más fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkező megbízottja (pl.: ügyvédje) tart fenn.

Az ilyen és hasonló változások a mindennapi élet részét képezik, ugyanakkor jelentős hatást gyakorolhatnak az társaságokra és rajtuk keresztül a mindennapi gazdasági, üzleti tevékenységükre.

Irodánk tevékenységének kezdete óta foglalkozik a jogi személyekkel kapcsolatos eljárásokkal és ügyintézéssel, és akárcsak a jog egyéb területein, itt is nagy gondot fordítunk a különböző jogszabályi változások figyelemmel kísérésére és ügyfeleink ezen változásokkal kapcsolatosan történő megfelelő tájékoztatására.

Irodánk készséggel áll rendelkezésére a hivatalos elektronikus iratok átvételének biztosításában.

Naprakész tájékoztatása érdekében keressen minket személyesen!

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.