A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) Harmadik Könyve váltja fel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek többek között a vezető tisztségviselőkre és különösen felelősség viselésükre vonatkozó rendelkezéseit, melyek a gazdasági élet számos területén egyes kérdések újragondolását teszi szükségessé.

Irodánk munkatársai tevékenységük során arra törekednek, hogy ügyfeleink felkészülten és tudatosan élhessenek a megújult szabályozás hozta lehetőségekkel és hasznosítsák az előnyöket, erre tekintettel az egyszerűbb átláthatóság érdekében az alábbiakban foglaltuk össze a legfontosabb változásokat.

Fontos kiemelni, hogy a vezető tisztségviselői felelősség többrétegű, melyeket meg kell különböztetni egymástól.

1. Felelősség a társaságnak okozott károkért

 Az új Ptk. előírja, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Tehát amennyiben a vezető tisztségviselő kárt okoz a társaságnak (jogi személynek) és felelősségét a törvény alapján nem tudja kimenteni, az új Ptk. szabályai szerint tartozik kártérítési felelősséggel, azaz ha a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva szerződés megszegésével kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

 § Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a felelősségi alakzat kizárólag a jogi személy és vezető tisztségviselő közötti belső jogviszonyra vonatkozik!

Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő a jogi személy nevében eljárva okoz harmadik személynek kárt, az esetben a jogi személy tekintendő károkozónak, vagyis a harmadik személy a jogi személlyel szemben léphet fel követeléssel. Ilyen esetben azonban, utóbb a jogi személy az általa megtérített kárt követelheti a vezető tisztségviselőtől.

2. Harmadik személynek okozott károkért való felelősség

Az új Ptk. szabályozásának többleteleme, ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek, szerződéses kapcsolaton kívül okoz kárt. Ebben az esetben a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősség szabálya az irányadó (Ptk. 6:541. §).

§ Ha vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Azaz minden esetben ilyen tényállásról van szó, ami szerződésen kívül keletkezik, azaz a jogi személy és a harmadik személy között nincsen szerződés jogviszony, aminek keretében a vezető tisztségviselő eljárt.

 § Ez azt jelenti, hogy ha a vezető tisztségviselő magatartása vagy mulasztása harmadik személynek kárt okoz, e harmadik személy mind a vezető tisztségviselő, mind a jogi személy ellen kártérítési igénnyel léphet fel, illetve bármelyiküktől kérheti a kár megtérítését.

 3. Hitelezőkkel szembeni felelősség

 Abban az esetben, ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

 § Fontos tehát kiemelni, hogy a felelősség kizárólag abban az esetben áll fenn, ha a vezető tisztségviselő a már fennálló fizetésképtelenségi helyzetben hoz olyan döntéseket, ad olyan utasításokat, amelyek a hitelezői érdeket sértik, vagy nem veszik figyelembe.

Fentiekben elhangzottak szerint felmerülhet a kérdés, hogy tulajdonképpen mit jelent a hitelezői érdekek megfelelő, kellő súllyal való figyelembe vétele. Azonban, ha kellőképpen átgondolásra kerül azon körülmény, hogy a társaság köteles a tartozásait rendezni, és a tulajdonosok (tagok) csak ezt követően jogosultak bármilyen módon részesülni a társaság vagyonából, máris levonható azon következtetés, miszerint a Ptk. rendelkezéseinek ezen változása nem jelent alapvető fordulatot a vezető tisztségviselők kötelezettségei tekintetében.

 4. Munkajogi felelősség

 A vezetői tisztség az új Ptk rendelkezései alapján vagy megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján látható el. Ha vezető a tisztséget munkaszerződés alapján látja el, úgy a hatályos Munka Törvénykönyvének (Mt.) vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.

 § Az Mt. értelmében a vezető tisztségviselő mind gondatlan, mind szándékos károkozás esetén a teljes kárért felel.

 § Ez a kárfelelősség a jogi személy (munkáltató) és a vezető tisztségviselő (munkavállaló) közötti relációban irányadó. Azaz a jogi személy léphet fel – adott esetben a felszámoló irányítása alatt! – saját vezető tisztségviselőjével szemben.

 § Ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek szerződésen kívül okoz kárt, arra az új Ptk. fent vázolt szabályai vonatkoznak.

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.