A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) Harmadik Könyve váltja fel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek többek között a vezető tisztségviselőkre és különösen felelősség viselésükre vonatkozó rendelkezéseit, melyek a gazdasági élet számos területén egyes kérdések újragondolását teszi szükségessé.

Irodánk munkatársai tevékenységük során arra törekednek, hogy ügyfeleink felkészülten és tudatosan élhessenek a megújult szabályozás hozta lehetőségekkel és hasznosítsák az előnyöket, erre tekintettel az egyszerűbb átláthatóság érdekében az alábbiakban foglaltuk össze a legfontosabb változásokat.

Fontos kiemelni, hogy a vezető tisztségviselői felelősség többrétegű, melyeket meg kell különböztetni egymástól.

1. Felelősség a társaságnak okozott károkért

 Az új Ptk. előírja, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Tehát amennyiben a vezető tisztségviselő kárt okoz a társaságnak (jogi személynek) és felelősségét a törvény alapján nem tudja kimenteni, az új Ptk. szabályai szerint tartozik kártérítési felelősséggel, azaz ha a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva szerződés megszegésével kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

 § Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a felelősségi alakzat kizárólag a jogi személy és vezető tisztségviselő közötti belső jogviszonyra vonatkozik!

Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő a jogi személy nevében eljárva okoz harmadik személynek kárt, az esetben a jogi személy tekintendő károkozónak, vagyis a harmadik személy a jogi személlyel szemben léphet fel követeléssel. Ilyen esetben azonban, utóbb a jogi személy az általa megtérített kárt követelheti a vezető tisztségviselőtől.

2. Harmadik személynek okozott károkért való felelősség

Az új Ptk. szabályozásának többleteleme, ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek, szerződéses kapcsolaton kívül okoz kárt. Ebben az esetben a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősség szabálya az irányadó (Ptk. 6:541. §).

§ Ha vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Azaz minden esetben ilyen tényállásról van szó, ami szerződésen kívül keletkezik, azaz a jogi személy és a harmadik személy között nincsen szerződés jogviszony, aminek keretében a vezető tisztségviselő eljárt.

 § Ez azt jelenti, hogy ha a vezető tisztségviselő magatartása vagy mulasztása harmadik személynek kárt okoz, e harmadik személy mind a vezető tisztségviselő, mind a jogi személy ellen kártérítési igénnyel léphet fel, illetve bármelyiküktől kérheti a kár megtérítését.

 3. Hitelezőkkel szembeni felelősség

 Abban az esetben, ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

 § Fontos tehát kiemelni, hogy a felelősség kizárólag abban az esetben áll fenn, ha a vezető tisztségviselő a már fennálló fizetésképtelenségi helyzetben hoz olyan döntéseket, ad olyan utasításokat, amelyek a hitelezői érdeket sértik, vagy nem veszik figyelembe.

Fentiekben elhangzottak szerint felmerülhet a kérdés, hogy tulajdonképpen mit jelent a hitelezői érdekek megfelelő, kellő súllyal való figyelembe vétele. Azonban, ha kellőképpen átgondolásra kerül azon körülmény, hogy a társaság köteles a tartozásait rendezni, és a tulajdonosok (tagok) csak ezt követően jogosultak bármilyen módon részesülni a társaság vagyonából, máris levonható azon következtetés, miszerint a Ptk. rendelkezéseinek ezen változása nem jelent alapvető fordulatot a vezető tisztségviselők kötelezettségei tekintetében.

 4. Munkajogi felelősség

 A vezetői tisztség az új Ptk rendelkezései alapján vagy megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján látható el. Ha vezető a tisztséget munkaszerződés alapján látja el, úgy a hatályos Munka Törvénykönyvének (Mt.) vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.

 § Az Mt. értelmében a vezető tisztségviselő mind gondatlan, mind szándékos károkozás esetén a teljes kárért felel.

 § Ez a kárfelelősség a jogi személy (munkáltató) és a vezető tisztségviselő (munkavállaló) közötti relációban irányadó. Azaz a jogi személy léphet fel – adott esetben a felszámoló irányítása alatt! – saját vezető tisztségviselőjével szemben.

 § Ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek szerződésen kívül okoz kárt, arra az új Ptk. fent vázolt szabályai vonatkoznak.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.