A magáncsődről szóló törvény rendelkezései szakaszosan – 2015. szeptember 1-jétől, illetve 2016. október 1-jétől – lépnek hatályba. A magáncsőd lényege, hogy adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adósságukat szabályozott keretek között rendezhessék, fizetőképességük helyreálljon.

A magáncsőd – ami tehát lényegében egy több fázisból álló eljárás – ezen kívül a hitelezők számára is előnyös lehet, hiszen várhatóan az eddiginél nagyobb mértékű megtérülésre számíthatnak.

Magánszemélyek esetében a fizetőképesség vizsgálatára idáig nem került sor, ellenük mulasztás esetén végrehajtási eljárást lehetett indítani, mely néhány kivételtől eltekintve a teljes vagyonukra kiterjedt.

A magáncsőd jogintézmény tehát az alábbi főbb szabályokat tartalmazza:

§ Mire terjed ki? A magáncsőd kérhető banki, illetve egyéb pl. közüzemi tartozások kezeléséhez.

§ Mikortól kérhető? 2015. szeptember 1-jétől azok kérhetik, akiknek a lakhatásuk veszélyben forog, jellemzően ez a helyzet áll fenn a lakóingatlan kényszerértékesítése esetén. 2016. október 1-jétől mások is kérhetik ezt az eljárást.

 § Ki jogosult?

A magáncsőd eljárást az jogosult igénybe venni, akinek tartozása 2 és 60 millió forint közötti, a tartozás a vagyon 100, illetve 200 százaléka közötti, valamint legalább félmillió forintnyi, legalább 90 napja lejárt tartozással rendelkezik.

A tartozások legalább 80%-a az adós által elismert vagy nem vitatott tartozás.

Az adós tartozásai között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy az adós egyéni vállalkozásának finanszírozásával összefüggő hitelviszony.

§ Milyen időtartamra nyújt védelmet? A csődvédelem alapesetben 5, legfeljebb azonban 7 éven keresztül Ezen időszak alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, valamint egyéb magas végrehajtói költségekkel, illetve nem kell tartania a kilakoltatástól sem.

§ Nem tartoznak az adósságrendezés körébe a mindennapi élet olyan használati tárgyai, mint például mosógép, haszonállat, tankönyv és alapvető élelmiszerek. Ugyancsak nem kerül be az adósságrendezésbe többek között a fűtőberendezés, az egy évre elegendő szilárd tüzelő anyag, a szociális ellátások, a gyógyszer, a családtámogatások.

§ Költségeit ki állja? Az adósságrendezési eljárás megindításával, illetve lefolytatásával kapcsolatos eljárási díjat a hitelezőknek kell fizetniük.

§ Adós fizetési kötelezettségei: az adósnak az adósságrendezési tervben foglaltaknak megfelelően alacsonyabb törlesztőrészletet kell fizetnie oly módon, hogy a hitelezők követelés előre rögzített arányban megtérüljön a végén. E feltételek teljesülése esetén a fennmaradó tartozást elengedik.

Fontos kiemelni, hogy az elengedett tartozást a hitelező később már nem követelheti az adóstól.

§Mik az adósságrendezési terv keretei?

Úgy kell összeállítani, hogy az adós vagyona és jövedelme fedezetet nyújtson az új feltételek szerinti kötelezettségei teljesítésére és a megélhetésére egyaránt, ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a hitelezők követelése legalább a minimális, törvényben meghatározott mértékben megtérüljön.

Az adósságrendezésre vonatkozó tervet bíróságon kívüli megállapodással, illetőleg bírósági eljárás keretében történő szavazással állíthatják össze a hitelezők az adóssal együttműködve, melynek sikertelensége esetén a bíróság jogosult dönteni. A bírósági adósságrendezési eljárás abban az esetben indul meg tehát, ha a bíróságon kívüli egyezkedés nem jár sikerrel.

Az adósoknak az eljárásba be nem vont ingóságokra, pénzösszegekre vonatkozó dokumentumokat, számlakivonatokat kérésre be kell mutatniuk.

Bíróságon kívüli magáncsőd-eljárás esetében a főhitelezőnek és Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, bírósági magáncsőd-eljárás esetén pedig a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak kell bemutatni a szükséges dokumentumokat.

§ Családivagyonfelügyelő szerepe? A csődvédelem ideje alatt családi vagyonfelügyelő ellenőrzi az adós költéseit, melynek szabadon felhasználható része fejenként nem lehet magasabb a legkisebb öregségi nyugdíj (jelenleg 28.500,- Ft) másfélszeresénél. Ez azt jelenti, hogy fejenként 42.750,- Ft lenne a havonta szabadon elkölthető összeg.

A hírek szerint összesen száz csődgondnok képzése történt meg a Családi Csődvédelmi Szolgálat 2015. szeptember 1-jén történt indulásáig.

§ Megfelelőség vizsgálata -környezettanulmány

A magáncsőd-eljáráshoz kapcsolódóan környezettanulmány elkészítését is előírja a kapcsolódó igazságügyi miniszteri rendelet. A környezettanulmány célja az adósságrendezésre irányuló kérelemben foglalt adatok és nyilatkozatok valóságtartalmának és teljességének megvizsgálása, melyhez kapcsolódóan az adós lakóingatlanának helyszíni megtekintésére is sor kerül.

A környezettanulmány készítésekor az adósnak és az adóstársnak nyilatkozniuk kell arról, hogy öt éven belül kötöttek-e olyan jogügyletet, amelynek eredményeképpen 500.000,- forintnál magasabb értékű vagyon értékesítésére került sor, és arra, hogy az ennek során szerzett bevételt hogyan használták fel.

A környezettanulmány elkészítésének díja 400,- forint, az egyszerűsített környezettanulmány díja pedig 2.700,- forint.

§ Kedvezmények lehetősége: Ha az adós az 5-, illetve 7 éves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők a meghatározott minimális megtérüléshez hozzájutottak – a bíróság egy adott időpontban mentesítheti az adóst további adósságai megfizetése alól.

Kérjük, ha a magáncsőddel kapcsolatban konkrét kérdése van, keressen minket vagy más megbízható forrásból tájékozódjon, ugyanis a törvény szakaszos hatálybalépése, a frissen alakuló joggyakorlat és az esetleges (további) jogszabályi módosítások a fentieket megváltoztathatják!