Fontos tudnivalók a gazdasági társaságok kötelező cégmódosításáról

Rohamosan közeleg a korlátolt felelősségű társaságok számára biztosított határidő lejárta, melyről az új Polgári Törvénykönyv („Ptk”) hatályba léptető jogszabálya, az ún. Ptké. rendelkezik. Ez alapján a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15. napjáig összhangba kell hozniuk létesítő okiratukat az új Ptk. rendelkezéseivel.

Az új szabályozás egyik sarkalatos pontja a törzstőke kötelező felemelése; a jogszabály ugyanis az eddigi 500.000,- forint törzstőke minimum előírás helyett 3.000.000,- forint tőke minimumot ír elő.

Hangsúlyozzuk, hogy a határidő eredménytelen letelte esetén a cégbíróságok – választásuk szerint – pénzbírságot szabhatnak ki a mulasztó társaságokra, valamint törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek a mulasztó társaságokkal szemben. A korábbi évek gyakorlata alapján erre nagy esély nem látszik, de elméleti lehetősége a bíróságoknak fenn áll.

A határidő közeledtével előreláthatólag sok társaságnak kell megemelnie törzstőkéjét a törvényalkotó által elvárt minimumra annak érdekében, hogy az megfeleljen az új jogszabály követelményeknek.

Ez nem jelenti például a tőke összegének bankszámlán tartását – csupán a tőkeösszegét kell szolgáltatni (pl. befizetni) a társaság bankszámlájára, de lehetőség van vagyoni szolgáltatást (apportot) nyújtani pénz jellegű befizetés helyett.

A törzstőke megemelését a fentiek alapján akkor kell végrehajtani, ha az nem éri el a jogszabály által előírt minimum összeget, azaz a 3.000.000,- forintot. A törzstőke megemelése történhet tehát készpénz befizetéssel és nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésével egyaránt. Pénzbeli hozzájárulás teljesítésével a tulajdonosok a társaság számlájára való befizetéssel vagy a hozzájárulás összegének házi pénztárba helyezésével tesznek eleget. Nem pénzbeli hozzájárulás, azaz apport esetében pedig a tag valamely dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni jogot ruház át a társaságra. A dolog tulajdonjogát illetve a vagyoni jog értékét főszabály szerint maga a szolgáltató tag határozza meg, a társaság pedig elfogadja.

A társaság törzstőkéjének megemelése csupán az egyik kötelezettség, ugyanis mindazon társaságok esetében, melyek rendelkeznek ugyan az új szabályok szerinti minimum törzstőkével, de létesítő okiratuk még nem került módosításra az új Ptk. szabályainak való megfeleltetés céljából, szintén kötelesek átvezetni a szükséges változásokat a társasági dokumentumokban.

A változások kötelező jellegére tekintettel a változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet benyújtani mindazon esetekben, ha az kizárólag az új Ptk szerinti továbbműködésről és a létesítő okirat új Ptk. szabályaival való összhang megteremtéséről szóló döntést tartalmaz.

Ugyanakkor kiemeljük, hogy az általános szabályok szerinti illeték és közzétételi költségtérítés fizetendő minden olyan esetben, ha a kötelező módosításokon kívül más változás is történik (pl. új tag belépése, új székhely stb.)

 

Kérjük, amennyiben Ön is igénybe kívánja venni Irodánk szolgáltatásait a kötelező módosítás körében, azt szíveskedjen minél hamarabb jelezni felénk.

Felhívjuk tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a 2016. február közepéig beérkezett megkereséseiket a szokásos kedvező díjazásért végezzük, az ezt követően beérkezett kérelmeket – a határidő közeledtére és az előreláthatólag magas munkateherre tekintettel – sürgősségi díj felszámításával tudjuk teljesíteni.

Amennyiben Önnek a kötelező módosítások kapcsán jogi segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel, úgy keresse Irodánkat bizalommal!

 

FRISSÍTÉS:

Az Országgyűlés napirendje szerint a kötelező törzstőke emelés és az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazására áttérés szabályainak módosítása tárgyában született javaslatról március 1. napján a képviselők már szavazhatnak is, a törvénymódosítás pedig 2016. március 2. napján már hatályba is léphet.

A törvénymódosítás az alábbi változásokat tartalmazza

  1. Azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyeknek a törzstőkéje nem éri el 3 millió Forintot, a törzstőke emelést kötelezően 2017. március hó 15. napjáig tehetik meg, tehát egy éves haladékot kapnak.
  1. Azok a korlátolt felelősségű társaságok azonban, amelyeknek a törzstőkéje már eléri a 3 millió Forintot, kötelesek működésüket, társasági szerződésüket az új Ptk. rendelkezéseihez igazítani az eredeti határideig, azaz 2016. március hó 15. napjáig.
  1. Az egyesületek és az alapítványok létesítő okiratukat 2017. március hó 15. napjáig kötelesek az új Ptk. rendelkezéseihez igazítani, tehát a civilek is kaptak egy év haladékot.
  1. Az illetékfizetési kötelezettség is tisztázódik: amennyiben nem csak a kötelező változásokat jelentik be a korlátolt felelősségű társaságok, akkor csak azon változások után kötelesek illetéket fizetni, amely a kötelező változásokon felül nyújtottak be.

Tehát, ha egy korlátolt felelősségű társaság a törzstőke emelés mellett (ami továbbra is illetékmentes, ha más változás nincs) példának okáért székhelyet is módosít, akkor nem a vagyonban történő változás emelt összegű, 40.000,- Ft-os illetékét kell megfizetnie, hanem az alap 15.000,- Ft-os illetéket a változásbejegyzési eljárásban.

Ha a fentiekkel kapcsolatban kérdéseik merülnek fel, keressenek bennünket!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com