Fontos tudnivalók a gazdasági társaságok kötelező cégmódosításáról

Rohamosan közeleg a korlátolt felelősségű társaságok számára biztosított határidő lejárta, melyről az új Polgári Törvénykönyv („Ptk”) hatályba léptető jogszabálya, az ún. Ptké. rendelkezik. Ez alapján a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15. napjáig összhangba kell hozniuk létesítő okiratukat az új Ptk. rendelkezéseivel.

Az új szabályozás egyik sarkalatos pontja a törzstőke kötelező felemelése; a jogszabály ugyanis az eddigi 500.000,- forint törzstőke minimum előírás helyett 3.000.000,- forint tőke minimumot ír elő.

Hangsúlyozzuk, hogy a határidő eredménytelen letelte esetén a cégbíróságok – választásuk szerint – pénzbírságot szabhatnak ki a mulasztó társaságokra, valamint törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek a mulasztó társaságokkal szemben. A korábbi évek gyakorlata alapján erre nagy esély nem látszik, de elméleti lehetősége a bíróságoknak fenn áll.

A határidő közeledtével előreláthatólag sok társaságnak kell megemelnie törzstőkéjét a törvényalkotó által elvárt minimumra annak érdekében, hogy az megfeleljen az új jogszabály követelményeknek.

Ez nem jelenti például a tőke összegének bankszámlán tartását – csupán a tőkeösszegét kell szolgáltatni (pl. befizetni) a társaság bankszámlájára, de lehetőség van vagyoni szolgáltatást (apportot) nyújtani pénz jellegű befizetés helyett.

A törzstőke megemelését a fentiek alapján akkor kell végrehajtani, ha az nem éri el a jogszabály által előírt minimum összeget, azaz a 3.000.000,- forintot. A törzstőke megemelése történhet tehát készpénz befizetéssel és nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésével egyaránt. Pénzbeli hozzájárulás teljesítésével a tulajdonosok a társaság számlájára való befizetéssel vagy a hozzájárulás összegének házi pénztárba helyezésével tesznek eleget. Nem pénzbeli hozzájárulás, azaz apport esetében pedig a tag valamely dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni jogot ruház át a társaságra. A dolog tulajdonjogát illetve a vagyoni jog értékét főszabály szerint maga a szolgáltató tag határozza meg, a társaság pedig elfogadja.

A társaság törzstőkéjének megemelése csupán az egyik kötelezettség, ugyanis mindazon társaságok esetében, melyek rendelkeznek ugyan az új szabályok szerinti minimum törzstőkével, de létesítő okiratuk még nem került módosításra az új Ptk. szabályainak való megfeleltetés céljából, szintén kötelesek átvezetni a szükséges változásokat a társasági dokumentumokban.

A változások kötelező jellegére tekintettel a változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet benyújtani mindazon esetekben, ha az kizárólag az új Ptk szerinti továbbműködésről és a létesítő okirat új Ptk. szabályaival való összhang megteremtéséről szóló döntést tartalmaz.

Ugyanakkor kiemeljük, hogy az általános szabályok szerinti illeték és közzétételi költségtérítés fizetendő minden olyan esetben, ha a kötelező módosításokon kívül más változás is történik (pl. új tag belépése, új székhely stb.)

 

Kérjük, amennyiben Ön is igénybe kívánja venni Irodánk szolgáltatásait a kötelező módosítás körében, azt szíveskedjen minél hamarabb jelezni felénk.

Felhívjuk tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a 2016. február közepéig beérkezett megkereséseiket a szokásos kedvező díjazásért végezzük, az ezt követően beérkezett kérelmeket – a határidő közeledtére és az előreláthatólag magas munkateherre tekintettel – sürgősségi díj felszámításával tudjuk teljesíteni.

Amennyiben Önnek a kötelező módosítások kapcsán jogi segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel, úgy keresse Irodánkat bizalommal!

 

FRISSÍTÉS:

Az Országgyűlés napirendje szerint a kötelező törzstőke emelés és az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazására áttérés szabályainak módosítása tárgyában született javaslatról március 1. napján a képviselők már szavazhatnak is, a törvénymódosítás pedig 2016. március 2. napján már hatályba is léphet.

A törvénymódosítás az alábbi változásokat tartalmazza

  1. Azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyeknek a törzstőkéje nem éri el 3 millió Forintot, a törzstőke emelést kötelezően 2017. március hó 15. napjáig tehetik meg, tehát egy éves haladékot kapnak.
  1. Azok a korlátolt felelősségű társaságok azonban, amelyeknek a törzstőkéje már eléri a 3 millió Forintot, kötelesek működésüket, társasági szerződésüket az új Ptk. rendelkezéseihez igazítani az eredeti határideig, azaz 2016. március hó 15. napjáig.
  1. Az egyesületek és az alapítványok létesítő okiratukat 2017. március hó 15. napjáig kötelesek az új Ptk. rendelkezéseihez igazítani, tehát a civilek is kaptak egy év haladékot.
  1. Az illetékfizetési kötelezettség is tisztázódik: amennyiben nem csak a kötelező változásokat jelentik be a korlátolt felelősségű társaságok, akkor csak azon változások után kötelesek illetéket fizetni, amely a kötelező változásokon felül nyújtottak be.

Tehát, ha egy korlátolt felelősségű társaság a törzstőke emelés mellett (ami továbbra is illetékmentes, ha más változás nincs) példának okáért székhelyet is módosít, akkor nem a vagyonban történő változás emelt összegű, 40.000,- Ft-os illetékét kell megfizetnie, hanem az alap 15.000,- Ft-os illetéket a változásbejegyzési eljárásban.

Ha a fentiekkel kapcsolatban kérdéseik merülnek fel, keressenek bennünket!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

Tovább olvasom
Önkényes iskolaválasztás a szülő által

Önkényes iskolaválasztás a szülő által

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

Tovább olvasom
A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Tovább olvasom
A népszerűség átka

A népszerűség átka

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

Tovább olvasom
Az akadálymentesség új szabályai 2025-től - minden banki és pénzügyi szereplőnek kötelező

Az akadálymentesség új szabályai 2025-től - minden banki és pénzügyi szereplőnek kötelező

2025. június 28-tól hatályba lép az új akadálymentességi törvény, amely alapjaiban változtatja meg a lakossági banki és pénzügyi szolgáltatások működését. Az új szabályozás célja, hogy a fogyasztók számára hozzáférhetőbbé és egyenlő esélyekkel igénybe vehetővé tegyék ezeket a szolgáltatásokat. Nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban! A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egy ajánlás kiadásával kívánja elősegíteni, a fogyatékossággal élő ügyfelek esélyegyenlőségének biztosítását összhangban az Országos Fogyatékosságügyi Programban (a továbbiakban: Országos Fogyatékosságügyi Program) és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégiában foglalt célkitűzésekkel.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com