Kötelező módosítás civilek számára

Fontos tudnivalók a civil szervezetek létesítő okiratának kötelező módosításáról

A gazdasági társaságokhoz hasonlóan, az egyesületek és alapítványok 2016. március 15. napját követően csak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) rendelkezéseinek megfelelően működhetnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

az új Ptk. hatálybalépésének idején, azaz 2014. március 15-én a nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló szervezetek a törvény hatálybalépését követő első létesítő okirat módosításkor kötelesek a létesítő okiratuk mindazon rendelkezését módosítani, amely nincs összhangban az új Ptk. szabályaival.

§ Ezt tudta? Az egyesület a törvény erejénél fogva megszűnik, ha tagjainak száma hat hónapon át nem éri el az alapításhoz megkövetelt tíz főt.

Az érintett civil szervezeteknek az alábbi szabályokra kell figyelniük:

§ A létesítő okirat módosításához a legfőbb szerv döntése szükséges.

§ A létesítő okirat módosítását elhatározó közgyűlés jegyzőkönyvét, valamint a jelenléti ívet is csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez.

§ Abban az esetben, ha a szervezetnél tisztújításra is sor kerül, úgy a tisztségre való kinevezést elfogadó nyilatkozat hatályos szabályoknak megfelelő szövegét is csatolni szükséges a kérelemhez.

Egyéb jogszabályok

Az új Ptk. szabályainak való megfeleltetés mellett figyelembe kell venni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a különös jogállású szervezetekre vonatkozó jogszabályok (pl. sportegyesület) rendelkezéseire is.

A civil szervezetek létesítő okiratának tartalmát szükséges felülvizsgálni abból a szempontból is, hogy az tartalmazza-e az összes elemet, melyet az új Ptk. felsorol. Ilyen új szabály a létesítő személyek nevének felsorolása, azonban egyesületek esetében a tagnyilvántartás továbbra sem nyilvános.

Fontos új szabálya az új Ptk-nak, hogy az alapító okiratnak tartalmaznia kell, az alapító arra vonatkozó rendelkezését, ha az alapítói jogok gyakorlásából bármely okból kiesne.

§ Ezzel tisztában volt? Egyesületek esetében nincs szükség az alapszabály módosítására abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesületet alapító személyek nevét, és azok lakó-, illetve székhelyét. Az egyesületek és alapítványok a létesítő okiratukat a Ptk-val összefüggésben nem kötelesek módosítani, ha az csak azért lenne szükséges, mert abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek nem felelnek meg.

 Forduljon hozzánk bizalommal, ha civil szervezetének jogi segítségnyújtásra van szüksége az új szabályoknak való megfelelés kapcsán.

FRISSÍTÉS:

Az Országgyűlés napirendje szerint a kötelező törzstőke emelés és az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazására áttérés szabályainak módosítása tárgyában született javaslatról március 1. napján a képviselők már szavazhatnak is, a törvénymódosítás pedig 2016. március 2. napján már hatályba is léphet.

Az egyesületek és az alapítványok létesítő okiratukat 2017. március hó 15. napjáig kötelesek az új Ptk. rendelkezéseihez igazítani, tehát a civilek egy év haladékot kaptak.

 

Ha a fentiekkel kapcsolatban kérdéseik merülnek fel, keressenek bennünket!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Helyi önazonosság védelme – mire kötelezhet az önkormányzat betelepüléskor?

Helyi önazonosság védelme – mire kötelezhet az önkormányzat betelepüléskor?

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

Tovább olvasom
Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

Tovább olvasom
Önkényes iskolaválasztás a szülő által

Önkényes iskolaválasztás a szülő által

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

Tovább olvasom
A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Tovább olvasom
A népszerűség átka

A népszerűség átka

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com