Kötelező módosítás civilek számára

Fontos tudnivalók a civil szervezetek létesítő okiratának kötelező módosításáról

A gazdasági társaságokhoz hasonlóan, az egyesületek és alapítványok 2016. március 15. napját követően csak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) rendelkezéseinek megfelelően működhetnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

az új Ptk. hatálybalépésének idején, azaz 2014. március 15-én a nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló szervezetek a törvény hatálybalépését követő első létesítő okirat módosításkor kötelesek a létesítő okiratuk mindazon rendelkezését módosítani, amely nincs összhangban az új Ptk. szabályaival.

§ Ezt tudta? Az egyesület a törvény erejénél fogva megszűnik, ha tagjainak száma hat hónapon át nem éri el az alapításhoz megkövetelt tíz főt.

Az érintett civil szervezeteknek az alábbi szabályokra kell figyelniük:

§ A létesítő okirat módosításához a legfőbb szerv döntése szükséges.

§ A létesítő okirat módosítását elhatározó közgyűlés jegyzőkönyvét, valamint a jelenléti ívet is csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez.

§ Abban az esetben, ha a szervezetnél tisztújításra is sor kerül, úgy a tisztségre való kinevezést elfogadó nyilatkozat hatályos szabályoknak megfelelő szövegét is csatolni szükséges a kérelemhez.

Egyéb jogszabályok

Az új Ptk. szabályainak való megfeleltetés mellett figyelembe kell venni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a különös jogállású szervezetekre vonatkozó jogszabályok (pl. sportegyesület) rendelkezéseire is.

A civil szervezetek létesítő okiratának tartalmát szükséges felülvizsgálni abból a szempontból is, hogy az tartalmazza-e az összes elemet, melyet az új Ptk. felsorol. Ilyen új szabály a létesítő személyek nevének felsorolása, azonban egyesületek esetében a tagnyilvántartás továbbra sem nyilvános.

Fontos új szabálya az új Ptk-nak, hogy az alapító okiratnak tartalmaznia kell, az alapító arra vonatkozó rendelkezését, ha az alapítói jogok gyakorlásából bármely okból kiesne.

§ Ezzel tisztában volt? Egyesületek esetében nincs szükség az alapszabály módosítására abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesületet alapító személyek nevét, és azok lakó-, illetve székhelyét. Az egyesületek és alapítványok a létesítő okiratukat a Ptk-val összefüggésben nem kötelesek módosítani, ha az csak azért lenne szükséges, mert abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek nem felelnek meg.

 Forduljon hozzánk bizalommal, ha civil szervezetének jogi segítségnyújtásra van szüksége az új szabályoknak való megfelelés kapcsán.

FRISSÍTÉS:

Az Országgyűlés napirendje szerint a kötelező törzstőke emelés és az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazására áttérés szabályainak módosítása tárgyában született javaslatról március 1. napján a képviselők már szavazhatnak is, a törvénymódosítás pedig 2016. március 2. napján már hatályba is léphet.

Az egyesületek és az alapítványok létesítő okiratukat 2017. március hó 15. napjáig kötelesek az új Ptk. rendelkezéseihez igazítani, tehát a civilek egy év haladékot kaptak.

 

Ha a fentiekkel kapcsolatban kérdéseik merülnek fel, keressenek bennünket!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Tovább olvasom
Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

Tovább olvasom
SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

Tovább olvasom
Lejárt pénzkövetelések kezelése: A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlati útmutatója

Lejárt pénzkövetelések kezelése: A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlati útmutatója

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Tovább olvasom
Két kiemelt parlamenti vizsgálat indul: Önálló bizottságok tárják fel a gyermekvédelem helyzetét és a kegyelmi döntés hátterét

Két kiemelt parlamenti vizsgálat indul: Önálló bizottságok tárják fel a gyermekvédelem helyzetét és a kegyelmi döntés hátterét

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com