A közelmúltig azon öröklési ügyek, amelyek egynél több uniós tagállamot érintettek, a különböző nemzeti jogszabályok alkalmazása költségessé és bonyolulttá, és hosszadalmassá tették. Ez azonban megváltozott.
Korábbi helyzet
Ilyen esetekben ugyanis, ha az örökhagyó után több tagállamban is maradt hagyatéki vagyon, az örökösöknek mindegyik érintett tagállamban szükséges volt jogi lépéseket tenniük, eljárásokat indítaniuk az érintett tagállamban lévő hagyatéki vagyon jogi sorsának rendezését illetően, ugyanis az egyes tagállamokban hozott döntések, öröklési bizonyítványok a legtöbbször nem voltak felhasználhatók más államban (pl. a földhivatalok, bankok nem fogadták el más államban hozott hagyatékátadó végzést).
Új szabályozás
Az új európai öröklési rendelet hatályba lépésével azonban ez a helyzet megváltozik: a hagyatéki eljárást elegendő lesz ezentúl egy tagállamban lefolytatni, amely megkönnyíti a polgárok számára a több országra kiterjedő öröklés jogi vonatkozásainak kezelését. Az európai öröklési rendeletet szabályai a 2015. augusztus 17. napján vagy azt követően elhunyt személyek utáni öröklésre vonatkoznak.
A rendelet egyértelművé teszi, hogy – amennyiben több tagállamban van hagyatéki vagyon – melyik tagállam bírósága (közjegyzője) jogosult lefolytatni az eljárást, és mely jog alkalmazandó az eljárásra. A rendelet értelmében az eljárást azon tagállam bírósága (közjegyzője) folytatja le azon tagállam joga alapján, ahol az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt. Fontos, hogy a szokásos tartózkodási hely nem mindig esik egybe a hatóságilag nyilvántartott lakó- vagy tartózkodási hellyel – minden esetben azt az államot kell érteni, ahol az örökhagyó életvitelszerűen lakott.
Mivel a rendelet fő kapcsolóelve a joghatóság és az alkalmazandó anyagi jog meghatározása tekintetében is a szokásos tartózkodási hely, a hagyatéki eljárást lefolytató hatóság a legtöbb esetben a saját államának öröklési jogát alkalmazhatja. Tehát a határokon átnyúló öröklésről mostantól csak egy bíróság vagy közjegyző határoz egy jog alapján az egész hagyatéki vagyon tekintetében, amely meggyorsítja és könnyebbé teszi a határozat meghozatalát. Így például, amennyiben egy magyar állampolgár szokásos tartózkodási helye Ausztria (ott él életvitelszerűen) és meghal, az osztrák hatóság jár el a hagyatéki ügyében az osztrák jog alapján, beleértve például az örökhagyó magyarországi ingatlanát is, tehát nem lesz szükség külön magyarországi eljárásra.
Mire kell figyelnünk?
Fontos kiemelünk, hogy a fenti kapcsolóelvtől függetlenül természetesen a polgárok végintézkedésükben meghatározhatják, hogy hagyatékuk tekintetében az állampolgárságuk szerinti ország joga kerüljön alkalmazásra, függetlenül attól, hogy az EU tagállam vagy sem.
Az is fontos újítása a rendeletnek, hogy bevezeti az európai öröklési bizonyítványt is, amelyet a kibocsátása után bármilyen további eljárás nélkül minden tagállamban elismernek.
§ Az európai öröklési bizonyítványt az a tagállam hatósága állítja ki, amely a hagyatéki eljárást lefolytatta egy egységes – már az interneten is letölthető – formanyomtatványon. Az európai öröklési bizonyítvánnyal az örökösök és más érdekeltek (pl. hagyományosok, hagyatékkezelők) más tagállamban is igazolni tudják jogállásukat, jogaikat.
A rendelet elfogadásában és alkalmazásában Dánia, Írország és az Egyesült Királyság nem vesz részt.
Az örökösödési adóval kapcsolatos kérdések továbbá ki vannak zárva a rendelet hatálya alól.
Ha élni szeretne szabad végintézkedése jogával, figyelemmel akár a fentiekre is, úgy keressen minket – vagyona az Ön döntése szerint fog megoszlani.
