Drónok reptetésére vonatkozó szabályok általánosságban/magánhasználat során

Mindenekelőtt fontos tudni, hogy minden pilóta nélküli légi jármű – a felhasználás céljától függetlenül – a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya alá tartozik.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala tájékoztatójában az alábbi fontos szabályokra hívja fel a drónt használók figyelmét:

§ A kizárólag magáncélú használat külön hatósági engedély beszerzését pillanatnyilag nem igényli, azonban ettől függetlenül a pilóta nélküli légi jármű tulajdonosa teljes körű büntető- és polgári jogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi károkozásért, illetve a légiközlekedés szabályainak megsértéséért.

§ Mindezek fényében a Légügyi Hivatal kifejezetten javasolja, hogy a reptetés során a felhasználó a saját tulajdonában lévő területet használja, a más személy tulajdonát képező vagy közterületek pedig kerülendőek a repülések ideje alatt.A jelenleg hatályos szabályok keretei között tilos az emberek feletti és az éjszakai repülés.

A felhasználók lehetőségei erősen korlátozottak abban az esetben, ha jogkövető módon kívánják használni drónjukat. A jelenleg fennálló szabályozási környezetben az eljárás hosszú és bürokratikus. A jogkövető magatartást nem segíti elő az a tény sem, hogy az engedély nélküli reptetés csak az esetek elhanyagolható százalékában jár bármilyen hátrányos jogkövetkezménnyel, így a jelen szabályozási környezet nélkülözi a kellő visszatartó erőt.

Kereskedelmi felhasználás

A Légügyi Hivatal tájékoztatása alapján a jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján a drónok kereskedelmi célú felhasználásához minden esetben engedélyt kell kérni a Közlekedési Hatóságtól. Az engedély nélküli használat az engedély bevonását, vagy a szabálytalanság mértékétől függően akár 100 millió forintig terjedő bírság kiszabását is eredményezheti.

§ Erősen vitatható eset a 444.hu riportereinek rendőrség által lefoglalt drónja. Magánhasználat? Annyiban igaza lehetett az eljáró rendőrnek, hogy munkát végeztek (munkaviszonyban vagy egyéb hasonló jogviszonyban), de kereskedelmi felhasználásának azért nehezen lehet tekinteni. Egy biztos, a szabályozás hiánya mind a hatóság, mind a jogkövető felhasználók dolgát megnehezíti.

Adatkezelés

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlással fordult a drónokkal megvalósított adatkezelés kapcsán a nagyközönséghez. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke egyértelműen leszögezi, hogy önmagában nem a drónok használata aggályos adatvédelmi szempontból, hanem a rájuk szerelhető kiegészítőkkel végzett atipikusnak (megszokottól eltérő) minősülő adatkezelés.

Az eddigi adatvédelmi szabályokhoz képest az eltérést az jelenti, hogy még rendeltetésszerű használat esetén is nagyon erős behatás történik a személyek magánszférájába abból adódóan, hogy ezek az eszközök válogatás nélkül képesek adatokat gyűjteni mindenről és mindenkiről, amivel vagy akivel kapcsolatba kerülnek a rájuk felszerelt adatrögzítő eszközöknek köszönhetően.

A közterületen üzembe helyezett statikus térfigyelő kamerákkal ellentétben, amelyek pontos helyzete előzetesen megismerhető az érintettek számára, a drónok által készített felvételek gyakran nem korlátozódnak a közterületekre és a megfigyelt személyek sok esetben nem is tudnak arról, hogy felvétel készül róluk.

Az ajánlás kitér továbbá arra is, hogy a drónokkal végzett adatgyűjtés és adatkezelés során minden esetben irányadónak kell tekinteni a célhoz kötöttség alapelvét, mely alapján csak előre meghatározott időpontban, földrajzi területre és személyi körre kiterjedően végezhető az adatrögzítés.

Drónok által okozott balesetek

A drónok egyre szélesebb körben való elterjedése napjainkra már repülésbiztonsági kockázatokat is felvet. Ennek oka abban keresendő, hogy a hobbi felhasználók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy egy ártatlannak tűnő reptetés alkalmával már a légi közlekedés résztvevőjének számítanak és ennek megfelelően a légtér használatának szabályai irányadóak rájuk nézve.

A szabályozatlanság eredményeképp több nemzetközi és hazai példát találhatunk olyan esetekre, amikor egy tömegrendezvényen meghibásodott drón okozott személyi sérülést, illetve olyan (hazai!) eset is ismert, amikor egy utasszállító repülőgép útját keresztezte egy drón, kis híján tömegszerencsétlenséget okozva ezzel.

Készülő szabályozás által kitűzött célok

A Légügyi Hivatal több fórumon is kifejtette, hogy a készülő szabályozás egyik fő céljának a hagyományos repülőgépes pilótákéhoz hasonló követelményrendszer kialakítása a drónhasználók számára. Emellett tervben van egy úgynevezett „drón reptér” kialakítása is, ahol a hobbi célú felhasználók szabályozott keretek között reptethetik légi járműveiket.

Képzések, licenszek, engedélyek

Az elmúlt időszakban rohamosan megszaporodtak a különböző drón pilóta képző tanfolyamok, ahol az érdeklődők elsajátíthatják ezeknek a légi járműveknek a működési elvét, karbantartásának, szervizelésének, és ami a legfontosabb irányításának szabályait. Ezen tanfolyamok szervezőinek célja, hogy segítsék azokat, akikben komoly érdeklődés mutatkozik a drónok használatára vonatkozó tudás megszerzése iránt, illetve azok számára is hasznos lehet egy ilyen képzésen részt venni, akik a későbbiekben hivatásszerűen is drón pilótaként kívánnak elhelyezkedni.

A születőben lévő hazai szabályozás a legfrissebb információk szerint nem törvényi szinten, hanem miniszteri rendelet formájában fogja rendezni a drón-használat kérdéseit, 2018-ra pedig elkészülhet az uniós szintű egységes szabályrendszer is, amely három kategóriába sorolná a drónokat, eltérő szabályokat és korlátozásokat kijelölve minden kategória esetében. A szabályozás három különböző csoportot különböztetne meg: a nyílt, specifikus és tanúsítványhoz kötött kategóriákat.

§ E csoportok közül várhatóan a nyílt kategória lesz az, amelyik a legtöbb felhasználót érinti majd, ugyanis ide tartoznak a 25 kg-nál kisebb felszálló súlyú, javarészt boltban is beszerezhető drónok.

§ A tervezet szerint az 1 kg-ot el nem érő úgynevezett játék drónok legfeljebb 50 méteres magasságig repülhetnek majd, és kerülniük kell a tiltott és korlátozott légteret. Ezek előnye, hogy semmiféle pilótaengedélyt nem szabnának meg használatuk feltételeként.

§ A nagyobb súlyú drónok akár 150 méteres magasságig is használhatóak lesznek, azonban ezek használatához már megfelelő pilótaismereteket követelhetnek majd meg a hatóságok, valamint előírhatják az utasszállító repülőgépekhez hasonló azonosíthatósági feltételeket is.

Ha a drónhasználattal kapcsolatban merül fel kérdése, szeretné elkerülni a bíráságokat, drónja lefoglalását, akkor keressen minket!