A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.