Fontos változások az építőpari szabályozások területén

Alább összefoglaljuk a legfontosabb változásokat, amelyek 2016. július 1-vel léptek hatályba és azt célozták, hogy az építési szabályok egyszerűsödjenek és a XXI. sz. technikai kihívásainak is megfeleljen az eljárás.

Építési tevékenység bejelentése

Az új szabályoknak köszönhetően a 300 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületű épületek esetén az egyszerűsített bejelentéshez kötött építési tevékenységet az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével lehet bejelenteni.

Az építtető erre a célra az Országos Építésügyi Nyilvántartás honlapját , vagy a Magyarország.hu honlapot oldalt veheti igénybe. Ügyfélkapus bejelentkezés, saját adatok, a létesítendő épület vagy épületek adatai, valamint az építésztervező adatainak megadása után kezdeményezhető a készenlétbe helyezés.

Mit kell még feltölteni?

További követelmény az építésztervező által PDF formátumban mellékletként feltöltött kivitelezési dokumentáció. Melynek magában kell foglalnia az

  • aláírólapot a tervjegyzékkel;
  • utcaképet;
  • helyszínrajzot;
  • kitűzési helyszínrajzot;
  • eltérő szintek alaprajzait;
  • metszeteket;
  • homlokzatokat;
  • tartószerkezeti terveket;
  • műszaki leírást;
  • épület műszaki berendezéseinek rendszertervét, valamint
  • tervezői költségvetési kiírást.

 

Készenlétbe helyezés

Amennyiben az összes dokumentum feltöltésre került, amit a rendszer leellenőriz, megrendelhető a készenlétbe helyezés (rendszerhasználati díj megfizetése ellenében). Az illetékes építésügyi hatóság a bejelentés tényéről a rendszer belső üzenete alapján értesül.

Ez a bejelentés sem közigazgatási eljárás iránti kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás lefolytatására okot adó körülménynek nem tekinthető. A készenlétbe helyezés igazolására rendelkezésre áll egy, a rendszer által készített PDF formátumú igazolás.

Építésügyi hatóság feladatai

Az illetékes építésügyi hatóság tizenöt napos határidőn belül tájékoztatja a bejelentésről vagy annak módosításáról

  • a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát;
  • a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
  • a telek tulajdonosát, amennyiben annak nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.

A tájékoztatásban szerepelnie kell az építési tevékenység tárgyának, az építtető adatainak, az érintett telek címének, helyrajzi számának, valamint az építészeti- műszaki tervező nevének, névjegyzéki jelölésének.

Mikor lehet elkezdeni építkezni?

Az építkezést a készenlétbe helyezéstől számított tizenhatodik napon lehet megkezdeni. A kivitelezési dokumentációban történt változás bejelentésére a naplón keresztül van lehetőség, ahová a tervező feltölti a megváltoztatott terveket, valamint ezzel egy időben eseti bejelentést tesz. Erre akkor van szükség, ha az

  • épület alaprajzi méretét;
  • beépítési magasság;,
  • lakások, önálló rendeltetési egységek számát;
  • az épület telken belüli elrendezkedését vagy
  • az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét érinti a módosítás.

 

Fennmaradási engedély

Az elkészült épületrészre fennmaradási engedélyt köteles kérni az illetékes építésügyi hatóságtól, aki bejelentés vagy változás bejelentés nélkül építkezik. Jogerős fennmaradási engedéllyel az építkezés – továbbépítkezésre vonatkozó egyszerű bejelentéssel, melyet fel kell tölteni a naplóba – folytatható.

 

Építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése

Az építésfelügyeleti hatóság jogosult az építkezést a helyszínen szúrópróbaszerűen továbbá távoli elérés segítségével a naplót folyamatosan ellenőrizi. Amennyiben a hatóság az ellenőrzés folyamán szabálytalanságot észlel, megtiltja vagy megtilthatja az építkezés folytatását és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha súlyos szabályszegést állapít meg.

A folytatást megtiltja és a szabálytalan állapot fenntartását megszünteti, valamint bírságot szab ki a hatóság, ha a munkafolyamat az életet, egészséget, testi épséget vagy a közbiztonságot fenyegeti.

Abban az esetben, ha napló nélkül történik az építkezés, a hatóság a folytatást megtiltja. A fentieken túl a hatóság eljárás lefolytatását rendeli el, bírságot szabhat ki vagy megkeresi az eljárás lefolytatására jogosult szervet, hogyha a szakemberek jogosultsága nem megfelelő vagy regisztrációjuk nem elfogadható.

 

Forduljon Irodánkhoz bizalommal, amennyiben az építkezéshez jogi segítségre vagy szaktanácsadásra van szüksége.

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

Tovább olvasom
Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

Tovább olvasom
Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

Tovább olvasom
Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com