Drónok harca III. – várható EU-s és magyar szabályozásokról

Az Uniós iránymutatások nyomán alakul a magyar szabályozás. Tervezet már van, az irányok látszanak.

Jelenlegi magyar szabályozás

Magyarországon a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szabályai vonatkoznak a drónokra.

Jelenleg a pilóta nélküli légi járművek azon kategóriába tartoznak, melyeket nem kell felvenni a légiközlekedési hatóság Légijármű Lajstromába ahhoz, hogy a légi közlekedésben részt vegyenek, továbbá üzemben tartási engedélyre sincs szükség használatukhoz.

A használatra, képesítésre, engedélyeztetésre és az egyéb részletszabályok kidolgozása miniszteri rendelet szintjén kerül sor.

Várható Európai Uniós szabályozás

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) 2016. nyarának végére kiadott egy rendelettervezetet, melynek hatálya nem terjed ki az állami működtetésekre, továbbá nem tesz különbséget a kereskedelmi és nem kereskedelmi tevékenységet folytató üzemben tartók között.

A jelenlegi tervezet alapján a pilóta nélküli légi járművekkel történő személyszállítás nem megengedett, ugyanakkor áruk és postai küldemények szállítására van lehetőség.

A rendeletben világosan elkülönül egymástól a távpilóta és a működtető felelőssége. A regisztrációért az üzembentartó, a jármű kézikönyvében foglaltak betartásáért pedig a vezető tartozik felelősséggel.

A rendelet részletes szabályokat tartalmaz többek között:

  • az üzembentartó és a vezető felelőssége;
  • az egyes területek feletti repülés tilalmának és a korlátozottan engedélyezett területek meghatározásának szempontjai;
  • a repülés magasságának korlátozása;
  • a pilóta nélküli légi járművek elektronikus azonosítása és
  • a termékfelelősség kérdései körében.

§ Tudta? A drón szektor napjainkban az egyik leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozik, melyben rengeteg új munkahely teremtésére is lehetőség van – az Egyesült Államokban például 82 milliárd dolláros beruházásra készülnek. §

 

Várható hazai szabályozás

2016 szeptemberében megjelent a légiközlekedésről szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztés, melynek legfontosabb változásai az alábbiak:

  • az adminisztrációs terhek csökkentésének érdekében kötelező az elektronikus kapcsolattartás a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos ügyintézés során;
  • A légi közlekedés a légügyi hatósághoz történt bejelentést követően folytatható;
  • A Hungaro Control nevű Társaság feladata a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, naprakész légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése;
  • Az illetékes minisztérium szabályozza a pilóta nélküli légijárművekkel végrehajtott repülések szabályait, a nyilvántartás részletes szabályait, a légialkalmassági vizsgálat rendjének, a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének részletes szabályait, a pilóta nélküli légijárművet vezetők képzésének részletes szabályait, a képzést végző szervezetek kijelölésének szabályait, a pilóta nélküli légijárművel végzett tevékenység részletes szabályait és az üzemben tartásának szabályai;
  • Megszűnik az eddig használt lajstromozásra nem kötelezett légijármű elnevezés és helyébe a repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű kifejezés lép;
  • A jogszabály további fontos változása, hogy a repülőmodellekre vonatkozó szabályok egységesítése érdekében a pilóta nélküli jármű fogalma alatt már a repülőmodelleket is érteni kell;
  • A megnövekedett felhasználásra tekintettel ezen túl a légügyi hatóság mellett már a rendőrség is kezdeményezhet bírságolási eljárást.

A Légügyi Hivatal tájékoztatása szerint a kifejezetten drónokra vonatkozó miniszteri rendelet közigazgatási egyeztetés alatt van és a tervezet szövege várhatóan néhány héten belül elérhető lesz a kormany.hu oldalon. A legfrissebb tudnivalókért addig is kövesse weboldalunkat!

A jövőben is forduljon Irodánkhoz bizalommal, amennyiben szakértő segítségre van szüksége az aktuális jogszabályi környezetnek megfelelő drónhasználathoz.

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

Tovább olvasom
SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

Tovább olvasom
Lejárt pénzkövetelések kezelése: A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlati útmutatója

Lejárt pénzkövetelések kezelése: A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlati útmutatója

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Tovább olvasom
Két kiemelt parlamenti vizsgálat indul: Önálló bizottságok tárják fel a gyermekvédelem helyzetét és a kegyelmi döntés hátterét

Két kiemelt parlamenti vizsgálat indul: Önálló bizottságok tárják fel a gyermekvédelem helyzetét és a kegyelmi döntés hátterét

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Tovább olvasom
Kötelező online elállási funkció a webshopokon

Kötelező online elállási funkció a webshopokon

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com