Egy ingatlan adásvételi szerződés megszerkesztése komoly szakértelmet kíván, hiszen az eljáró ügyvédnek minden esetben szem előtt kell tartani mind az eladói, mind pedig a vevői oldal jogos érdekeit, valamint figyelemmel kell lennie az adott ügylet sajátosságaira is.

Rövid összefoglalónkban a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány, a gyakorlatban gyakran előforduló körülményt, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha szeretnénk, hogy minden fél számára problémamentesen záruljon az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló eljárás.

1. Ingatlan kiválasztása

Ingatlan kiválasztásakor fontos meggyőződni róla, hogy az eladó valóban tulajdonosa-e a konkrét Ingatlannak, hiszen tulajdonjogot csak tulajdonostól, ebben a helyzetben az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személytől szerezhetünk, melyet az ingatlan tulajdoni lapján tudunk ellenőrizni.

Fontos ellenőrizni, hogy van- e valamilyen teher az ingatlanon, amit töröltetni kell, ugyanis ennek elmulasztása esetén ezekkel együtt szerzi meg a vevő az Ingatlant.

Ajánlatos továbbá elvégeztetni az ingatlan műszaki állapotfelmérését, mely során megállapításra kerül az Ingatlan készültségi foka, ami egy százalékban kifejezhető érték. A művelet kiviteli terv alapján (ilyenkor pontosabb állapotfelmérés szükséges) vagy anélkül történik. Ezen feladat elvégzése műszaki szakértelmet igényel, továbbá ezen eljárásról hitelesített dokumentumokat (fényképek, videó felvételek, készültségi fok dátummal való ellátása) kell készíteni.

Minden esetben a felmérés időpontja szerinti állapot alapján lehet meghatározni az Ingatlan állapotát, az ezt követően beállt körülményeket nem lehet figyelembe venni.

Fontos megjegyezni, hogy a művelet nem az Ingatlan forgalmi értékét, hanem annak állapotát, készültségi fokát, minőségét határozza meg.

§  Ajánljuk a Prividom Mérnök irodát, akikkel évek óta sikeresen dolgozunk együtt, annak érdekében, hogy megbízóink azt kapják, amiért fizetnek.

A felmérés során megvizsgált tényezők, a teljesség igénye nélkül: burkolatok minősége és festés állapota, víz-, a csatorna-, a villany-, a gáz-hálózat, a nyílászárók minősége és állapota, szigetelés helyzete, fűtési rendszer jellege és állapota, szerkezeti alapok, lehetséges és valószínű problémák.

§ A műszaki felmérés nem helyettesíti az energetikai besorolásra vonatkozó sablonizált és kötelező felmérést.

2. Ingatlanügynökök felelőssége és szerepe

Lényeges szerepe van az ingatlanközvetítő irodáknak (ügynököknek) a megfelelő ingatlan keresése során, hiszen egy jó ingatlanügynök tudja azt is, hogy mikor kell segítenie és mikor kell háttérbe vonulnia. Az ingatlanközvetítő köteles a tőle elvárható gondossággal és hozzáértéssel eljárni az ingatlan forgalmazása során a szakmai és etikai szabályok betartása mellett.

Az ingatlanügynökök sokszor foglalót vagy ahhoz hasonló szerepet betöltő óvadék, kaució és egyéb elnevezésű, a vételárba beszámítandó összegeket (lényegében vételárelőleget) vesznek át. Ezért erősen javasoljuk az ilyen megbízási szerződések ügyvéddel való egyeztetését, és bármely összeg kifizetése előtt ügyvéddel való konzultációt.

Az ingatlanközvetítő irodák és ügynökök:

• csak írásbeli meghatalmazás alapján végezheti tevékenységét,
• köteles a közvetített ingatlan tulajdoni lapját lekérni és azt ismerni,
• köteles valós információkkal szolgálni,
• valamint az általa ismert adatokat nem hallgathatja el.

Csak bátorítani tudjuk azokat az ügynököket, akik saját hasznuk elé helyezik a precíz munkamenetet és az ügyfelek megfelelő tájékoztatását!

3. Ingatlanhitel ügyintézése

 A mai pénzügyi viszonyok között igen gyakori, hogy az ingatlan vételára (annak is pénzintézetek előírásai alapján utolsó vételárrészlete) hitelből (bankkölcsönből) kerül megfinanszírozásra.

A leendő vevőknek – akár független hitelügyintéző bevonásával – is érdemes minél több pénzintézet lakásvásárlási célú hitelajánlatát áttekinteni, és számukra a legmegfelelőbbet kiválasztani. A pénzintézetek gyakorlatuk szerint a leendő vevő anyagi kondíciói figyelembevételével végeznek egy előzetes hitelbírálatot, és ha az pozitív, sor kerülhet az ingatlan-adásvételi szerződés megkötésére.

A hitelintézettel való előzetes, sokszor informális megbeszélés után van lehetőség (és javasolt) előszerződést kötni, amely ugyan a földhivatalba nem kerül benyújtásra, de szerződésként köti a feleket.

§ Valamennyi pénzintézet rendelkezik az adásvételi szerződés tartalmi elemeire tekintettel egy –sokszor igen részletes – követelménylistával, amely valamennyi pénzintézet honlapján mindenki számára elérhető. Az adásvételi szerződést, mint teljes bizonyító erejű magánokiratot szerkesztő és majdan ellenjegyző ügyvéd feladata (és felelőssége), hogy a felekre szabottan, de valamennyi tartalmi elemet beépítsen a szerződésbe.

Tipikusan a vevővel való hitelszerződés megkötésének feltétele, egy a felek által már megfelelő formában aláírt és az illetékes földhivatalban érkeztetett adásvételi szerződés bemutatása.

A pénzintézetek a pozitív hitelbírálatot követően, a folyósítást, illetve egyes pénzintézetek már a hitelszerződés aláírását is ahhoz kötik, hogy a vevő bemutassa az eladó teljes bizonyító erejű (általában előírás, hogy ügyvéd által ellenjegyzett) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan kölcsönösen kialkudott vételárának a hitelösszegen felüli teljes önerő összege részére megfizetésre került (ez az ún. „Önerő igazolás”).

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem feltétlen jelenti az eladó kezeihez történő közvetlen kifizetést, az megvalósulhat úgy is például, hogy a vevő ügyvédi letétbe helyezi az önerő összegét a hitelfolyósításig vagy az összeg az Ingatlan meglévő terheinek kiegyenlítésére kerül felhasználásra.

A bankok az önerő igazoláson felül további nyilatkozatokat is kérhetnek a felektől, illetve akár az ellenjegyző ügyvédtől is.

§ Irodánk a közelmúltban találkozott olyan gyakorlattal, hogy a pénzintézeteknek nem elegendő, ha a tulajdonjog-bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatot az adásvételi szerződésben és külön letéti megállapodásban rögzítetten az adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd letétbe veszi, hanem a letétbevételt külön nyilatkozatban is igazolni köteles.

 § Egyre többet látott eset, hogy házaspárok vagy különösen a válófélben lévő házaspárok egyik tagjának ingatlanvásárlása esetén a hitelt folyósító pénzintézet felé a házastársaknak igazolni kell, hogy az ingatlant, illetve a felvett hitelt a házastársak közös vagy különvagyonnak tekintik-e.

4. Átmeneti időszak problémái

Hibás teljesítés esetén a kötelezett (eladó) az „időközbeni károkért” kellékszavatossággal tartozik a jogosult (vevő) felé, ugyanis a vevő joggal várhatja el, hogy az általa megvásárolt ingatlan alkalmas legyen a rendeltetésszerű használatra, figyelembe véve a szerződésben és jogszabályban kikötött tulajdonságokat, minőségi követelményeket.

Tehát a szerződés megkötése után felmerült rejtett hibákért az eladó tartozik felelősséggel és ezt a vevő a kellékszavatosság jogával érvényesítheti. Ezért is nagyon fontos a már említett műszaki állapot felmérés.

§ Ingatlanok esetében a kellékszavatossági jog 5 év alatt évül el, vagyis ezt követően bírósági úton nem érvényesíthető a vevőnek ezen joga.

A rejtett hibákért az eladó tartozik felelősséggel, melyre többféle megoldás létezik, azonban az Ingatlanok esetében a leggyakoribb eszköz a kijavítás, melynek költségei az eladót terhelik. Fontos a megfelelő dokumentáció készítése abban az esetben, ha a vevő saját költségein javítja ki a hibát, hiszen ez alapján követelheti költségeit a vevőtől.

5. Birtokba adás kockázata

Akinek az ingatlan ténylegesen a hatalmába jut, az megszerzi az ingatlan birtokát.

Tipikusan az adásvétel azzal zárul, hogy az eladó átruházza a birtokot a vevőre (pl átadja a kulcsot).  A birtokba adás vagy a birtok átruházása a felek erre irányuló megállapodása alapozza meg (pl kulcsátadás csak az ingatlan megtekintésére nem birtokbaadás).

 Előfordulhat, hogy a vevő, az ingatlant már a birtokában tartja, míg más esetekben az eladó az ingatlant továbbra is birtokában tartja. Az első esetben arról van szó, hogy a bérlő (vevő) megveszi a dolgot (ingatlant), míg az utóbbinál az eladó bérli a korábbi a tulajdonát.

Ha a dolog harmadik személy (nem az eladó vagy vevő) birtokában van, a birtokátruházás a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerző félre való átruházásával megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtokot szerző fél megállapodnak.

§ A birtokbaadás jelentősége leginkább abban áll, hogy tipikusan ezen időponttól viseli a károkat (pl. vis maior –természeti károk) és költségeket (pl. közművek havi díjai) a birtokba lépő vevő.

Amennyiben felkeltettük az érdeklődését keresse Irodánkat bizalommal, az ingatlanpiaci árakhoz képest kedvező áron és rövid időn belül vállaljuk ingatlannal kapcsolatos ügyeinek intézését.