Magyarországon közel 100 iskolaszövetkezet működik, amelyeken keresztül mintegy 130.000 diák vállal évről-évre munkát. Lássuk ennek a népszerű foglalkoztatási formának a szabályait, már csak azért is, mert a diákmunka szabályai 2016 szeptemberében jelentősen módosultak.

 1. Mi a diákmunka lényege?

• Az iskolaszövetkezetek által szervezett diákmunka egy speciális, háromoldalú jogviszony, melynek szereplői az iskolaszövetkezet, a diák, aki kötelezően az iskolaszövetkezet tagja, illetve másik oldalon a többlet munkaerő igényét a szövetkezet szolgáltatásainak igénybe vételével megoldani kívánó vállalkozás.

• Magyarországon a munka törvénykönyvének szabályai szerint munkavállaló csak az lehet, aki a életévét betöltötte, vagy az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzésben folytat tanulmányokat.

• Korábban ennek a munkaviszonynak a szabályait a Munkatörvénykönyve „Az Iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályai” fejezetében szabályozta, amely alapján a szövetkezet és tag között egy speciális munkaviszonyt kellett létesíteni.
  

  2. Ez a foglalkoztatási forma mindhárom szereplő számára igen kedvező

•  A fiatalok megélhetését segíti, akik a diákmunkán keresztül megismerkedhetnek a munka világával, jövedelemre tesznek szert, amelyen keresztül megtanulják értékelni is a munkát.

• Egy diák foglalkoztatása sokkal kedvezőbb, mint egy másik munkavállalóé, hiszen a 15% személyi jövedelemadó megfizetésén túl – melyet a szövetkezet von le a diák díjazásából, a diák pedig következő év május 20-ig bevall –, a szövetkezettől kapott jövedelmet egyéni járulékfizetési kötelezettség nem terheli, hiszen nem minősül biztosítottnak az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, vagy hallgató tagja.

• A szövetkezetnek is megéri ez a foglalkoztatási forma, hiszen nem fizet a diák után sem szociális hozzájárulási adót, sem munkaadói járulékot .

• A vállalkozásoknál sokszor adódnak olyan időszakok, amikor megnő az igény a dolgozók számának növelésére. A vállalkozásoknak nem kell bajlódnia a munkaerő-toborzással, a diákokkal történő szerződéskötéssel, az adóhatóság felé történő bejelentéssel, a bérszámfejtéssel, átutalással – ezen adminisztrációs feladatokat a szövetkezet végzi –, és nincsenek olyan járulékos terhek, melyek a saját munkavállalók foglalkoztatásánál felmerülnek: betegszabadság, felmondási idő, végkielégítés.

• Ha a megrendelő igényli, a szövetkezet a fentieken túl a munkaszervezésben, illetve a felügyelet, ellenőrzés ellátásban is támogatást nyújt.

3. A szabályozás lényegesen módosult 2016 őszétől

•  A törvény hatályba lépését megelőzően kötött munkaszerződéseket 2017. január 1. napjáig kell tagi megállapodássá alakítani.

•  A tagi megállapodásban rögzíteni szükséges többek között a diák által vállalt feladatok körét, és a feladatokhoz kapcsolódóan neki járó díjazások legkisebb összegét.

•  Erre a szintén speciális megállapodásra pedig már nem a munkaviszony, hanem a szövetkezeti törvény speciális szabályait, illetve – amennyiben valamely kérdést az nem rendez – a Polgári törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

• Az új, több szempontból sokkal részletesebb szabályozás lényege, hogy 2016. szeptember 1. napjától az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybe vevő vállalkozásnál történő munkavégzésre a diák, mint a szövetkezet tagja új munkaviszonyt már nem köthet, helyette a munkavégzés, mint személyes közreműködés tekintetében ún. tagi megállapodást kell velük kötni.

• Az Munka törvénykönyvégből kikerültek a diákmunkára vonatkozó speciális szabályok.

• A diáknak és a vállalkozásnak a munka megkezdése előtt a tagi megállapodás megkötése előtt külön megállapodásban kell rögzíteniük még a továbbiakat, amely megállapodásra elsődlegesen szintén a szövetkezeti törvény és a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak, azzal, hogy az Mt. rendelkezéseit csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben a szövetkezeti törvény előírja.

§ szolgáltatás fogadójának személyét,

§ a teljesítendő konkrét feladatot,

§ a tag díjazásának összegét és az összeg kifizetésének időpontját,

§ a feladat teljesítésének helyét, valamint

§ a feladat teljesítésének tartamát.

  4. Amit még mindenképpen tudni szükséges a diákmunkával kapcsolatban

•  A diákokat megilleti az Mt.-ben szabályozott munkaközi szünet, azaz ha a vállalkozásnál a feladatteljesítés tartama a napi 6 órát meghaladja, napi 20, ha a napi 9 órát meghaladja, további napi 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

•  A diákokat két egymás követő napon történő munkavégzés esetén a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között megillet legalább 11 óra pihenőidő.

•  A diákokat is megilleti a rendes szabadság, azzal, hogy a diák számára minden, feladatteljesítéssel töltött 13 nap után 1 nap szabadság jár.

• Ezen felül a 18. életévét be nem töltött diák esetén a fiatal munkavállalókat megillető, évenkénti 5 munkanap pótszabadsággal is (arányosan) számolni kell.

•  A szabadságot pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnése esetén lehet.

•  A szabadság bármikor kiadható, akár részletekben is, de legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig.

• Fontos garancia, hogy a diák díjazásának a szövetkezeti törvény rendelkezései szerint is el kell érnie a minimálbér, illetőleg a garantált bérminimum összegét, ugyanakkor a munkabér védelmére vonatkozó szabályokat a szövetkezeti törvény nem rendeli alkalmazni, ahogyan a napi munkavégzési idő maximumára, a heti pihenőnapokra, vasárnapi, munkaszüneti napon történő munkavégzésre bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseket sem. Mindez a munkavállalókhoz képest a diákok számára – bár vélhetően a jogalkotó szándéka nem erre irányult – azért hátrányos helyzetet eredményezhet.

Ha kérdése(d) van a diákmunkával kapcsolatban – akár, mint diák, akár, mint munkáltató, keresse/keresd irodánkat a Kapcsolat menüpont alatt feltüntetett elérhetőségeken.