Elmúltak már azok az idők, amikor az ember vagyona egy autóból, lakásból és pár fekete-fehér fényképből állt. Az információ technológia fejlődésével párhuzamosan a jog világának is újszerű kihívásokkal kell szembenéznie. Megközelítőleg négy milliárd embernek van internet hozzáférése szerte a világon, amely a széleskörű „szórakozási lehetőségek” mellett jogok és kötelezettségek keletkezésével is járhat.

I. Digital Asset – digitális vagyon köre

A digitális tartalmak / eszközök, azaz digitális vagyontárgyak (Digital Assets) lényegében bináris (elektronikus) formában léteznek, illetve ezekhez az eszközökhöz használati jogok kapcsolódnak. Ilyen vagyonnak minősülnek a digitális dokumentumok, a hangos és mozgókép dokumentumok, a fotók, a logók, az elektronikus leveleket és az SMS-ek, valamint új típusú digitális tartalom többek között az orvosi, oktatási, szavazati tartalmak.

Felmerül kérdésként, hogy

• ki és hogyan férhet hozzá a különböző fiókokhoz – például e-mail, közösségi média profil, társkereső profilok, online bank felület vagy szakmai blog?
• Mi történik a felhő alapú tárhelyen tárolt dokumentumokkal, fotókkal, fájlokkal?
• Mi történik az online vagyonnal például PayPal egyenleg, letöltött zenék és filmek, kriptovaluták.
• Mi történik a telefonon, laptopon tárolt adatokkal, üzenetekkel, fotókkal?
• A „digitális élet” törlődik a halált követően?

II. Jogi szabályozás

A digitális vagyon lehet harmadik személy (pl. felhőalapú szolgáltatást nyújtó webhely), illetve természetes személyek (esetenként jogi személyek, elhunyt személyek) szellemi tulajdona, amelyeknek két alapvető része a licencek és használati feltételek. Ebből adódóan a legritkább esetek egyike, amikor az elhunyt tulajdonában álltak ezek a digitális tartalmak. A felhasználók regisztrációját követően a legtöbb közösségi média oldal engedélyezi a saját tárhelyének ingyenes használatát, cserébe a felhasználó által feltöltött tartalmak tulajdonjogát megszerzi a portál. A tömeges regisztrációk leegyszerűsítésére és az esetleges jogviták elkerülésére hivatott intézmény az általános szerződési feltétel.

• A közösségi média kötelezettsége, hogy a felhasználó még a regisztráció véglegesítését megelőzően megismerhesse a világos, egyértelmű szabályrendszert. Abban az esetben, ha a felhasználó elfogadta az általános szerződési feltételekben foglaltakat, akkor az a szerződés tartalmává válik.

A fentiekre tekintettel a digitális tartalmak vonatkozásában szét kell választani a használati jogot és a tulajdonjogot. A tulajdonjog a közösségi média szolgáltatóé, míg a használati (hozzáférési) jog felhasználót illeti. A magyar jog alávonva a felhasználó és a média portál a következő jogokkal rendelkezik:

1. Facebook

Mint a legnépszerűbb közösségi média portálnak, a Jogok és Felelősség c. nyilatkozata keretében a Felhasználó átruházza a Facebook-ra a nem kizárólagos, átruházható, jogdíjmentes engedélyt / jogot bármely olyan IP (szellemi alkotások körébe tartozó) tartalom használatára, amelyet a Facebook-on vagy a Facebook-al kapcsolatban közzétesz.

• Az elhunyt felhasználó hozzátartozói, valamint annak meghatalmazottja kérheti a profil törlését, azonban a Facebooknak a feltöltött tartalmakhoz fűződő jogokat és licenceket jogában áll megőrizni.

2. Apple

Az Apple ID fiókok esetében a letöltésekkel a felhasználó nem szerez tulajdonjogot, egyszerűen csak a használati jogot szerzi meg. A tartalmak nem átruházhatók, így a halál esetében csak arra van lehetőség, hogy a hozzátartozók a tartalmakat áthelyezik egy másik számítógépre és az ottani jogosultsággal rendelkező törli az elhunyt digitális tartalmát.

3. Google

A Google szolgáltatások esetében a szellemi tulajdon mindvégig a felhasználó birtokában marad, azonban a feltöltött tartalmak vonatkozásában a Google, a globális licence alapján, használati jogosultságot szerez. Ahhoz, hogy az elhunyt tartalmát törölni tudjuk, fel kell venni a kapcsolatot a Google rendszergazdáival.

4. Kriptovaluták

A kriptovaluták vagyoni jellegű besorolása önmagában problémás, de értékük kétség kívül megragadható.

Mivel a kriptovaluták rendszere decentralizált, így a tulajdonosok digitális pénztárcákat használnak a digitális pénznemek tárolására. A digitális pénztárcák két kulcsos rendszert használnak, amely egy nyilvános és egy titkos kulcsból áll. Az elhunyt kriptovaluta birtokos tartalmához abban az esetben lehet hozzáférni, ha a hozzátartozó ismeri a titkos kulcsot.

Segítheti az elhunyt hozzátartozóinak vagy a végrendelet végrehajtójának a dolgát az elhunyt digitális lábnyomának kezelésében illetve törlésében, ha az elhunyt készít egy listát a digitális tartalmaihoz tartozó felhasználóneveiről, jelszavairól és a kulcsairól.

III. Digitális jogok kezelése / DRM rendszer

A DRM olyan technológia, amely lehetővé teszi a jogtulajdonosoknak, hogy meghatározzák és érvényesítsék azon feltételeket, amelyek által harmadik személyek felhasználhatják a jogtulajdonosok szellemi tulajdonait. Ebből következik, hogy a DRM nem egy egységes fogalom, sokkal inkább a rendelkezésre álló technológiák összefoglaló elnevezése.
A leggyakrabban a szerzői jogok bitorlásának megelőzésére használják ezt a rendszert a szerzői jogokat kezelő vállalatok.

A DRM rendszer jogszabályi alapját Magyarországon a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) határozza meg. Az Szjt. megalkotásakor a készítők a nemzetközi szabályozás elvárásainak megfelelően szerepeltették a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által készített szerződéseket (Copyright Treaty és Performances and Phonograms Treaty), valamint később az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelvét (Infosoc irányelv). Az Szjt. rendelkezési alapján a DRM rendszer így írható körbe:

• „műszaki intézkedés minden olyan eszköz, alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket – rendeltetésszerű működése révén – megelőzze, illetve megakadályozza”.

IV. GDPR – Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 Általános adatvédelemről szóló rendelete az elhunyt személy adatainak kezelése kapcsán

Mivel a rendelet nem szabályozza az elhunyt személyek személyes adatainak kezelését, ezért ennek lehetőségét tagállamoknak hatáskörébe utalja.

A 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) is csak az élő személyek vonatkozásában értelmezhető, azonban a kegyeleti jog a polgári jogban vagy a kegyeletsértés bűncselekménye a büntetőjogban, valamint az egészségügyi törvényben foglaltak már szabályozzák az elhunyt személyes adatainak kezelését, azonban előbbi két eset kizárólag valamilyen jogellenes cselekmény következménye lehet.

A hazai joggyakorlat („A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása az online adatok halál utáni sorsáról”), a GDPR joghézagját úgy oldaná meg, hogy az elhunyt személy még életében tesz egy jognyilatkozatot, amellyel meghatalmaz egy vagy több személyt, akik jogosultak lesznek a halálát követően (egy objektív 5 éves határidőn belül) a személyes adataival összefüggésben létrejövő jogok gyakorlására, azonban ez még nem hatályos.

V. Összegzés

Napjainkban egyre kiterjedtebb az emberek digitális lábnyoma, melynek védelme a halál után is ugyanolyan fontosságú, mint az ember életében. A digitális tartalmak megőrzése érdekében érdemes tehát életünkben is átgondolt lépéseket tenni.

Amennyiben további kérdés merülne fel, ha szeretné digitális vagyonát tudatosan kezelni, úgy forduljon Irodánkhoz bizalommal!