Zártkörűen működő részvénytársaság alapítása – első rész

Kevésbé szokásos vállalkozási forma, mint a kft, mégse mondható ritkának a zrt (zártkörűen működő részvénytársaság) Magyarországon. Első részben az ehhez szükséges alapvető elvárásokat, adatokat és az alapítás lépéseit foglaljuk össze.

I. Az alapításra vonatkozó alapvető szabályok

Zártkörűen működő részvénytársaságot egy vagy több természetes vagy jogi személy (gazdasági társaság) alapíthat. Nem lehet jogi személy tagja az a személy, akit bíróság eltiltott. Nem lehet tag továbbá olyan jogi személy sem, amely felszámolás, csődeljárás, végelszámolás vagy kényszer törlés alatt ál.

A zártkörűen működő részvénytársaság létesítő okiratát alapszabálynak nevezzük. Az alapszabályban szerepelnie kell a társaság:

§ a létesítésre irányuló akaratnak

§ nevének

§ székhelyének

§ fő tevékenységének

§ létesítő személy(ek) nevének, lakóhelyének vagy székhelyének

§ részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásoknak, azok értéknek, rendelkezésre bocsátás módjának és idejének

§ első vezető tisztségviselőjének

§ az alapítók nyilatkozatának az összes részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról és a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról

§ az alaptőke összegének, az alapítás során kibocsátandó részvények számának, névértékének, illetve kibocsátási értékének, valamint a részvények előállításának módjának

§ a közgyűlés összehívásának módjának, a szavazati jog gyakorlásának feltételének és módjának

§ az első könyvvizsgáló személyének.

 

Az alapításkor, az alapítók által a részvénytársaság számára bocsátott vagyont alaptőkének nevezzük. Az alaptőkét az összes részvény névértékének összege alkotja, ez a jelenleg hatályos szabályozás szerint nem lehet ötmillió forintnál kevesebb. A részvény névértéke az az érték, amely a részvényen fel van tüntetve. A tulajdonosa ekkora összeggel járult hozzá a társaság alaptőkéjéhez. A Ptk. rendelkezései alapján a névértéket nemcsak konkrét összegben, hanem az alaptőke mindenkori hányadában is meg lehet határozni, ekkor hányadrészvényről beszélünk.

Tudta? A részvényes pénzbeli és nem pénzbeli (ún. apport) vagyoni hozzájárulásként is szolgáltathatja a rá eső alaptőke részt, azonban a tényleges pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb, mint a társaság alaptőkéjének harminc százaléka.

II. A zártkörűen működő részvénytársaság alapításának lépései

1. Alapszabály elfogadása az alapítók által, valamit az alaptőke rendelkezésre bocsátása.

2. Illetékek kifizetése majd elektronikus kapcsolattartás keretein belül, az eljáró ügyvéd benyújtja az alapszabályt és az egyéb szükséges iratokat (együttesen kérelem) a céginformációs szolgálatnak, amely informatikai valamint formai szempontból megvizsgálja a kérelmet.

3. Amennyiben mindent megfelelőnek talál, továbbküldi az illetékes bíróság felé. Ezzel egy időben elektronikus igazolást állít ki az eljáró ügyvéd számára.

4. A cégbírósághoz beérkezett kérelem alapján cégjegyzék számot kap és az eljáró bíró adószám és statisztikai számjel kérése érdekében megkeresi az illetékes szerveket és formai szempontból is megvizsgálja a kérelmet.

5. Amennyiben a cégbíróság mindent rendben talált, bejegyzi a zártkörűen működő részvénytársaságot.

Zrt. alapítása_ügyfeleknek 181123 folyamat1

A Ptk. rendelkezési alapján a Zrt. akkor kerül az illetékes cégbíróság nyilvántartásába bejegyzésre, ha a kérelem benyújtásáig:

1. a névérték vagy kibocsátási érték legalább 25%-t befizették pénzbeli hozzájárulásként az azt vállaló alapítók és

2. a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítették.

 

 

A cikk következő részét ide klikkelve találja!

2019-01-02, Cég