Kevésbé szokásos vállalkozási forma, mint a kft, mégse mondható ritkának a zrt (zártkörűen működő részvénytársaság) Magyarországon. Cikkünk bevezető része után, a második részében a részvények előállítás általában és konkrét lépésekre bontva foglaltuk össze.

III. Részvények előállítása

A Ptk. szabályai szerint, „A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyomdai úton vagy dematerializált formában állíthatók elő”. A Ptk. lehetővé teszi a dematerializált (elektronikus úton előállított) részvényről a nyomdai úton előállított részvényre történő áttérést, a korábbi szabályozáshoz képest tehát bővült a zártkörűen működő részvénytársaságok tulajdonosainak mozgástere.

§ Papír alapú részvény előállítása

Nyomdai úton azok a vállalkozások állíthatnak elő értékpapírt, amelyek megfelelnek jogszabályban meghatározott feltételeknek. Ezen jogszabály előírja, hogy a nyomda a kibocsátandó értékpapírról formai, esztétikai és értékpapírvédelmi tervet készít, amelyet a kibocsátó hagy jóvá. A védelmi tervet engedélyezésre meg kell küldenie továbbá a Magyar Nemzeti Banknak.

A nyomdai úton előállított részvényeknek két formája létezik:

§ a névre szólóak,

§ bemutatóra szólóak.

Névre szóló részvények esetében a tulajdonos mindenkor az a személy, akit a részvény hátoldalán a forgatmányok megszakítatlan láncolata tulajdonosként igazol. A forgatmány a tulajdonos nyilatkozata a részvény átruházásakor, miszerint aláírása által minden jogát átruházza az új tulajdonosra, akit a forgatmányon meg is nevez.

Ezzel szemben a bemutatóra szóló részvények esetében elegendő a részvény átadása, tehát az értékpapírban foglalt jogokat az gyakorolhatja, akinél az értékpapír van.

§ Dematerializált részvény előállítása

A dematerializált értékpapír fogalmát törvény határozza meg. E szerint a dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.

A fizikai formában nem létező részvények kibocsátója, csak olyan intézmény lehet, amely rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályzattal valamint számítógépes programmal. A dematerializált részvényt ugyanis egy különleges szoftverrel hozzák létre, amelynek szigorú előírásoknak kell megfelelnie.

IV. A részvények előállításának menete és költsége

Ahogy a fentiekben kifejtettük, a részvénytársaság alapítása több lépésből áll, azonban a folyamat nem zárul le a cégbírósági bejegyzéssel. A bejegyzést követően a részvényeket egy külön eljárás során létre kell hozni, nyomdai úton előállított részvény esetén ISIN kód igénylésével, majd a Magyar Nemzeti Bank engedélyével rendelkező nyomdáknál történő létrehozatallal és nyomtatással. Dematerializált részvény esetén az értékpapírok keletkeztetését (számlákon történő jóváírását) megelőzi egy nagyon összetett előkészületi munka, többek között szükséges az ISIN kód igénylése, a dematerializált esemény megrendelő kitöltése, okirat minta elkészítés, a kísérőjegyzék és adathordozó elkészítése.

Dematerializált értékpapírt számítógépes jelként állít elő a Keler Zrt., amely kizárólagosan jogosult és kötelezett ilyen részvények létrehozására Magyarországon. Az előállítás után, a számítógépes jelként létező részvényt jóváírja az értékpapírszámlán. A dematerializált értékpapírok előállítási költségei nem határozhatóak meg egységesen, azok sávosan növekednek. Befolyásolja a költséget többek között például, hogy az ISIN azonosítót elektronikus vagy papírformában kérték, az össznévérték nagysága vagy a rövidebb eljárási idő igénye.

A materiális formában történő előállítás fentebb ismertetett első lépcsőfoka (tehát jogszabály által meghatározott iratok megrendelő általi jóváhagyása és MNB általi engedélyezése) után kinyomtatja, azaz fizikailag létezővé teszi a részvényt, amely tartalmazza a jogszabályok által meghatározott kötelező elemeket. A fizikai előállítás költségei– a demateriális értékpapírokhoz hasonlóan- nem állapítható meg egy konkrét összegben, befolyásolja például, hogy már meglévő vagy új grafikát kell használni, a papír mérete, a címlet fajtáinak száma, stb.

V. Összegzés

A zártkörűen működő részvénytársaság alapításakor alkalmazni kell a Ptk. jogi személyekre és gazdasági társaságokra vonatkozó általános, valamint a részvénytársaságokra vonatkozó speciális szabályait, a Ct. vonatkozó rendelkezéseit valamint az ezeket kiegészítő kormányrendeleteket. E jogszabályok meghatározzák az alapító tagok jogait és kötelezettségeit, az eljáró jogi képviselő feladatait valamint a részvények előállítására és részvényeshez történő eljuttatására vonatkozó szabályokat állapítanak meg a kibocsátó és nyilvántartó részére.

Az alapítók alapításkori legfontosabb kötelezettsége, hogy vállalják az alaptőke összegét adó részvények név-, vagy kibocsátási értékének teljesítését, amely nem lehet kevesebb ötmillió forintnál.