Magyar cégek hivatalos elektronikus kommunikációs kötelezettségei

Minden gazdálkodó szervezetnek kötelező az elektronikus ügyintézés 2018. január 1-jétől, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó, valamint e szervek jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához, vagy módosításához szükséges ügyekben.

Elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség

Gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételét, amennyiben ez jogszabály rendelkezése alapján nem kötelező, létrejöttét követő 8 napon belül köteles bejelenteni az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába.

Amennyiben a működéshez szükséges a társaság jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező, úgy az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség az erre vonatkozó nyilvántartásba is bejelenthető. Az elérhetőségnek biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek, vagy a Kormány által rendeletben megadott egyéb típusú elektronikus elérhetőségnek kell lennie. Amennyiben az elérhetőség megváltozik, a változás bekövetkeztét megelőzően a változás időpontjának pontos megjelölésével kell bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba. A biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím a szabályozás alapján egy tárhely, ami gazdálkodó szerevetek esetében a cégkapu.

 „Hivatalos elérhetőségként olyan elérhetőség adható meg, amely

  1. a) egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott gazdálkodó szervezet elérhetősége,
  2. b) alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására,
  3. c) garantálja a dokumentum sértetlen fogadását,
  4. d) kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit,
  5. e) a küldemény kézbesítésének visszaigazolására alkalmas.”

 

Cégkapu regisztráció

Minden gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik, ahova a regisztrációját a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezheti. A regisztráció osztott, amely azt jelenti, hogy a szolgáltató kizárólag a szervezetnél felhatalmazott személyt regisztrálja, aki a cégkapumegbízott, a gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult személyek regisztrációját pedig a cégkapumegbízott végzi.

Küldemény átvételére jogosult meghatalmazottnak kell tekinteni: azt a dokumentumot vagy kézbesítési esemény igazolását fogadó személyt, aki részére a cégkapumegbízott az adott cégkapuhoz hozzáférést biztosított, vagy a gazdálkodó szervezetnek a cégkapuhoz csatlakozott informatikai rendszerét.

Küldemény kézbesítése

A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemények akkor tekinthetőek kézbesítettnek, ha

  1. a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató igazolja a küldemény ügyfél által történő átvételét, az igazolásban feltüntetett időpontban,
  2. a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a címzett megtagadta az átvételt, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban,
  3. a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a címzett kétszeri értesítés ellenére sem vette át a küldeményt, a második értesítés igazolásában feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

Ennek értelmében a küldeményekhez kézbesítési vélelem társul, tehát a hatóság kézbesítettnek tekinti a megküldött iratokat, attól függetlenül, hogy azt elolvasták-e vagy sem, a vélelem beálltával pedig az esetleges határidők is megkezdődnek.

Jogkövetkezmények

Ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik hivatalos elérhetőséggel, az elektronikus elérhetőséget biztosító szerv lefolytatja az eljárást, azzal a kitétellel, hogy a kötelezettség nem teljesítése miatt kezdeményezi a törvényességi felügyeleti, vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását. Ha valaki a követelményeknek nem megfelelően nem elektronikus nyilatkozatot tesz, a nyilatkozata hatálytalan lesz. Mégsem lesz hatálytalan a nyilatkozat, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem tesz eleget a törvényben rögzített kötelezettségeinek, vagy nem érhető el az elektronikus intézéshez szükséges vagy ahhoz kacsolódó szolgáltatás, formanyomtatvány nem érhető el. Lényeges megjegyezni, hogy a cégjegyzékben közzétett email cím nem azonos a hivatalos elektronikus kézbesítési címmel, az arra kézbesített iratok esetében nem állhat be a kézbesítési vélelem.

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

Tovább olvasom
Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

Tovább olvasom
Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

Tovább olvasom
Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com