Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én előzetesen jóváhagyta a sokak által vitatott szerzői jogokról szóló irányelv szövegét – 2016/0280 (COD) a digitális egységes piacon a szerzői jogról – amely gyökeresen megváltoztatná az interneten legálisan és a nagyközönség számára elérhető tartalmakat. Az irányelv célja az volt, hogy megvédje a tartalomkészítőket, vagyis az alkotókat – de egyben erősen korlátozza a szerzői jog által védett tartalmak közzétételét.

A heves viták és ellenvélemények ellenére az Európai Parlament 2019. március 23-án véglegesen elfogadta az Unió új szerzői jogi irányvonalát rögzítő irányelvet. Mivel irányelvről van szó így nem közvetlenül hatályos, hanem a tagállamoknak 2 éve lesz arra, hogy egyedi jogszabályt alkossanak, majd bevezessék azt.

§ Tudta? Többek között a felhasználók nem oszthatják meg nyilvánosan az internetes tartalmak ”url” címét (linkjeit). Ennek értelmében az ún. médiaóriásoknak (pl. google, facebook, youtube) automatizált szűrő programokat kell alkalmazniuk, amelyekkel megakadályozhatók a tartalmak nyilvános, jogellenes megosztása.

Katasztrófa vagy magas fokú védelem?

Szélsőséges vélemények szerint az irányelv korlátozná az internet nyílt rendszerű szabadságát, ugyanis bizonyos Tech-cégek a tartalommegosztás felügyeletével az internet ”rendőreivé” válhatnának. Mindemellett rendkívül költséges, időigényes az irányelvnek való teljes körű megfelelés.

Manapság az internet a szerzői jogi tartalmak legfőbb elérési piaca lett, tehát a másik oldaláról megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a zenészek, újságírók, kiadók, művészek, vagyis a védett tartalmak szerzői jogi jogosultjai magas fokú védelme a jövőben megvalósulhat. A tartalmat előállító szerzői jogi jogosultak nehezen tudják érvényesíteni jogaikat, amely egyesek szerint veszélybe sodorhatja a kreativitást és annak érvényesülését.

A linkadó

A leghevesebb ellenérzéseket az irányelvvel kapcsolatban többek közt a 11. cikkely váltotta ki. Ennek a cikkelynek a címe: a „Sajtókiadványok védelme a digitális felhasználást illetően”.

A cikk értelmében, minden információ átvételéhez lényegében licencia szerződést kell kötni, amely fizetési kötelezettséggel jár. Ennek oka, hogy a fentebb említett médiaóriások úgy váltak vezető hírcsatornákká, hogy tulajdonképpen nem tartalom kreátorok, hanem csak link és tartalommegosztók.

A feltöltési szűrő

A 17. (korábban 13.) cikkely a már korábban említett védett tartalmak óvására hivatott, vagyis az irányelv előírja a tartalomszűrők használatát a médiaóriások számára. Ezen tartalomszűrők telepítése rendkívül költséges feladat, valamint nincsen garancia a megbízhatóságukkal kapcsolatban.

A cikk előírja, hogy a platformoknak proaktív módon kell együttműködnie a jogtulajdonosokkal, ezzel megakadályozva a szerzői jog által védett tartalmak jogellenes feltöltését. Ez hihetetlen terhet jelentene a kis platformok számára (hiszen nekik nincs elég forrásuk mesterséges intelligencia szűrőt alkalmazni), és esetlegesen széles körű cenzúrát eredményezne.

A kritikusok szerint a tartalomszűrők használata a nyitott, széleskörű tartalmakból túlságosan átvizsgált és felügyelt tartalmakra csökkentené azokat, továbbá egy esetlegesen helytelenül működő szűrő esetén a védett tartalmak törlését nem csak a szerzői jogi jogosult kérésére, hanem esetlegesen egy versenytárs kérésére is törli a rendszer.

A 17. cikk nem csak azokat érinti, akik zenét vagy videofelvételt töltenek fel, de még azok is, akik fotókat, szöveget vagy számítógépes kódokat osztanak meg nyilvánosan.

A cikk arra is kötelezi a média platformokat, hogy a hozzászólásokban megjelölt szellemi tulajdont sértő linkeket automatizált szoftverek segítségével azonnal szűrjék ki.

Tudta? A reform nem érinti az online enciklopédiákat (Wikipédia), ugyanis erre a platformra nem kereskedelmi céllal töltenek fel tartalmakat.

Összegzés

A Google álláspontja az, hogy nincs szükség az irányelvre, ugyanis a saját rendszerük alkalmas arra, hogy kiszűrje a visszaéléseket, azonban az EdiMA, mint számos nagyvállalat képviselője, köztük a Google-é is, egyelőre pozitívan fogadja az új irányelvet.

Az irányelv következtében az az újszerű helyzet állhat elő, hogy az olyan nagyvállatoknak, mint például a Google, a Facebook vagy a Microsoft, akik eddig vetélytársai voltak egymásnak, most kénytelenek lesznek szoros együttműködésre.

Természetesen a médiaóriások számos jogi probléma felmerülését vizionálják, azonban egyelőre azt nem lehet tudni, hogy ezen aggodalmak valósak vagy esetleg üzleti szempontból motiváltak.

Ahogyan a bevezetőben említettük, a tagállamokra nézne kötelező erejű az irányelv, azonban a döntéshozatal módja tagállami hatáskörbe van utalva. A következő két év fog választ adni arra, hogy milyen jogi problémákat generál az új szerzői jogi irányelv, valamint, hogy milyen mértékben változtatja meg az internet világát.