Miközben az élettársi kapcsolatban élők száma folyamatosan nő és a házasságkötések száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, a köztudatban még napjainkban is számtalan tévhit él ezzel a párkapcsolati formával kapcsolatban. Éppen ezért fel kívánjuk hívni a figyelmet a házastársi, valamint az élettársi kapcsolat néhány jelentős különbségére.

Ellentétben a házasság létrejöttével, ahhoz, hogy az élettársi kapcsolatról beszéljünk, nincs szükség alakszerűségre, az élettársi viszonyt az együttélés ténye hozza létre. Ez alól az sem jelent kivételt, ha a kapcsolat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában nyilvántartásba vételre kerül, ugyanis nem ez eredményezi az élettársi kapcsolat létrejöttét, hanem az életközösség létesítése. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartás tehát igazolási célt szolgál.

Mit értünk élettársi kapcsolat alatt?

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, valamint érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

§ Tudta? A fogalmi elemek tehát: közös háztartás fenntartása, az érzelmi közösség és a gazdasági közösség, melyek meglétét az ítélkezési gyakorlat az adott helyzet egyedi körülményeinek tükrében, a felek szándékát középpontba helyezve vizsgálja. Abban az esetben tehát, ha valamely elem csekélyebb szinten állapítható meg, még nem feltétlenül eredményezi azt, hogy kizárt az élettársi kapcsolat megállapíthatósága.

Fentiek miatt a gyakorlatban számtalan olyan esettel találkozunk, amikor komoly és összetett bizonyítási kérdést jelent akár az élettársi kapcsolat kezdő időpontjának, akár az élettársi kapcsolat végleges és mindenre kiterjedő megszűnésének időpontjának meghatározása. Ennek többek közt azért is van jelentősége, mert az élettársi vagyonközösség megosztására irányuló perben mindenekelőtt azt kell bizonyítani, hogy az élettársi kapcsolat valóban fennállt-e, és ha igen, mettől meddig tartott. A szakítást (és persze vitát) követően csak a legritkább esetben hallhatunk ezzel kapcsolatos egybehangzó nyilatkozatokat a felektől.

Élettársi kapcsolat szemben a házastársi kapcsolattal

Kijelenthetjük, hogy a élettársi kapcsolat mind személyi, mind vagyoni joghatásai szűkebb körűek, mint a házassági viszony joghatásai, ugyanakkor a hazai jogszabályi környezetben is egyre szaporodik azoknak a rendelkezéseknek a száma, amelyek az élettársakat valamilyen szempontból a házastársakéihoz hasonló jogokkal ruházzák fel (például özvegyi nyugdíj, lakásszerzési kedvezmények, eljárásjogi mentességek a büntetőeljárás során, összeférhetetlenségi és kizárási szabályok).

Legjelentősebb eltérés a személyi joghatás tekintetében az az, hogy nem eredményez új családi állapotot, továbbá a névviselés joga az élettársakat nem illeti meg, illetőleg a kapcsolatból származó gyermekek vonatkozásában az élettársi kapcsolat nem keletkeztet apasági vélelmet (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat tehető!), de ide tartozik az is, hogy az élettárs nem számít közeli hozzátartozónak, csak hozzátartozónak, illetve az is, hogy az élettársak nem fogadhatnak örökbe.

Vagyoni joghatások kapcsán ki kell emelni azt, hogy az élettársak együttélésük alatt nem szereznek közös tulajdont, továbbá gyakori félreértésekhez vezet az is, hogy az élettárs nem számít törvényes örökösnek, akárhány évet is éltek együtt a felek.

§ Tudta? Az élettársak nem szereznek közös tulajdont, azt jelenti, hogy az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnése esetén pedig bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Ennek vizsgálatakor természetesen nem számítható bele az a vagyon, amely házastársak esetében különvagyonnak minősül (pl. örökölt, ajándékba kapott vagyontárgy, vagy a kapcsolat létrejöttekor meglévő vagyontárgy stb.).

§Tudta? A Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg részesedés. Fontos, hogy ebben a körben a jogszabály külön nevesíti az otthonteremtő, azaz a gyermeknevelés és háztartás körében végzett, illetve a másik fél munkavégzését elősegítő tevékenységet.

Mi történik akkor, ha a közreműködés aránya nem állapítható meg? Ebben az esetben egyenlőnek kell tekinteni, kivéve ha a ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

Vagyonjogi viták rendezése

A vagyonelosztásból eredő viták megelőzéséül van arra lehetőség, hogy az élettársak vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezzék. Fontos! A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A házastársakhoz hasonlóan a Ptk. kitér arra is, hogy az élettársi viszony alatt közösen használt lakás további használatát miként rendezhetik a felek szerződéssel előzetesen, illetőleg az életközösség megszűnése után. Szerződés hiányában pedig az is előfordulhat, hogy a feltételek fennállása esetén, a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga alapján használt lakás kizárólagos használatára jogosítja fel.

Mivel nem csak az életközösség létrejötte, de annak megszűnése sem kötött olyan eljáráshoz, mint a házasság felbontása, így a megszűnés is sokkal rendezetlenebb vagyonjogi helyzetet eredményezhet. Az élettársi kapcsolat ugyanis megszűnik, ha a felek bármelyike meghal, vagy ha a felek házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér, továbbá akkor is, ha bármelyik élettárs, akinek harmadik személlyel fennállt a házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata, a házassági vagy bejegyzett élettársi életközösséget újrakezdi. Ebből is látszik, hogy önmagában az, hogy bármelyik félnek fennáll harmadik személlyel a házassági köteléke, az nem akadálya az élettársi kapcsolatot, azonban az igen, ha az életközösség áll fenn. (Magyarul jogilag házas lehet valaki és élhet együtt egy másik féllel élettársi kapcsolatban, de egyszerre két élettársi kapcsolata senkinek nem lehet.)

Öröklés az élettárs után

Fentebb már utaltunk arra, hogy az élettársi kapcsolat halállal való megszűnése öröklési jogi jogkövetkezményeket csak abban az esetben von maga után, ha az elhunyt a túlélő javára szóló végintézkedést tett. Ezzel gyakran csak a hagyatéki eljárás során szembesülnek a felek.

Abban is eltérés mutatkozik a házassághoz képest, hogy amennyiben a feleknek közös kiskorú gyermekei vannak, az élettársi kapcsolat megszűnésekor a bíróság hivatalból nem rendezi a gyermekekkel kapcsolatos kérdéseket, arra a felek megállapodása vagy a közöttük kialakult rendszer vonatkozik majd. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármelyik fél ne fordulhatna a bírósághoz a rendezés kapcsán.

Élettárs tartása

Gyakran felmerülő kérdés szokott az is lenni, hogy az élettársi kapcsolat megszűnését követően tarthat-e igényt a fél tartásra. A válasz az, hogy igen, élettársi tartás is követelhető, azonban ez szigorú feltételhez kötött. Ilyen kikötés az, hogy a tartást követelő fél magát önhibáján kívül nem képes eltartani, nem lehet érdemtelen, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és a kapcsolatból gyermek született. Ezzel egyidejűleg pedig a kötelezettnek teljesítőképességgel kell rendelkeznie.

Összegezve

Fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy az élettársi kapcsolat csak első ránézésre könnyen létesíthető és egyszerűen felbontható kötelék, valójában ez egy igen komplex jogterület, amely a gyakorlatban ennek rendezetlensége esetén rendkívül sok vitát és hosszadalmasan elhúzódó eljárásokat eredményezhet. Az élettársi kapcsolatra nem tekinthetünk tehát csupán kötelmi (szerződéses) jogi jogviszonyként, vagy jogon kívüli személyes kapcsolatként. Az élettársi kapcsolatnak jelentős és releváns családjogi kérdéseivel ugyanis nap, mint nap találkozhatunk. Ezek a kérdések szakember bevonásával vita nélkül, akár előre is rendezhetőek.

Forduljon hozzánk bizalommal!