Az embert, mint jogalanyt megillető bizonyos jogok a halál után is megilletik. Ilyen például a személyes- és különösen az egészségügyi adatok védelme is.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § (3-3c) bekezdése egyértelmű meghatározást ad az egészségügyi adatokat illetően, miszerint az egészségügyi adat olyan adat, amely „egy természetes személy testi vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról”. A fenti definícióból következően az egészségügyi adat személyes adatnak minősül, amely (3) bekezdés értelmében különleges kategóriába tartozik.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy távozásunk után mi történik az egészségügyi adatainkkal, azokhoz kinek lesz jogosultsága hozzáférni, milyen szabályok vonatkoznak azok megőrzési idejére, tárolására. Jelen cikkünkben az elhunyt személyek egészségügyi adatainak sorsáról, továbbá az adatokhoz kapcsolódó rendelkezési jog alakulásáról írunk.

Melyek az érintett adatok?

A fenti jogi definíció a gyakorlatban a leleteket, diagnózisokat, kórtörténetet és minden olyan papír alapú vagy elektronikus dokumentumot jelent, amelyek orvosi vagy pszichológiai véleményt, vizsgálati eredményt tartalmaz. Az ilyen típusú adatok ismeretében, adott körülmények között akár hátrányos megkülönböztetés is érheti az érintetett (például munkaerőpiacon), emiatt ezen adatok különleges adatoknak minősülnek, így jelentősebb védelemben részesülnek.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban Eütv.) kifejezetten nevesíti, hogy az érintettnek joga van ahhoz, hogy megismerje és tájékoztatást kérjen az egészségügyi dokumentációjáról (egészségügyi és személyazonosító adatok együttesen tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás, akár papír, akár elektronikus alapú). Rendelkezik továbbá arról is, hogy amennyiben az érintett elhunyt, házastársa, egyeneságbeli rokona (azaz felmenői és leszármazói), testvére, valamint élettársa jogosultak az egészségügyi adatok megismerésére. Nagyon fontos, hogy a jogosultsággal akkor élhetnek e személyek, ha saját valamint leszármazóik

§ életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve egészségügyi ellátása céljából van szükség és

§ az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

Hogyan juthatunk az adatokhoz?

Az adatok megtekintéséhez írásbeli kérelmet szükséges előterjeszteni. Amennyiben helyt adnak a kérelemnek, úgy a kért felvilágosítást, az elhunyt korábbi kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg. Fontos feltétel, hogy a felvilágosításra jogosult részére csak azok az adatok adhatóak ki, amelyek a fentebb hivatkozott első ponttal közvetlenül összefüggésbe hozhatók.

A halál okával összefüggő vagy azzal összefüggésbe hozható adatokat, valamint a halált megelőző kezeléssel kapcsolatos adatokat, illetve az ezekről szóló dokumentációt az elhunyt törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse is jogosult megismerni, ugyanúgy írásbeli kérelem előterjesztését követően. Az örökösnek, amennyiben nem közeli hozzátartozója az elhunytnak, bizonyítania kell, hogy valóban örökösi minőségben kíván egészségügyi adathoz jutni, így célszerű a kérelemhez csatolni vagy bemutatni a végrendelet vonatkozó részét.

Mik az adatok megismerésének költségei?

Az egészségügyi adatok, dokumentáció megtekintésének kérelmezése, megtekintése ingyenes, ugyanakkor amennyiben másolatot szeretne a dokumentumokból a kérelmező, már felmerülhetnek költségek (például fénymásolási díj), amely költségek a kérelmezőt terhelik. Mivel az egészségügyi adatokat törvényben meghatározott megőrzési ideje 30, illetve 50 év, így azok megismerésére is ennyi idő áll rendelkezésre. A fentebb kifejtettek miatt, célszerű minél hamarabb kérelmezni a megtekintést.

Összegezve

A fentiekből következik, hogy elhunyt személy egészségügyi adatainak megismerése kapcsán a törvény szigorú szabályokat rögzít:

§ az adat megismeréséhez kapcsolódó jogosultságot igazolni kell;

§ ezen jogunk nem alanyi jog, hanem mérlegelés kérdése;

§ azok megőrzési ideje, „használata” is szabályozás alá esik.

A szigorú szabályozás az egészségügyi adatok érzékenysége miatt szükséges, ugyanis az adatok illetéktelen személy általi jogosulatlan felhasználása megsértheti az elhunyt személyét, különösen az őt és hozzátartozóit megillető kegyeleti jogát.

Adatvédelemmel vagy örökléssel kapcsolatos ügyekben forduljon bátran szakértőinkhez.