Ahogyan a cégkapuról szóló korábbi cikkünkben is írtuk, az e-ügyintézési törvény rendelkezéseinek megfelelően 2018. január 1-től a civil szervezetek számára is kötelezővé vált a cégkapu regisztráció. Jelen egypercesünkben az említett kötelezettséggel kapcsolatos tapasztalatokat igyekszünk megosztani olvasóinkkal.
A tapasztalatok
A kötelező cégkapu használattal kapcsolatban az a tapasztalat, hogy számos civil szervezet az e-ügyintézési törvény rendelkezései ellenére még nem végezte el regisztrációját, illetve ha regisztrált is a cégkapura, a nyilvántartási adatai közé még nem vetette fel a cégkapu számát.
A cégkapu elérhetőség a civil szervezetek hivatalos elektronikus kézbesítési címe, így kötelező nyilvántartási adat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a cégkapu száma a nyilvántartásban nincs feltüntetve, az érintett civil szervezetnek a NAV jelzése alapján akár törvényességi felügyeleti eljárással is számolnia kell.
Mik a civil szervezetek teendői a cégkapuval kapcsolatban?
A cégkapu regisztráció menetéről korábbi cikkünkben bővebben értekeztünk. A cégkapu számának nyilvántartásba vételéhez azonban a civil szervezetnek a megfelelő nyomtatványon változás-bejelentést is be kell nyújtania a nyilvántartó törvényszékhez, melyhez javasolt ügyvéd segítségét igénybe venni. A bejelentéshez csatolni kell a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által kiadott, végleges regisztrációról szóló igazolást.
A még nem regisztrált civil szervezetek, valamint azon szervezetek részére akik a regisztrációt ugyan elvégezték, de a nyilvántartási adataikat nem frissítették, ajánlott minél hamarabb pótolni a hiányosságokat, hogy az esetleges hátrányos jogkövetkezményeket elkerüljék.