Az Országgyűlés egy 2019 április 2-án elfogadott törvénymódosítással lehetővé tette a nemzetközi sportszövetségek magyarországi alapítását és Magyarországra települését.

De mit is jelent ez pontosan? És mi is az a nemzetközi sportszövetség? Ahhoz, hogy megértsük a törvénymódosítás célját, muszáj néhány elhatárolást megtennünk, és kicsit mélyebbre ásnunk a különböző sporttal kapcsolatos szervezetek világában.

A sporttörvény

Magyarországon a sporttal, sportrendezvényekkel, sportszervezetekkel kapcsolatos szabályozási alapokat a 2004. évi I. törvény, a Sport tv. fekteti le. E törvény rendelkezéseiből kiindulva mutatjuk be a különböző sporttal foglalkozó egyesületek, szervezetek rendszerét és hogy hol helyezkednek el ebben a rendszerben a nemzetközi sportszövetségek.

Sportszervezetek és sportszövetségek

Sportszervezetek

A sportszervezet olyan szervezet, melynek bárki tagja lehet aki egy adott sportot a hobbiszintnél intenzívebben, esetleg versenyszerűen szeretne űzni. Tehát egyéni szinten egy sportszervezethez való csatlakozással lehet belépni a sportversenyek és a szervezett sportélet világába. Sportszervezet lehet – többek között:

§ sportegyesület

§ sportiskola és az

§ utánpótlás nevelést-fejlesztést végző alapítvány.

Ezek elsősorban az alapítási eljárásban és a működésben térnek el, a törvény a sportegyesületről és a sportvállalkozásról ír részletesebben.

Sportegyesületek

A sportszervezetek közül a sportegyesület a legelterjedtebb forma – aki gyermekét íratná be táncórára vagy fociedzésre, vagy maga kezdene bele valamilyen sportba, általában sportegyesületek között fog válogatni.

Szerepüket a Sport tv. is elismeri, amikor megállapítja, hogy „A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye.” Ennek is köszönhetően, közvetlenül is részesíthetőek állami és önkormányzati támogatásban, a sportszervezet többi fajtájától eltérően.

A sportegyesületek alapítására, működésére (mivel ’egyesületek’) a Polgári Törvénykönyv és a Civil tv. szabályai vonatkoznak, a többi egyesülettől pedig abban különböznek, hogy alaptevékenységük a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

 

Sportszövetségek

A sportszövetségek fő feladata a sportversenyek szervezése, a tagok érdekvédelme, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítása.

Látszik tehát, hogy míg a sportszervezetek elsősorban a sportolni vágyó embereket fogják össze, toborozzák, a mindennapokban biztosítják a sportolási lehetőségeket, a sportszövetségek ennél nagyobb léptékű szervezési feladatokat is ellátnak.

A sportszövetségek fajtái:

1. a) országos sportági szakszövetségek,
2. b) sportági szövetségek,
3. c) szabadidősport szövetségek,
4. d) fogyatékosok sportszövetségei,
5. e) diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei,
6. f) nemzetközi sportszövetségek.

Ezek közül az országos sportági szakszövetségek és a sportági szövetségek sportáganként szerveződnek, és az adott sportágon belül a versenysport, élsport felügyeletével, szervezésével, nemzetközi szabályoknak való megfelelésével foglalkoznak. Ilyen sportszövetségeket csak sportszervezetek hozhatnak létre, létesítésükhöz – további feltételek mellett –  legalább tíz sportszervezet kell.

A szabadidősport szövetségek és a fogyatékosok sportszövetségei és a diák- és az egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei pedig nem feltétlen sportáganként, hanem inkább meghatározott csoportoknak létrehozott szövetségek.

 

Nemzetközi sportszövetségek

A nemzetközi sportszövetségek fogalmát, az azokra vonatkozó szabályozást a törvény a cikkünk apropóját adó áprilisi módosításig nem tartalmazta.

A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, valamint amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként ismer el.

A nemzetközi sportszövetségek tehát már olyan feladatokat látnak el, mint a sportágra vonatkozó nemzetközi szabályzat megalkotása, nemzetközi versenyek szervezése, a nemzetközi versenynaptár meghatározása, a sportág edzésmódszereinek javítása, stb.

Az egyik leghíresebb nemzetközi sportszövetség a FIFA – a labdarúgás nemzetközi szervezete – de létezik például Nemzetközi Jégkorongszövetség, Nemzetközi Atlétika Szövetség és Nemzetközi Kézilabda-szövetség is.

A Sport tv. nemzetközi sportszövetségekre vonatkozó szabályozása

A Sport tv. áprilisi módosítása tehát nemzetközi sportszövetségek alapítását teszi lehetővé Magyarországon, mégpedig a következő szabályok szerint.

§ Lehetőség van új nemzetközi sportszövetséget alapítani, az egyesület alapításához hasonló módon, de a törvényben meghatározott eltérésekkel

§ Az „alapítás” történhet már létező, külföldön nyilvántartásba vett sportszövetség székhelyének Magyarországra helyezésével is. (ezt jogutódlásos alapításnak hívják)

A nemzetközi sportszövetséget a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba, ehhez azonban kell a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismerése és az illetékes miniszterek együttes támogató nyilatkozata.

Miért volt szükség erre a törvénymódosításra?

Nyilvánvaló, hogy a magyar sportéletnek igen kedvező lenne, ha néhány nagy nemzetközi sportszövetség úgy döntene, hogy hazánkba helyezi át székhelyét.

Ehhez természetesen a sporttörvény módosítása csak az első lépés, hiszen a legtöbb ilyen szervezetnek a svájci Lausanne-ban van a székhelye, ahol már kiépült infrastruktúra és kedvező adózási lehetőségek várják őket. Pusztán a hazai nyilvántartásba vétel lehetőségének megadása tehát nem biztos, hogy elég csábító. Azonban ha a jogalkotót komoly szándék vezérli, ezt a törvénymódosítást hasonló irányú jogszabályok követhetik a jövőben.

Civil- és sportszervezetekkel, sportszövetségekkel kapcsolatos ügyekben kérje szakértő kollégáink segítségét!