Azokban az esetekben, amikor a házastársak vagy élettársak életközössége úgy szűnik meg, hogy közös kiskorú gyermekük van és a felek között nem születik a kapcsolattartás rendezése kérdésében megállapodás, arról kérelemre – vagy a gyermek érdekében akár hivatalból is – a bíróság dönt.
Ha házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. Fontos tudni, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint a döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is meg kell hallgatni.
A kapcsolattartás
A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos (azaz általában a hétvégi) vagy időszakos (azaz a szünetekben történő) voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.
A szülői kapcsolattartást szabályozó határozat bíróság általi meghozatalát követően is előfordulhat azonban, hogy a kapcsolattartásra kötelezett szülő nem foglalkozik megfelelően a gyermekkel, a kapcsolattartási kötelezettségét nem teljesíti, sőt felmerülhet a kiskorú veszélyeztetésének lehetősége vagy akár a gyermek bántalmazása is.
A kapcsolattartási kötelezettség megsértése
A jogszabály akként rendelkezik, hogy ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.
Súlyosabb esetekben a sürgős intézkedés érdekében lehetőség van a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény alapján megelőző távoltartás elrendelése iránti kérelem benyújtására, melyet a kérelem beérkezésétől számítottan soron kívül, azaz három munkanapon belül nemperes eljárás keretében bírál el a bíróság. Ebben az esetben legfeljebb hatvan napig tartó távoltartást rendelhető el.
Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, abban az esetben a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni, azt követően pedig a gyámhatóság rendelkezik hatáskörrel.
Amennyiben indokolt, a gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.
Családjogi és kapcsolattartásra vonatkozó kérdéseivel forduljon bizalommal irodánkhoz!
