A munkavállaló magánszférához való alapjogának a munkahelyén is érvényesülnie kell. Ha a munkáltató kamerarendszerrel vagy egyéb módon akarja munkavállalóit figyelemmel kísérni a munkavégzés közben, alapvetően előre köteles az alkalmazottakat tájékoztatni a jövőbeni megfigyeléssel kapcsolatban. Ezen felül, a megfigyelés lépéseinek manapság – a személyek azonosítására alkalmas információk miatt – az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének, azaz a GDPR-nak is meg kell felelnie, valamint az Adatvédelmi Törvény is állít különböző megfelelési követelményrendszert. A GDPR-ról és mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról bővebben korábbi cikkeinkben olvashat: Adatbiztonság; Felkészülés a GDPR-ra; Az Info törvény harmonizációja; Adattárak.

 

Mi történik akkor, ha a munkáltató nem tájékoztatja előre az alkalmazottakat a megfigyelésről? Van egyáltalán joga ilyen lépést tenni? Ha igen, milyen követelményeknek kell megfelelnie a titkos megfigyelésnek? Az alábbi érdekes vonatkozó jogeset (Miss Rivalda vs. Spanyolország) tartalmaz ezen kérdésekre pár kiindulópontot.

 

A Rivalda vs. Spanyolország ügy

Miss Rivalda pénztáros munkakörben dolgozott egy spanyol áruházban. Miután az üzletvezető ellentmondásokra lett figyelmes az értékesítési számokkal valamint a raktárakban fellelhető áruk mennyiségével kapcsolatban, további vizsgálatokat is végzett a károk felderítése érdekében. Kiderült, hogy mintegy 5 hónapos időszakra visszamenően, több mint 82.000 eurós veszteség volt könyvelhető neki. Az üzletvezető ezek után belső vizsgálatokat indított, valamint CCTV kamerákat szerelt fel, amik közül néhány látható helyen volt felszerelve, viszont néhány rejtve maradt. A kamerák közül a láthatóak a bejárat és kijárat közelébe voltak felhelyezve, az alkalmazottak számára láthatatlanok pedig a kasszák közelében.

 

A rákövetkező 4 napban több felvétel is készült arról, hogy Miss Rivalda, valamint az üzlet további alkalmazottai is árut lopnak a készletből, valamint a vásárlóknak is segítenek a lopásban. A felvételek visszanézése után az üzletvezető Miss Rivaldát és az üzlet további 14 alkalmazottját  elbocsátotta, elbocsátásának megalapozására pedig a kamerafelvételeket használta fel.

 

A munkáltató felmondására válaszul, Miss Rivalda megpróbált azzal érvelni, hogy a megfigyelés jogsértő volt, hivatkozva az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkére, azaz a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogra. Azonban sokak legnagyobb meglepetésére, a bíróságokat nem hatotta meg ez a kifogás.

 

A bíróság döntése

 

A Nagytanács ítélete szerint a munkáltató rejtett megfigyelését jogosnak indokolja, amihez a következő érveket társította ebben az ügyben.

§ A lopási skála és az érintett munkavállalók száma ebben az ügyben jelentősnek bizonyult.

§ Az ellenőrzésre csak rövid ideig került sor (4 nap).

§ A rejtett kamerák az áruház nyilvános részein voltak elhelyezve, ahol a személyi jogok sérülése nem volt számottevő.

§ A felvételhez csak néhány ember tudott hozzáférni.

§ A felvétel csak akkor került felhasználásra, amikor a bolti lopásokat figyelték meg, valamint nem volt köteles a munkáltató az előzetes tájékoztatásra, ami az eset körülményeivel összefüggésben nem minősült súlyosabb vétkességként, mint maga a bolti lopás.

 

Mit mond az esetről a joggyakorlat?

 

A személyes adatok védelméről szóló GDPR rendelet, valamint az Európa Tanács 108. számú egyezménye alapján a legtöbb esetben megállapíthatjuk, hogy két jog vagy érdek áll egymással szemben. Egyrészt ott van a vállalat, szélesebb körben értelmezve az egész társadalomnak az érdekeltsége abban, hogy a bűncselekményeket megelőzzék, valamint ha már megtörténtek, azt felderítsék és szankcionálják. Másrészt nem elhanyagolható mértékű az egyén személyes szférájának tiszteletben tartása, mint alapvető emberi jog. Érezhető, hogy komoly ellentmondás húzódik az érintettek érdekei között.

 

A megfigyeléseket a GDPR nem definiálja, azonban egyes esetekben a tevékenység maga úgynevezett „profilalkotásnak” minősülhet, amihez a rendelet szigorú feltételeket fűz. Azonban fontos megemlíteni, hogy a megfigyelés magára a dolgozó viselkedésére irányul-e, ami ebben az esetben jogellenes lenne, vagy objektív tényeket rögzít, például a határidők megfelelő teljesítése, vagy ebben az ügyben maga a lopás, mint tényhelyzet.

 

Amennyiben a megfigyelésről a dolgozókat előre értesítették, például a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben, nem jelent a megfigyelés aránytalan beavatkozást a magánszférába. Ha azonban a dolgozókat nem tájékoztatták pontosan a megfigyelés módjáról, céljáról és helyéről, akkor a bíróság jogsértést állapíthat meg.

 

A GDPR rendelet azonban ismer kivételeket. Ezek alapján korlátozható az adott személy joga, ha bűnözés, nemzetbiztonság, valamint más, a rendeletben felsorolt fontos érdeket véd, azonban a munkaadó és munkavállaló viszonyában, ebben a helyzetben is meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, lévén magánszemélyek közötti viszonyról van szó.

 

Tanácsok a munkáltatóknak

 

§ Jogi tanács kikérése, valamint munkavállalói hozzájárulás nélkül ne telepítsen kamerákat, ugyanis az előre bejelentett megfigyelésnek is lehetnek súlyos jogi kockázatai.

§ Titkos megfigyelés esetén bizonyítania kell, hogy indokolt az adott lépés, azaz a kamerák felhelyezése előzetes tájékoztatás nélkül. Azaz a bűncselekmény gyanúja nagyobb súllyal bírjon, mint maga a visszaélés, valamint azt is, hogy az egyének értesítése a megfigyelésről a nyomozást hátrányosan befolyásolná e, vagy esetleg akadályozná is.

 

Amennyiben munkáltatóként jogszerű lépéseket kíván tenni a munkafolyamatok figyelemmel kísérése, valamint a munkavállalók ellenőrzése körében, keresse bizalommal Irodánkat.