A COVID-19 koronavírus tavaly decemberi megjelenése óta uralja a közhangulatot és a médiát. Nincs nap, hogy ne jelenne meg hír újabb áldozatokról vagy megfertőződött országról. 2020. március 11-én pedig a Kormány itthon is veszélyhelyzetet jelentett be így a vírus elkerülhetelenül megjelent mindennapi életünkben. Jogi szempontból is mindenki számára elengedhetetlen, hogy előre tervezzen és felmérje azt, hogy hogyan érintheti a járvány a közeljövőben. Cikkünkben összeszedtük a mindennapi életet érintő jogi kérdéseket.

Koronavírus és a veszélyhelyzet – mit jelent a közéletben?

A veszélyhelyzet a különleges jogrend egy fajtája, az Alaptörvény 53. cikke rendelkezik róla. Célja, hogy ipari katasztrófa vagy elemi csapás (és egy járvány ebbe a kategóriába esik) következményeinek elhárítása érdekében biztosítsa a Kormány nagyobb mozgásterét. Ilyenkor tehát a hatékonyság kerül előtérbe, akár egyes alapjogokkal szemben is (kivéve az élethez, emberi méltósághoz, tisztességes eljáráshoz való jogot és a kínzás tilalmát).

Különleges jogrend idején – például az elrendelt veszélyhelyzetben – egyes jogok a szokásosnál nagyobb mértékben korlátozhatók. Erre kiváló példa a koronavírus miatt bevezetett korlátozások jelentős része, úgy mint a bizonyos létszámú összejövetelek megtartásának tilalma vagy bizonyos intézmények látogatásának tilalma. Ezen korlátozások esetében ugyanis a szabad mozgás jogának korlátozásáról van szó.

Veszélyhelyzet esetén a Kormány rendelettel szabályozhat olyan kérdéseket is, melyeket egyébként tövényi szinten kellene szabályozni.

Jogszabályok és álhírek megkülönböztetése

A krízishelyzetre való tekintettel várható, hogy vírus terjedésének kezelésével kapcsolatban sok Kormányrendeletet fognak megalkotni a közeljövőben. Fontos hogy folyamatosan, hiteles, megbízható forrásokból tájékozódjunk. A www.koronavirus.gov.hu és a hozzá kapcsolódó Facebook oldal hivatalos információkkal szolgál a vírust illetően. A hatályos jogszabályokról többek között az ingyenes elérhető https://net.jogtar.hu/ weboldalon tájékozódhatunk.

A kihirdetett jogszabályok megtartása mindenkinek a kötelessége. Fontos ugyanakkor, hogy a nem hiteles forrásokból származó közleményeket értelmesen, fenntartásokkal kezeljük. Számos ál-hír és pánikkeltő cikk születik naponta, amelyek komoly káros hatással lehetnek a társadalomra és a gazdaságra.

Koronavírus és a gazdasági élet

A koronavírus munkajogi vonatkozásait és szerződésekre gyakorolt hatását – vis maior – korábbi írásainkban részleteztük. Különösen nehézzé teszi a helyzetet, hogy ahogy egyre több országban terjed a járvány, egyre több helyen vezetnek be járványügyi hatósági intézkedéseket, jelentősen megnehezítve ezzel a nemzetközi szerződéskötést és a szerződések teljesítését.

A gazdasági életben nem mindegy, hogy melyik ország jogát kötötték ki az adott szerződésre, hiszen ahogyan azt korábbi cikkünkben kifejtettük, a koronavírus kétségtelenül okot adhat arra, hogy korábban kötött szerződések teljesítésének meghiúsulása esetén vis maiorként hivatkozzunk rá. Ez azonban koránt sem jelenti, hogy a járvány minden mulasztásra kifogásként szolgálhat hiszen azt, hogy a kár a vírussal összefüggésben keletkezett, és hogy nem volt előre látható, minden esetben egyedileg kell bizonyítani.

A közeljövőben kötendő szerződéseknél az előreláthatóság hiányára és így vis maiorra már nehéz lesz hivatkozni. Ezért nagyon fontos, mert új szerződésekben a felek részletesen meg kell állapodjanak abban, hogy a vírus miatt bekövetkező egyes gazdasági hatásokat vis maiornak tekintenek-e avagy sem. Amennyiben a felek akarata erre kiterjed, érdemes lehet a szerződésekben a koronavírust vis maior eseményként konkrétan nevesíteni.

Koronavírus és munkavégzés

Korábbi, a koronavírus munkajogi vonatkozásaival foglalkozó írásunk kiegészítéseként megjegyezzük, hogy ha egy munkavállaló a járvány miatt egészségügyi elkülönítés alá kerül, az nem betegszabadságnak számít, hanem rögtön táppénz jár érte. Továbbá, az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségbiztosító által nem fedezett kiesett jövedelmet az állam megtéríti.

Koronavírus és utazás

Bár az utazás jelenleg nincs teljes mértékben korlátozva, a közeljövőben érdemes figyelemmel kísérni, hogy melyek azok az országok, amelyek esetében beutazási tilalom van hatályban. Habár a beutazási tilalom nem jelenti azt, hogy magyar állampolgárként nem jöhetünk haza, de bizonyos esetekben karantén alá kerülhetünk. Ez természetesen első sorban a különösen fertőzött országokból való beutazás esetén fordulhat elő.

Biztosítási jogviszonyok

A Magyar Biztosítók Szövetségének tájékoztatója alapján a koronavírus az utasbiztosításokat és az útlemondás biztosításokat is érinti – figyelni kell tehát a biztosítási szerződéseben foglalt vis maiorra és megszüntetésre vonatkozó feltételekre.

Összefoglalva elmondható, hogy a koronavírus nem csak egészségügyi szempontból követel meg nagyobb odafigyelést, hanem a természetes és jogi személyeket gazdasági- és jogi elővigyázatosságra kell, hogy sarkallja.

Amennyiben a COVID-19 koronavírus szerződésekre, munkavégzésre vagy egyéb jogterületekre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdése vagy kérése van, forduljon hozzánk bizalommal!