Adófizetési biztosíték – Kötelezettség, melyről a legtöbb vállalkozó nem tud

A cégalapítás és a vállalkozásindítás igen népszerű tevékenység Magyarországon, amit mi sem mutat jobban, minthogy megközelítőleg 1.8 millió vállalkozás létezik hazánkban. Ráadásul a cégalapítási eljárás is viszonylag gyors és egyszerű – azonban ahhoz hogy tényleg zökkentő mentes legyen, fontos előre felmérni azokat az akadályokat, amik az új vállalkozás sikeres indulását fenyegetik, vagy legalábbis jelentősen megnehezítik. Egy ilyen akadály lehet az adófizetési biztosíték megfizetésének kötelezettsége, amely kellemetlen meglepetés lehet, ha nem számolunk vele előre.

Mi az adófizetési biztosíték?

Az adófizetési biztosíték a korábban jelentős adóhátralékot felhalmozó cég tagjai, illetve vezető tisztségviselői ismételt cégalapítása esetén letétbe helyezendő pénzösszeg. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseinek megfelelően az adófizetési biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségét az adóhatóság állapíthatja meg, mégpedig akkor amikor cégalapítás/vállalkozásalapítás során dönt az adószám megállapításáról.

Amennyiben a biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségére vonatkozó feltételek fennállnak, az adóhatóság kiad ugyan adószámot, tehát a cég bejegyzése lehetővé válik, de ezzel egy időben harmincnapos határidőt szab az adófizetési biztosíték befizetésére, aminek be nem tartása az adószám törléséhez és így a cég megszűnéséhez vezet.

Milyen esetben kell adófizetési biztosítékot letétbe helyezni?

Azon cégek kötelesek adófizetési biztosítékot letétbe helyezni, akiknek a

vezető tisztségviselője (pl. vezérigazgató, ügyvezető)
cégvezetője
képviseletre jogosult tagja
vagy Rt. esetén azon tagja, részvényese, aki a szavazati jogok több, mint ötven százalékával, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik
egyszemélyes gazdasági társaság esetén a tagja (vagy egyszemélyes Rt. esetén a részvényes)

aki a cég alapítását megelőző öt évben olyan cégben volt vezető tisztségviselő, cégvezető, vagy akár csak tag vagy részvényes, ami megszűnésekor egymillió forintnál (a legnagyobb adózók esetén 2 millió forintnál) nagyobb adótartozást hagyott maga után, ami a cégalapításig nem térült meg.

Nagyon fontos tehát – különösen, ha nem egyedül akarunk vállalkozást indítani – hogy ezzel az eshetőséggel még a cégalapítást megelőző tervezési szakaszban számoljunk, hiszen roppant kényelmetlen, ha csak az alapítás során szembesülünk ezzel a plusz költséggel. Az adófizetési biztosíték megfizetésének kötelezettsége ezen felül egy korábban csődbe ment vállalkozás megszüntetését követően megnehezíti az új vállalkozás elindítását is.

Fontos tudni, hogy az adófizetési biztosíték letétbehelyezése iránti kötelezettség akkor is fennmarad, ha az a személy, aki miatt a letétbehelyézi kötelezettség keletkezett, időközben otthagyja a céget.

Mekkora összeg letétbe helyezésére köteles az új cég?

Az adófizetési biztosíték összege mindig megegyezik a biztosíték adására okot adó tartozás összegével. Ha több ilyen tartozás is fennáll (például egy alapítandó részvénytársaság reménybeli vezérigazgatója az alapítást megelőző öt évben több, maga után adótartozást hátrahagyó cégben is tevékenykedett) a legnagyobb tartozás összege lesz irányadó az adófizetési biztosíték megállapításakor.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a letétbe helyezendő összeg az ötmillió forintot biztos, hogy nem fogja meghaladni, hiszen ötmillió forintnál nagyobb tartozás esetén a hatóság az adószám kiadását is megtagadja.

Ha ez csak egy biztosíték, akkor visszakaphatom, ugye?

Igen, az adóhatóság az adófizetési biztosítékot egy év elteltével visszafizeti, ha az új cégnek addig nem keletkezik adótartozása. Ha az egy év alatt tartozás merül fel, azt a NAV az adófizetési biztosítékból kiegyenlíti, majd felhívja a céget az adófizetési biztosíték teljes összegre való, tizenöt napon belüli kiegészítésére. A kiszabott összegnek tehát az egy év során végig teljes egészében rendelkezésre kell állnia, ha valamilyen okból csökkenne, azt a cégnek vissza kell pótolnia. A pótlás elmaradása akár az adószám törlését és így a cég megszüntetését is maga után vonhatja.

Hogyan kell befizetni az adófizetési biztosítékot?

A befizetés két módon lehetséges:

Egyrészt lehetséges a kiszabott összegnek az adóhatóság által erre a célra nyitott letéti számlára, egy összegben való befizetése – ez az egyszerűbb megoldás, ugyanakkor előfeltétele, hogy elő tudjunk teremteni a befizetendő összegnek megfelelő mozgósítható pénzösszeggel, mégpedig harminc napon belül.

Másrészt történhet bankgaranciáról szóló garancialevél benyújtásával – ez az opció főleg akkor hasznos, ha már eleve számolunk az adófizetés biztosíték befizetésének lehetőségével és még a vállalkozás alapításának megindítása előtt tudunk garanciaszerződést kötni valamelyik pénzintézettel.

Ha további kérdése van az adófizetési biztosítékkal, cégalapítással vagy vállalkozásindítással kapcsolatban, keresse irodánkat bizalommal!

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.