Adófizetési biztosíték – Kötelezettség, melyről a legtöbb vállalkozó nem tud

A cégalapítás és a vállalkozásindítás igen népszerű tevékenység Magyarországon, amit mi sem mutat jobban, minthogy megközelítőleg 1.8 millió vállalkozás létezik hazánkban. Ráadásul a cégalapítási eljárás is viszonylag gyors és egyszerű – azonban ahhoz hogy tényleg zökkentő mentes legyen, fontos előre felmérni azokat az akadályokat, amik az új vállalkozás sikeres indulását fenyegetik, vagy legalábbis jelentősen megnehezítik. Egy ilyen akadály lehet az adófizetési biztosíték megfizetésének kötelezettsége, amely kellemetlen meglepetés lehet, ha nem számolunk vele előre.

 

Mi az adófizetési biztosíték?

Az adófizetési biztosíték a korábban jelentős adóhátralékot felhalmozó cég tagjai, illetve vezető tisztségviselői ismételt cégalapítása esetén letétbe helyezendő pénzösszeg. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseinek megfelelően az adófizetési biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségét az adóhatóság állapíthatja meg, mégpedig akkor amikor cégalapítás/vállalkozásalapítás során dönt az adószám megállapításáról.

Amennyiben a biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségére vonatkozó feltételek fennállnak, az adóhatóság kiad ugyan adószámot, tehát a cég bejegyzése lehetővé válik, de ezzel egy időben harmincnapos határidőt szab az adófizetési biztosíték befizetésére, aminek be nem tartása az adószám törléséhez és így a cég megszűnéséhez vezet.

Milyen esetben kell adófizetési biztosítékot letétbe helyezni?

Azon cégek kötelesek adófizetési biztosítékot letétbe helyezni, akiknek a

  • vezető tisztségviselője (pl. vezérigazgató, ügyvezető)
  • cégvezetője
  • képviseletre jogosult tagja
  • vagy Rt. esetén azon tagja, részvényese, aki a szavazati jogok több, mint ötven százalékával, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik
  • egyszemélyes gazdasági társaság esetén a tagja (vagy egyszemélyes Rt. esetén a részvényes)

aki a cég alapítását megelőző öt évben olyan cégben volt vezető tisztségviselő, cégvezető, vagy akár csak tag vagy részvényes, ami megszűnésekor egymillió forintnál (a legnagyobb adózók esetén 2 millió forintnál) nagyobb adótartozást hagyott maga után, ami a cégalapításig nem térült meg.

Nagyon fontos tehát – különösen, ha nem egyedül akarunk vállalkozást indítani – hogy ezzel az eshetőséggel még a cégalapítást megelőző tervezési szakaszban számoljunk, hiszen roppant kényelmetlen, ha csak az alapítás során szembesülünk ezzel a plusz költséggel. Az adófizetési biztosíték megfizetésének kötelezettsége ezen felül egy korábban csődbe ment vállalkozás megszüntetését követően megnehezíti az új vállalkozás elindítását is.

Fontos tudni, hogy az adófizetési biztosíték letétbehelyezése iránti kötelezettség akkor is fennmarad, ha az a személy, aki miatt a letétbehelyézi kötelezettség keletkezett, időközben otthagyja a céget.

Mekkora összeg letétbe helyezésére köteles az új cég?

Az adófizetési biztosíték összege mindig megegyezik a biztosíték adására okot adó tartozás összegével. Ha több ilyen tartozás is fennáll (például egy alapítandó részvénytársaság reménybeli vezérigazgatója az alapítást megelőző öt évben több, maga után adótartozást hátrahagyó cégben is tevékenykedett) a legnagyobb tartozás összege lesz irányadó az adófizetési biztosíték megállapításakor.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a letétbe helyezendő összeg az ötmillió forintot biztos, hogy nem fogja meghaladni, hiszen ötmillió forintnál nagyobb tartozás esetén a hatóság az adószám kiadását is megtagadja.

Ha ez csak egy biztosíték, akkor visszakaphatom, ugye?

Igen, az adóhatóság az adófizetési biztosítékot egy év elteltével visszafizeti, ha az új cégnek addig nem keletkezik adótartozása. Ha az egy év alatt tartozás merül fel, azt a NAV az adófizetési biztosítékból kiegyenlíti, majd felhívja a céget az adófizetési biztosíték teljes összegre való, tizenöt napon belüli kiegészítésére. A kiszabott összegnek tehát az egy év során végig teljes egészében rendelkezésre kell állnia, ha valamilyen okból csökkenne, azt a cégnek vissza kell pótolnia. A pótlás elmaradása akár az adószám törlését és így a cég megszüntetését is maga után vonhatja.

Hogyan kell befizetni az adófizetési biztosítékot?

A befizetés két módon lehetséges:

Egyrészt lehetséges a kiszabott összegnek az adóhatóság által erre a célra nyitott letéti számlára, egy összegben való befizetése – ez az egyszerűbb megoldás, ugyanakkor előfeltétele, hogy elő tudjunk teremteni a befizetendő összegnek megfelelő mozgósítható pénzösszeggel, mégpedig harminc napon belül.

Másrészt történhet bankgaranciáról szóló garancialevél benyújtásával – ez az opció főleg akkor hasznos, ha már eleve számolunk az adófizetés biztosíték befizetésének lehetőségével és még a vállalkozás alapításának megindítása előtt tudunk garanciaszerződést kötni valamelyik pénzintézettel.

 

Ha további kérdése van az adófizetési biztosítékkal, cégalapítással vagy vállalkozásindítással kapcsolatban, keresse irodánkat bizalommal!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Kötelező online elállási funkció a webshopokon

Kötelező online elállási funkció a webshopokon

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Tovább olvasom
Bértranszparencia az EU-ban és Magyarországon

Bértranszparencia az EU-ban és Magyarországon

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.

Tovább olvasom
Új MNB Ajánlás a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelemben: Fókuszban a megfelelést biztosító tisztségviselők

Új MNB Ajánlás a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelemben: Fókuszban a megfelelést biztosító tisztségviselők

A pénzügyi szektor biztonságos és prudens működése elképzelhetetlen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (angol rövidítéssel: AML/CFT) nélkül. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 1/2026. (II.24.) számú ajánlása, amely részletesen szabályozza az ezen a területen dolgozó tisztségviselők feladatait, felelősségi köreit és a kapcsolódó belső eljárásrendeket.

Bár a téma jogilag és szakmailag is rendkívül összetett, az alábbi cikkben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb változásokat és elvárásokat, amelyek elsősorban a hitelintézeteket és a pénzügyi szolgáltatókat érintik. Az ajánlás célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a jogalkalmazást és egységesítse az elvárásokat a hazai pénzügyi szervezetek körében.

Tovább olvasom
A Polgári Törvénykönyv legújabb módosításai – változások a polgári jogi és társasági jogi viszonyokban

A Polgári Törvénykönyv legújabb módosításai – változások a polgári jogi és társasági jogi viszonyokban

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

Tovább olvasom
Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com