Adófizetési biztosíték – Kötelezettség, melyről a legtöbb vállalkozó nem tud

A cégalapítás és a vállalkozásindítás igen népszerű tevékenység Magyarországon, amit mi sem mutat jobban, minthogy megközelítőleg 1.8 millió vállalkozás létezik hazánkban. Ráadásul a cégalapítási eljárás is viszonylag gyors és egyszerű – azonban ahhoz hogy tényleg zökkentő mentes legyen, fontos előre felmérni azokat az akadályokat, amik az új vállalkozás sikeres indulását fenyegetik, vagy legalábbis jelentősen megnehezítik. Egy ilyen akadály lehet az adófizetési biztosíték megfizetésének kötelezettsége, amely kellemetlen meglepetés lehet, ha nem számolunk vele előre.

 

Mi az adófizetési biztosíték?

Az adófizetési biztosíték a korábban jelentős adóhátralékot felhalmozó cég tagjai, illetve vezető tisztségviselői ismételt cégalapítása esetén letétbe helyezendő pénzösszeg. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseinek megfelelően az adófizetési biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségét az adóhatóság állapíthatja meg, mégpedig akkor amikor cégalapítás/vállalkozásalapítás során dönt az adószám megállapításáról.

Amennyiben a biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségére vonatkozó feltételek fennállnak, az adóhatóság kiad ugyan adószámot, tehát a cég bejegyzése lehetővé válik, de ezzel egy időben harmincnapos határidőt szab az adófizetési biztosíték befizetésére, aminek be nem tartása az adószám törléséhez és így a cég megszűnéséhez vezet.

Milyen esetben kell adófizetési biztosítékot letétbe helyezni?

Azon cégek kötelesek adófizetési biztosítékot letétbe helyezni, akiknek a

  • vezető tisztségviselője (pl. vezérigazgató, ügyvezető)
  • cégvezetője
  • képviseletre jogosult tagja
  • vagy Rt. esetén azon tagja, részvényese, aki a szavazati jogok több, mint ötven százalékával, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik
  • egyszemélyes gazdasági társaság esetén a tagja (vagy egyszemélyes Rt. esetén a részvényes)

aki a cég alapítását megelőző öt évben olyan cégben volt vezető tisztségviselő, cégvezető, vagy akár csak tag vagy részvényes, ami megszűnésekor egymillió forintnál (a legnagyobb adózók esetén 2 millió forintnál) nagyobb adótartozást hagyott maga után, ami a cégalapításig nem térült meg.

Nagyon fontos tehát – különösen, ha nem egyedül akarunk vállalkozást indítani – hogy ezzel az eshetőséggel még a cégalapítást megelőző tervezési szakaszban számoljunk, hiszen roppant kényelmetlen, ha csak az alapítás során szembesülünk ezzel a plusz költséggel. Az adófizetési biztosíték megfizetésének kötelezettsége ezen felül egy korábban csődbe ment vállalkozás megszüntetését követően megnehezíti az új vállalkozás elindítását is.

Fontos tudni, hogy az adófizetési biztosíték letétbehelyezése iránti kötelezettség akkor is fennmarad, ha az a személy, aki miatt a letétbehelyézi kötelezettség keletkezett, időközben otthagyja a céget.

Mekkora összeg letétbe helyezésére köteles az új cég?

Az adófizetési biztosíték összege mindig megegyezik a biztosíték adására okot adó tartozás összegével. Ha több ilyen tartozás is fennáll (például egy alapítandó részvénytársaság reménybeli vezérigazgatója az alapítást megelőző öt évben több, maga után adótartozást hátrahagyó cégben is tevékenykedett) a legnagyobb tartozás összege lesz irányadó az adófizetési biztosíték megállapításakor.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a letétbe helyezendő összeg az ötmillió forintot biztos, hogy nem fogja meghaladni, hiszen ötmillió forintnál nagyobb tartozás esetén a hatóság az adószám kiadását is megtagadja.

Ha ez csak egy biztosíték, akkor visszakaphatom, ugye?

Igen, az adóhatóság az adófizetési biztosítékot egy év elteltével visszafizeti, ha az új cégnek addig nem keletkezik adótartozása. Ha az egy év alatt tartozás merül fel, azt a NAV az adófizetési biztosítékból kiegyenlíti, majd felhívja a céget az adófizetési biztosíték teljes összegre való, tizenöt napon belüli kiegészítésére. A kiszabott összegnek tehát az egy év során végig teljes egészében rendelkezésre kell állnia, ha valamilyen okból csökkenne, azt a cégnek vissza kell pótolnia. A pótlás elmaradása akár az adószám törlését és így a cég megszüntetését is maga után vonhatja.

Hogyan kell befizetni az adófizetési biztosítékot?

A befizetés két módon lehetséges:

Egyrészt lehetséges a kiszabott összegnek az adóhatóság által erre a célra nyitott letéti számlára, egy összegben való befizetése – ez az egyszerűbb megoldás, ugyanakkor előfeltétele, hogy elő tudjunk teremteni a befizetendő összegnek megfelelő mozgósítható pénzösszeggel, mégpedig harminc napon belül.

Másrészt történhet bankgaranciáról szóló garancialevél benyújtásával – ez az opció főleg akkor hasznos, ha már eleve számolunk az adófizetés biztosíték befizetésének lehetőségével és még a vállalkozás alapításának megindítása előtt tudunk garanciaszerződést kötni valamelyik pénzintézettel.

 

Ha további kérdése van az adófizetési biztosítékkal, cégalapítással vagy vállalkozásindítással kapcsolatban, keresse irodánkat bizalommal!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com