Adófizetési biztosíték – Kötelezettség, melyről a legtöbb vállalkozó nem tud

A cégalapítás és a vállalkozásindítás igen népszerű tevékenység Magyarországon, amit mi sem mutat jobban, minthogy megközelítőleg 1.8 millió vállalkozás létezik hazánkban. Ráadásul a cégalapítási eljárás is viszonylag gyors és egyszerű – azonban ahhoz hogy tényleg zökkentő mentes legyen, fontos előre felmérni azokat az akadályokat, amik az új vállalkozás sikeres indulását fenyegetik, vagy legalábbis jelentősen megnehezítik. Egy ilyen akadály lehet az adófizetési biztosíték megfizetésének kötelezettsége, amely kellemetlen meglepetés lehet, ha nem számolunk vele előre.

 

Mi az adófizetési biztosíték?

Az adófizetési biztosíték a korábban jelentős adóhátralékot felhalmozó cég tagjai, illetve vezető tisztségviselői ismételt cégalapítása esetén letétbe helyezendő pénzösszeg. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseinek megfelelően az adófizetési biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségét az adóhatóság állapíthatja meg, mégpedig akkor amikor cégalapítás/vállalkozásalapítás során dönt az adószám megállapításáról.

Amennyiben a biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségére vonatkozó feltételek fennállnak, az adóhatóság kiad ugyan adószámot, tehát a cég bejegyzése lehetővé válik, de ezzel egy időben harmincnapos határidőt szab az adófizetési biztosíték befizetésére, aminek be nem tartása az adószám törléséhez és így a cég megszűnéséhez vezet.

Milyen esetben kell adófizetési biztosítékot letétbe helyezni?

Azon cégek kötelesek adófizetési biztosítékot letétbe helyezni, akiknek a

  • vezető tisztségviselője (pl. vezérigazgató, ügyvezető)
  • cégvezetője
  • képviseletre jogosult tagja
  • vagy Rt. esetén azon tagja, részvényese, aki a szavazati jogok több, mint ötven százalékával, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik
  • egyszemélyes gazdasági társaság esetén a tagja (vagy egyszemélyes Rt. esetén a részvényes)

aki a cég alapítását megelőző öt évben olyan cégben volt vezető tisztségviselő, cégvezető, vagy akár csak tag vagy részvényes, ami megszűnésekor egymillió forintnál (a legnagyobb adózók esetén 2 millió forintnál) nagyobb adótartozást hagyott maga után, ami a cégalapításig nem térült meg.

Nagyon fontos tehát – különösen, ha nem egyedül akarunk vállalkozást indítani – hogy ezzel az eshetőséggel még a cégalapítást megelőző tervezési szakaszban számoljunk, hiszen roppant kényelmetlen, ha csak az alapítás során szembesülünk ezzel a plusz költséggel. Az adófizetési biztosíték megfizetésének kötelezettsége ezen felül egy korábban csődbe ment vállalkozás megszüntetését követően megnehezíti az új vállalkozás elindítását is.

Fontos tudni, hogy az adófizetési biztosíték letétbehelyezése iránti kötelezettség akkor is fennmarad, ha az a személy, aki miatt a letétbehelyézi kötelezettség keletkezett, időközben otthagyja a céget.

Mekkora összeg letétbe helyezésére köteles az új cég?

Az adófizetési biztosíték összege mindig megegyezik a biztosíték adására okot adó tartozás összegével. Ha több ilyen tartozás is fennáll (például egy alapítandó részvénytársaság reménybeli vezérigazgatója az alapítást megelőző öt évben több, maga után adótartozást hátrahagyó cégben is tevékenykedett) a legnagyobb tartozás összege lesz irányadó az adófizetési biztosíték megállapításakor.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a letétbe helyezendő összeg az ötmillió forintot biztos, hogy nem fogja meghaladni, hiszen ötmillió forintnál nagyobb tartozás esetén a hatóság az adószám kiadását is megtagadja.

Ha ez csak egy biztosíték, akkor visszakaphatom, ugye?

Igen, az adóhatóság az adófizetési biztosítékot egy év elteltével visszafizeti, ha az új cégnek addig nem keletkezik adótartozása. Ha az egy év alatt tartozás merül fel, azt a NAV az adófizetési biztosítékból kiegyenlíti, majd felhívja a céget az adófizetési biztosíték teljes összegre való, tizenöt napon belüli kiegészítésére. A kiszabott összegnek tehát az egy év során végig teljes egészében rendelkezésre kell állnia, ha valamilyen okból csökkenne, azt a cégnek vissza kell pótolnia. A pótlás elmaradása akár az adószám törlését és így a cég megszüntetését is maga után vonhatja.

Hogyan kell befizetni az adófizetési biztosítékot?

A befizetés két módon lehetséges:

Egyrészt lehetséges a kiszabott összegnek az adóhatóság által erre a célra nyitott letéti számlára, egy összegben való befizetése – ez az egyszerűbb megoldás, ugyanakkor előfeltétele, hogy elő tudjunk teremteni a befizetendő összegnek megfelelő mozgósítható pénzösszeggel, mégpedig harminc napon belül.

Másrészt történhet bankgaranciáról szóló garancialevél benyújtásával – ez az opció főleg akkor hasznos, ha már eleve számolunk az adófizetés biztosíték befizetésének lehetőségével és még a vállalkozás alapításának megindítása előtt tudunk garanciaszerződést kötni valamelyik pénzintézettel.

 

Ha további kérdése van az adófizetési biztosítékkal, cégalapítással vagy vállalkozásindítással kapcsolatban, keresse irodánkat bizalommal!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Informatikai incidensek és eszközök szakértői vizsgálatáért felelős partnerünk: Biztonság Akadémia

Informatikai incidensek és eszközök szakértői vizsgálatáért felelős partnerünk: Biztonság Akadémia

A mai modern jogi környezetben a jogviták és jogi eljárások során kulcsfontosságúvá vált a digitális nyomok dokumentált, szakszerű feltárása, valamint a készülékek és fiókok védelme.

Irodánk együttműködő partnere ezen területen a Biztonság Akadémia Kft. 

Partnerünk szakmai hátterét Durmics Tamás független informatikai biztonsági szakértő etikus hacker biztosítja, aki több mint 25 év informatikai és biztonsági szakértői tapasztalattal rendelkezik. Munkájában a dokumentált, független vizsgálati módszertan és a technikai eredmények közérthető, jogi eljárásokban is használható bemutatásra helyezi a hangsúlyt.

Tovább olvasom
Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Tovább olvasom
Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

Tovább olvasom
SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com