A közös tulajdonú földek egyszerűbb megosztása – kedvező jogszabályi változások

2021 január 01-én lép hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény, mely a közös tulajdonú földek egyszerűbb megosztását hivatott elősegíteni. Cikkünk a törvényi szabályozás legfontosabb rendelkezéseit mutatja be.

 

A közös tulajdonú földek megosztására vonatkozó szabályozás

A törvény az osztatlan közös tulajdon jogintézménye kapcsán a rendszerváltás idején bevezetett kárpótlási jegyek, valamint az ezekhez kapcsolódó kárpótlási eljárások során kialakult bizonytalan tulajdoni viszonyok rendezését kívánja elősegíteni.

A törvény hatálya – néhány kivétellel – a mező- és erdőgazdasági földnek minősülő ingatlanokra terjed ki. A közös tulajdon megszüntetésére, valamint az egyéb ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázására a törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:

§ Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával (egyezséggel)

§ A közös tulajdon egyetlen tulajdonostárs által történő tulajdonba vétele

§ Az ingatlan állami kisajátítása

§ Földtulajdonosok adatainak rendezése és tisztázása

Fontos megemlíteni, hogy a törvényen alapuló eljárások során nem gyakorolható az elővásárlási jog egyik fajtája sem, valamint az adott mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem szükséges a közös tulajdon megosztásához.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával

Ezen eljáráshoz a tulajdonostársak egyetértésére van szükség, a megosztásra kizárólag akkor kerül sor, ha abban a tulajdonostársak írásban megegyeznek a közös tulajdon megosztásáról. A tulajdonostársak az őket megillető tulajdoni hányadokat közös megegyezéssel szabadon állapíthatják meg. Az eljárás előnye, hogy a megegyezéshez nem szükséges valamennyi tulajdonostárs egyetértése: a megegyezéshez a tulajdoni hányadok alapján számított egyszerű többség is elég, a megosztásról szóló döntés hatálya azonban az egyezségben részt nem vevő tulajdonostársakra is kiterjed.

Az eljárás során a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv egy külön erre a célra kialakított osztóprogram segítségével a közös tulajdonú földet több földtulajdonra osztja, így a korábbi közös tulajdonosok saját tulajdonrészük kizárólagos jogosultjaivá válnak.

A megállapodást minden esetben ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni. Az eljárás az illetékes földhivatalnál kezdeményezhető.

 

Közös tulajdon megszüntetése tulajdonba vétel által

Abban az esetben, ha a törvényi előírásnál kisebb területű az adott ingatlan, az ingatlant egy tulajdonostárs jogosult tulajdonába venni, a többi tulajdonostárs részének „bekebelezése” által.

Amennyiben több tulajdonostárs is magához kívánja váltani az ingatlant, a jogosulti sorrend a következők szerint alakul: első helyen a földet legnagyobb mértékben használó személy áll, ha ez nem állapítható meg, a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs szerez magának előnyt. Mivel a törvény kifejezetten támogatja a fiatalabbak földhöz jutását, ugyanakkora tulajdoni hányadok esetében a legfiatalabb társtulajdonos élvez előnyt.

Természetesen a földtulajdon magához váltása során a bekebelező tulajdonos köteles a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadáért megfelelő pénzösszeget – ellenértéket – fizetni. Az ellenérték összegét a törvény végrehajtási rendeletében erre feljogosított szerv által készített úgynevezett értékbecslési ajánlat határozza meg. Amennyiben bármelyik fél nem ért egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel, szakértő kirendelését kérheti. A szakértői becslés díját a bekebelező fél viseli, amennyiben a szakértői becslést ő maga kezdeményezte, vagy a másik fél által kezdeményezett becslés az eredeti összeghez képest legalább 20%-os eltérést állapít meg az ingatlan értékének vonatkozásában.

Az ingatlan állami kisajátítása

Az alábbi feltételek fennállása esetén a kedvezőtlen tulajdoni helyzet feloldása érdekében bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlan állam által történő kisajátítását is.

A kisajátítás akkor kezdeményezhető, ha az osztatlan közös tulajdon megosztását a törvény alapján legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a bejelentés nem került visszautasításra, de a megszüntetésre a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és az ingatlan tulajdonosainak száma a 100 főt meghaladja, vagy a 30 főt úgy haladja meg, hogy azonos mértékű tulajdonrész esetén egy tulajdonosra kevesebb, mint fél hektár föld jutna.

A földtulajdonosok adatainak rendezése

Sok esetben merülhet fel problémaként a tulajdonosok adatainak hiánya, valamint az az esetkör, amikor az adott tulajdonos már évek óta nem él. Az új szabályozás ezt a a következőképpen próbálja orvosolni:

Először az ingatlanügyi hatóságnak a feladata, hogy a földekhez bejegyzett ingatlanok tulajdonosainak egyenként személyes adatait egyesével átnézzék. Amennyiben olyan tulajdonost találnak, aki már nem él, és halálának időpontja is ismert, kötelességük az illetékes jegyzőt hivatalból értesíteni.

Amennyiben beazonosíthatatlan személyt talál az illetékes hatóság, köteles összevetni a tulajdoni lapon lévő adatokat a személyi -és lakcímnyilvántartásban lévő adatokkal. Ha ez nem vezet eredményre, hirdetmény útján kötelesek kideríteni a tulajdoni viszonyokat, amennyiben a tulajdonos így sem azonosítható be, a hatóság köteles határozatot hozni ennek tényéről.

További feladata a földhivataloknak, hogy amennyiben az adott tulajdonos születésétől kezdve 120 év eltelt, kötelezően fel kell tárni a földdel kapcsolatos tulajdoni viszonyokat. Amennyiben a halál ténye ismert, hagyatéki eljárás indítható, azonban ha nincs az adott ingatlanra vonatkozó örökös, az ingatlan a Magyar Államhoz fog kerülni.

Amint a törvény rendelkezéseinek fenti, tömör ismertetéséből is kitűnik, az újonnan hozott szabályozás egy régóta problematikus helyzetet igyekszik megoldani. A tulajdoni viszonyok rendezetlenségének megoldására nagy igény mutatkozott az elmúlt években, fontos ezért tisztában lenni az új szabályozás szegmenseivel. Amennyiben Ön, vagy családtagja érintett lenne a témában, és szükségük lenne szakértői segítségre, forduljanak bizalommal irodánkhoz.

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com