A közös tulajdonú földek egyszerűbb megosztása – kedvező jogszabályi változások

2021 január 01-én lép hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény, mely a közös tulajdonú földek egyszerűbb megosztását hivatott elősegíteni. Cikkünk a törvényi szabályozás legfontosabb rendelkezéseit mutatja be.

 

A közös tulajdonú földek megosztására vonatkozó szabályozás

A törvény az osztatlan közös tulajdon jogintézménye kapcsán a rendszerváltás idején bevezetett kárpótlási jegyek, valamint az ezekhez kapcsolódó kárpótlási eljárások során kialakult bizonytalan tulajdoni viszonyok rendezését kívánja elősegíteni.

A törvény hatálya – néhány kivétellel – a mező- és erdőgazdasági földnek minősülő ingatlanokra terjed ki. A közös tulajdon megszüntetésére, valamint az egyéb ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázására a törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:

§ Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával (egyezséggel)

§ A közös tulajdon egyetlen tulajdonostárs által történő tulajdonba vétele

§ Az ingatlan állami kisajátítása

§ Földtulajdonosok adatainak rendezése és tisztázása

Fontos megemlíteni, hogy a törvényen alapuló eljárások során nem gyakorolható az elővásárlási jog egyik fajtája sem, valamint az adott mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem szükséges a közös tulajdon megosztásához.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával

Ezen eljáráshoz a tulajdonostársak egyetértésére van szükség, a megosztásra kizárólag akkor kerül sor, ha abban a tulajdonostársak írásban megegyeznek a közös tulajdon megosztásáról. A tulajdonostársak az őket megillető tulajdoni hányadokat közös megegyezéssel szabadon állapíthatják meg. Az eljárás előnye, hogy a megegyezéshez nem szükséges valamennyi tulajdonostárs egyetértése: a megegyezéshez a tulajdoni hányadok alapján számított egyszerű többség is elég, a megosztásról szóló döntés hatálya azonban az egyezségben részt nem vevő tulajdonostársakra is kiterjed.

Az eljárás során a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv egy külön erre a célra kialakított osztóprogram segítségével a közös tulajdonú földet több földtulajdonra osztja, így a korábbi közös tulajdonosok saját tulajdonrészük kizárólagos jogosultjaivá válnak.

A megállapodást minden esetben ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni. Az eljárás az illetékes földhivatalnál kezdeményezhető.

 

Közös tulajdon megszüntetése tulajdonba vétel által

Abban az esetben, ha a törvényi előírásnál kisebb területű az adott ingatlan, az ingatlant egy tulajdonostárs jogosult tulajdonába venni, a többi tulajdonostárs részének „bekebelezése” által.

Amennyiben több tulajdonostárs is magához kívánja váltani az ingatlant, a jogosulti sorrend a következők szerint alakul: első helyen a földet legnagyobb mértékben használó személy áll, ha ez nem állapítható meg, a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs szerez magának előnyt. Mivel a törvény kifejezetten támogatja a fiatalabbak földhöz jutását, ugyanakkora tulajdoni hányadok esetében a legfiatalabb társtulajdonos élvez előnyt.

Természetesen a földtulajdon magához váltása során a bekebelező tulajdonos köteles a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadáért megfelelő pénzösszeget – ellenértéket – fizetni. Az ellenérték összegét a törvény végrehajtási rendeletében erre feljogosított szerv által készített úgynevezett értékbecslési ajánlat határozza meg. Amennyiben bármelyik fél nem ért egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel, szakértő kirendelését kérheti. A szakértői becslés díját a bekebelező fél viseli, amennyiben a szakértői becslést ő maga kezdeményezte, vagy a másik fél által kezdeményezett becslés az eredeti összeghez képest legalább 20%-os eltérést állapít meg az ingatlan értékének vonatkozásában.

Az ingatlan állami kisajátítása

Az alábbi feltételek fennállása esetén a kedvezőtlen tulajdoni helyzet feloldása érdekében bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlan állam által történő kisajátítását is.

A kisajátítás akkor kezdeményezhető, ha az osztatlan közös tulajdon megosztását a törvény alapján legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a bejelentés nem került visszautasításra, de a megszüntetésre a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és az ingatlan tulajdonosainak száma a 100 főt meghaladja, vagy a 30 főt úgy haladja meg, hogy azonos mértékű tulajdonrész esetén egy tulajdonosra kevesebb, mint fél hektár föld jutna.

A földtulajdonosok adatainak rendezése

Sok esetben merülhet fel problémaként a tulajdonosok adatainak hiánya, valamint az az esetkör, amikor az adott tulajdonos már évek óta nem él. Az új szabályozás ezt a a következőképpen próbálja orvosolni:

Először az ingatlanügyi hatóságnak a feladata, hogy a földekhez bejegyzett ingatlanok tulajdonosainak egyenként személyes adatait egyesével átnézzék. Amennyiben olyan tulajdonost találnak, aki már nem él, és halálának időpontja is ismert, kötelességük az illetékes jegyzőt hivatalból értesíteni.

Amennyiben beazonosíthatatlan személyt talál az illetékes hatóság, köteles összevetni a tulajdoni lapon lévő adatokat a személyi -és lakcímnyilvántartásban lévő adatokkal. Ha ez nem vezet eredményre, hirdetmény útján kötelesek kideríteni a tulajdoni viszonyokat, amennyiben a tulajdonos így sem azonosítható be, a hatóság köteles határozatot hozni ennek tényéről.

További feladata a földhivataloknak, hogy amennyiben az adott tulajdonos születésétől kezdve 120 év eltelt, kötelezően fel kell tárni a földdel kapcsolatos tulajdoni viszonyokat. Amennyiben a halál ténye ismert, hagyatéki eljárás indítható, azonban ha nincs az adott ingatlanra vonatkozó örökös, az ingatlan a Magyar Államhoz fog kerülni.

Amint a törvény rendelkezéseinek fenti, tömör ismertetéséből is kitűnik, az újonnan hozott szabályozás egy régóta problematikus helyzetet igyekszik megoldani. A tulajdoni viszonyok rendezetlenségének megoldására nagy igény mutatkozott az elmúlt években, fontos ezért tisztában lenni az új szabályozás szegmenseivel. Amennyiben Ön, vagy családtagja érintett lenne a témában, és szükségük lenne szakértői segítségre, forduljanak bizalommal irodánkhoz.

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Helyi önazonosság védelme – mire kötelezhet az önkormányzat betelepüléskor?

Helyi önazonosság védelme – mire kötelezhet az önkormányzat betelepüléskor?

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

Tovább olvasom
Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

Tovább olvasom
Önkényes iskolaválasztás a szülő által

Önkényes iskolaválasztás a szülő által

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

Tovább olvasom
A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Tovább olvasom
A népszerűség átka

A népszerűség átka

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com