Örök kérdés, hogy az élettárs mikor és hogyan örököl, a korábbi, esetleg jelenlegi házastárs, akivel már nem áll fenn életközösség mennyiben változtatja meg az öröklési rendet. Jelen cikkünkben megválaszoljuk a kérdéseket.

Törvény vagy végrendelet?

Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke és házastársa.

Sokan ismerik ezeket az alapvető rendelkezéseket a hatályos öröklési szabályok közül.

Azonban kevesen gondolnak bele abba, hogy a megváltozott életkörülmények és az öröklési jogszabályok sokszor nem azt az öröklési rendet eredményezik, mint amire az örökhagyó – még életében – számított.

A válások száma a XXI. századra soha nem látott méreteket öltött, még úgy is, hogy vannak „házastársak” akik már nem élnek együtt, az életközösséget régen megszüntették, azonban papíron még házasok, ennek minden egyéb vonzatával, például a korábbi családi ingatlan közös tulajdonjogával.

Végrendeletet írni, előrelátó, bölcs cselekedet vagy időpazarlás, felesleges és nyomasztó aktus?

Jelen cikkünkben ennek a kérdésnek a megválaszolásában nyújtunk segítséget, különös tekintettel a hivatalosan még fennálló házasságokra, valamint az élettársi kapcsolatokra.

Külön élünk, de nem váltunk el. Okozhat-e a későbbiekben problémát?

A kérdés megvilágítására vegyük példának egy olyan esetet, amikor egy házaspár úgy gondolja, hogy a továbbiakban külön szeretnék folytatni életüket, mert kapcsolatuk igencsak megromlott, azonban nem válnak el, mert a házasság felbontásának az adminisztratív és pénzügyi vonzatát szeretnék elkerülni.

Eltelik 7-8 év, mindkét házastárs új partnerre talált, a házasságból született két gyermek kirepült, a férj gondját a másfél évtizede vele élő élettársa viseli, kölcsönösen segítik egymást, boldogok együtt. Korábbi, azaz hivatalosan a jelenlegi feleségével már egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán beszélnek.

Bár megváltoztak a családi viszonyok, a férj nem ír végrendeletet, mert számára egyértelmű, hogy halála után majd a gyermekei és az élettársa örököl, hiszen évek óta együtt élnek.

Ki hogyan örököl valójában?

A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv szerint végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai lépnek életbe, azaz a példában megjelöltek szerint:

• • a feleséget holtig tartó haszonélvezeti jog illeti a házastárssal közösen lakott ingatlanon, valamint egy gyermekrész, azaz – jelen esetben – 1/3 rész a hagyaték többi részéből
  • Tudta? Ide tartozik például a felhalmozott vagyon az elhunyt bankszámláján, részvényei, egyéb megtakarításai, az örökhagyó autója, nyaralója.
  • a két gyerek (az anyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelt ) ingatlanon ½-ed, ½-ed tulajdoni részt örököl, valamint fejenként 1/3-ad részt a hagyaték többi részéből
  • az évek óta az elhunyttal érzelmi-és vagyonközösségben élő élettárs azonban nem örököl, hiszen a jog számára nem volt hivatalos a kapcsolatuk.

Feltehető, hogy az örökhagyó akarata arra irányult, hogy élettársa örököljön, azonban az örökhagyó feltevése, amely szerint gyermekei és élettársa együttesen örököl téves volt.

Az ilyen és ehhez hasonló esetekben – amennyiben a közösen lakott lakás az örökhagyó tulajdona – az elhunyt élettársa az örökösök jóindulatára van utalva, és jelentősen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, ha a közösen lakott ingatlan kikerül a birtokából.

Hogyan lehet megelőzni egy nem kívánt örölési helyzetet?

A példában említett örökhagyónak több lehetősége volt az esetleges viták elébe menni.

Az első, hogy felbontja a korábbi házasságát és feleségül veszi az új élettársát. Ekkor a fenti szabályok alapján egyértelműen az új feleség örököl a gyermekek mellett.

A második, hogy az élettársának – amennyiben az ingatlan az elhunyt kizárólagos tulajdonában áll – holtig tartó haszonélvezeti jogot alapít a közösen lakott ingatlanon, így az élettársat nem tudják megfosztani a lakhatásától a későbbiekben. Ez a lehetőség azonban fenntarthatja a vitás helyzetet, amennyiben a gyermekek, mint új tulajdonos és az élettárs, mint haszonélvező között nincs egyetértés.

A harmadik lehetőség, hogy az örökhagyó– még életében – rögzíti végakaratát végrendelet formájában. Mivel a végrendelet tartalma az örökhagyó által szabadon állapítható meg, gondoskodhat mindazokról a személyekről, akik, bár törvényes öröklés útján nem örökölnének, azonban az  elhunyt szeretné hogy részesüljenek a vagyonából.

Amennyiben úgy dönt, hogy szeretne végrendeletet készíteni, javasoljuk, hogy forduljon jogi képviselőhöz. Mivel az ügyvéd által készített végrendelet megfelelő formaiságáért az ügyvéd felel és azt biztosítja, így nyugodtan aludhat végakaratát illetően!

Amennyiben öröklési jogi vagy végrendelkezési kérdése van, esetleg más módon szeretne gondoskodni szeretteiről, forduljon hozzánk bizalommal.