Pár évvel ezelőtt még nehezen elképzelhető, futurisztikus elképzelésnek bizonyult egy-egy közösségi média platformról, e-mail fiókról vagy elektronikus fizetőeszközről való végrendelkezés. Manapság az effajta digitális javak öröklésének kérdése egyre több embert érint, gyakoriak ugyanis azon esetek, amikor az örökhagyó digitális javaihoz és digitális oldalaihoz való hozzáférésre nagy szükség lehet. Cikkünkben a digitális javakról való végrendelkezéssel kapcsolatos kérdésekről értekezünk.
Az információs-technológiával kapcsolatos egyéb jogi érdekességekről bővebben az IT joggal kapcsolatos weboldalunkon találhat tartalmakat!
Mit értünk pontosan digitális javak alatt? A hagyaték részei lehetnek?
A „digitális örökség” széles fogalom, elsősorban az értékkel bíró social-media és egyéb fiókokat, a digitális fizetőeszközöket (pl. Bitcoin; tokenek stb.) és egyéb immateriális, informatikai úton elérhető javakat tekintünk digitális javaknak.
Megjegyezzük, hogy vannak olyan digitális tartalmak, melyek jogi szempontból nem képezik a hagyaték részét. A hagyaték részét kizárólag az örökhagyó azon vagyona, jogai és követelései képezik, melyek a polgári jog szabályai szerint másra átszállhatnak. Jellemzően ilyen a pénz, az ingó és ingatlan vagyontárgyak, valamint a jogok és kötelezettségek.
Az olyan digitális tartalmak, melyekhez az örökhagyónak pusztán személyiségi jogai fűződtek, nem képezhetik a hagyaték tárgyát, mivel a személyiségi jogok nem átruházhatók. Ilyen például egy olyan fénykép, melyen az örökhagyó látható, de nem az örökhagyó készítette azt. Az ehhez hasonló tartalmak közzétételéhez ugyanis az örökhagyó hozzájárulásához személyiségi jogai alapján van szükség, ugyanakkor a hozzájárulás megadása esetén – a legtöbbször – díjazás vagy egyéb, hagyaték részeként nyilvántartható jogok nem fűződnek hozzájuk. Az ilyen tartalmak feletti rendelkezés joga tehát nem a hagyaték részeként, hanem kegyeleti jogként illeti meg az örökösöket, illetve hozzátartozókat.
Milyen jogai vannak az örökhagyónak digitális hagyatéka felett?
Jelenleg hiányos a jogi szabályozás a kérdésről. Bár például az Egyesült Királyságban nemrég hoztak bírósági döntést a digitális pénzforgalmi eszközök nyomon követéséről és számontartásáról, azonban a halál utáni továbbvitelükről még mindig nincs egzakt hatályos rendelkezés.
A legtöbb, regisztrációt igénylő internetes oldal esetében az üzemeltető által közzétett, és a felhasználó által elfogadott licencia szerződés foglalkozik a felhasználó profiljának és javainak halál utáni hozzáféréséről, azonban ez a legtöbb esetben negatív kritériumokat tartalmaz a családtagok és közeli hozzátartozókra nézve is. Abban az esetben, ha a felhasználó elhunyt, a legtöbb szolgáltató lezárja a számláit, profiljait és oldalaihoz való hozzáférést.
Ezen lezárás feloldását a legtöbb esetben – a banki számlapénz örökléséhez hasonlóan – csak jogerős hagyatékátadó végzés felmutatásával lehet igényelni. A digitális javakra – amennyiben ezek értéket képviselnek és örökölhető jogok állnak fenn rajtuk – gyakran ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az örökhagyó egyéb fennálló vagyonára, vagyis a hagyaték értékbecslése során ugyanúgy hozzá kell számítani őket az örökség többi részéhez.
Egy egyszerű példát felhozva, előfordulhat olyan eset, hogy egy híres író vagy fényképész rendelkezik kész, de még nem publikált anyaggal valamely szolgáltató tárhelyén, azonban a hozzáférés nem adatott meg az örökösöknek/hozzátartozóknak az adott alkotások felett. Még hétköznapibb példát említve, előfordulhat az a helyzet is, amikor az elhunyt még életében rendelt egy csomagot, azonban a visszaküldéséhez szükséges online bizonylat csak az e-mail levelezései között található. Bár a szolgáltatók legtöbb esetben tudják orvosolni a helyzetet, azonban ennek a megoldása és hitelesítése akár több hétig vagy hónapig is eltarthat.
Mi a helyzet a social-media platformokkal?
Nemrég történt egy világszerte nagy visszhangot kiváltó eset, ugyanis tévedésből a Facebook több mint 2 millió ember profilját fagyasztotta le haláluk tényére tévesen hivatkozva. Szerencsére ezt a problémát hamar tudták orvosolni, azonban az incidens sokakat ráébresztett az online profiljuk feletti végrendelkezés szükségességére is.
A Facebook első lépésként eltávolítja az elhunyt összes fényképét profiljáról, ezek után teljes mértékben zárolja az adott profilt. Ha nincs a funkció letiltva, az elhunyt ismerősei továbbra is posztolhatnak oldalára, viszont létrehozhatnak egy speciális emlékoldalt is az elhunyt számára ami ugyanúgy profilként működik tovább.
Míg régebben egy-egy felhasználó ismerőse, ha tudta az elhunyt személy jelszavát kezelhette továbbra is oldalát, önkényesen törölve posztjait, addig manapság már van lehetőség a Facebookon megnevezni egy olyan személyt ismerőseink közül, aki továbbra is kezelheti oldalunk egyes elemeit.
§ Az Instagram esetében szintén van lehetőség egy kvázi „emlékprofil” létrehozására, azonban a törlés és a belépés tiltott más felhasználók számára, ha bebizonyosodik az illetőről, hogy elhunyt.
§ A Linkedln és a Twitter is hasonlóan kezeli az elhunyt személyek profiljait, a halál tényéről való tudomásszerzést követően a profilra való belépést megtagadják.
§ A Google fiókok (Gmail, Youtube, Google Drive stb.) esetében egy erre szakosodott szerv kezeli az elhunytak profilját, azonban kezdeményezhető az ottani adatok átküldése is harmadik személynek. Mielőtt a Google véglegesen inaktiválja ezeket az oldalakat, küld egy emlékeztető e-mailt is róla.
A digitális javak öröklésének gazdasági vonatkozásai
Sokan meglátták az üzleti rést a digitális javakkal kapcsolatban. Amerikában például több cég is foglalkozik online-kegyeleti szolgáltatásokkal, azaz a jelszavak mentésével, jogosultságok átruházásával és adott profilok kezelésével. Magyarországon effajta szolgáltatás egyelőre még nem terjedt el széles körben.
Végrendelkezhetünk ma Magyarországon digitális javainkról?
A vonatkozó hatályos jogszabályok alapján az örökhagyó minden javáról szabadon rendelkezhet. Szakszerűen, jellemzően ügyvédi segítséggel megírt végrendelettel pedig akár a jogilag nehezen megfogható digitális javakhoz való hozzáférés jogáról is lehetséges rendelkezni. Mindenképpen ajánljuk szakértő ügyvéd segítségét, amennyiben örökhagyóként speciális, főleg informatikai javak sorsát is rendezni kívánja. Az örökhagyó végrendeletében – a gyors intézkedés, például profil törlése stb. – érdekében akár hozzáférési adatait is rögzítheti.
Fontos leszögezni, hogy dolgok és jogok egyaránt képezhetik a hagyaték részét. Ennek megfelelően az immateriális javak – például egy szoftver vagy egyéb szellemi termék hasznosításának joga, idegen dolgon fennálló zálogjog stb – valamint a dolgok – például egy autó, értékes óra, ingatlan stb. – egyaránt örökölhető. Mindazonáltal ahogy fentebb írtuk, az örökhagyó emlékének megsértése miatti bírósághoz fordulás joga a hozzátartozót vagy a végrendeleti juttatásban részesített egyéb személyt a kegyeleti jog alapján illeti meg.
Amennyiben kérdése merült fel a digitális javak öröklésével kapcsolatban, vagy egyéb jogi tanácsadásra lenne szüksége, keresse fel irodánkat, kollégáink szakértői tudással segítik Önt problémái megoldásában!
