1. A szerződés
Ingatlanok adásvételekor az első lépés a felek megállapodása a feltételekről. Az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződések érvényességi feltétele, hogy a szerződést a felek írásba foglalják. A szerződést – az annak érvényességére vonatkozó jogszabályi előírások alapján – jellemzően ügyvéd, esetenként kamarai jogtanácsos szerkeszti. A tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges földhivatali eljárásban a jogi képviselet kötelező, a szerződést pedig az azt szerkesztő ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak ellenjegyzésével kell ellátnia.
Az ügyvédet jellemzően a vevő fél választja, és jellemzően ő viseli az ügyvédi díjakat és költségeket is. A felek megállapodása alapján nincs akadálya azonban annak sem, hogy az eladó válassza ki az eljáró ügyvédet, vagy a felek közösen viseljék a díjakat. A szerződés írásba foglalására és a földhivatali eljárásban való képviseletre érdemes olyan ügyvédet választani, aki rendszeresen foglalkozik ingatlan adásvételi ügyletekkel, vagy akiben – akár korábbi jó tapasztalat vagy egyéb szempontok alapján – megbízunk.
Tapasztalataink alapján bizonyos szerződéses fogalmak gyakran okoznak félreértést a felekben. Alább összegyűjtöttük azon szerződéses elemeket, melyek lényegének pontos ismerete elengedhetetlen:
§ A foglaló kikötése ingatlan adásvétele esetén bevett megoldás a vételi szándék komolyságának jelzésére. A foglaló a szerződés megkötésére szolgáló biztosíték, egy olyan összeg, amelyet a vevő fizet az eladónak, jelezve ezzel a vételi szándékának komolyságát. Ezt követően, ha létrejön a felek között a szerződés, a foglaló beleszámít a vételárba, de ha mindkét fél hibájából vagy hibáján kívül meghiúsul a szerződés, az visszajár a vevőnek. Amennyiben a szerződés a vevőnek felróható okból nem jön létre, a foglalót elveszíti. Amennyiben a szerződés az eladónak felróható okból nem jön létre, a foglaló kétszeres összegét köteles a vevőnek megfizetni.
§ Az előleg a vételár részét képzi, azonban a foglaló speciális joghatásai (elveszítés vagy kétszeres összegének visszafizetése) nem kapcsolódnak hozzá. Amennyiben a szerződés meghiúsul, az előleg minden esetben visszajár a vevő részére.
§ A kötbér a fél által önként vállalt fizetési kötelezettség arra az esetre, ha valamelyik fél felróhatóan megszegné a szerződést. Szerződésszegés esetén a kötbér a sérelmet szenvedett fél ténylegesen felmerült kárára tekintet nélkül esedékes. Ingatlan adásvételekor a felek jellemzően késedelmi kötbért szoktak kikötni arra az esetre, ha bármelyikük lényeges kötelezettséggel (például a vevő a vételár fizetésével, vagy az eladó az ingatlan birtokának átruházásával) késedelembe esne.
2. Adatellenőrzés (a személyazonosság és a tulajdoni lap ellenőrzése)
A szerződés aláírását megelőzően az eljáró ügyvéd köteles ellenőrizni a felek személyazonosságát, valamint az ingatlan tulajdoni lapjának tartalmát:
§ Az ügyvéd az ingatlan adásvételi szerződés elkészítésére szóló megbízás során ellenőrzi a felek személyazonosságát és adatait. Ennek célja az, hogy kizárja a lopott vagy hamis adatokkal történő szerződéskötés lehetőségét. A személyazonosság ellenőrzése tehát a felek számára is előnyös intézkedés.
§ Az ellenőrzés másik fontos aspektusa a tulajdoni lap ellenőrzése. A tulajdoni lap az ingatlanra vonatkozó összes adatot tartalmazza, így az ügyvéd ellenőrzi, hogy az eladó valóban tulajdonosa-e az ingatlannak, van-e az ingatlanon teher vagy egyéb olyan jog, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozná.
3. A szerződés aláírása
Az elkészült szerződést a felek kötelesek minden oldalon aláírni. Aláírás előtt érdemes a szerződést még egyszer alaposan átolvasni. Általában a szerződést szerkesztő ügyvéd az aláírás alkalmával saját maga ismerteti a felekkel a legfontosabb pontokat. A felek aláírását követően az eljáró ügyvéd ellenjegyzi a szerződést. Az aláírt és ellenjegyzett szerződésekből minden fél legalább egy saját példányt kézhez kap.
§ Bár főszabály szerint az aláírásra az eljáró ügyvéd előtt kerül sor, ma már lehetőség van arra is, hogy az ügyfél Skype-olva írja alá az ügyvéd "előtt" a szerződést. Irodánk számos földrajzilag távoli vagy mozgásában korlátozott fél számára biztosította ezt a a praktikus megoldást.
4. A földhivatal megkeresése
Miután a felek aláírták a szerződést, az ügyvéd feladata, hogy a tulajdonjog bejegyzése/törlése iránti kérelmet benyújtsa a földhivatalhoz. Amennyiben a földhivatal megfelelőnek találja a benyújtott dokumentumokat, jóváhagyja a bejegyzési/törlési kérelmet és sor kerülhet az ingatlan birtokbaadására. A földhivatal a tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatát írásban megküldi a feleknek és jogi képviselőjüknek.
5. Teljesítés
Az ingatlan adásvételi jogügylet akkor teljesített, amikor az ingatlan teljes vételára kifizetésre kerül az eladó részére és az eladó az ingatlan birtokát átadta a vevő részére. Az ingatlan tulajdonjogának átszállása és a birtokbaadás jellemzően egyszerre történik, ezen cselekmények azonban időben akár el is tolhatók. (Gyakori megoldás például, ha a felek egymással az adásvétel mellett bérleti szerződést is kötnek. Ilyenkor az eladó bár az ingatlan tulajdonjogával már nem rendelkezik, a birtokát megtartja, hiszen továbbra is ő tartózkodik az ingatlanban.)
A birtokbaadás és jelentősége
A birtokbaadás az adásvételi szerződés egyik legfontosabb – és általában utolsó – lépése. A birtokbaadáskor kerül sor az ingatlan és a kulcsok átadására. A birtokbaadást követően a vevő köteles az ingatlan terheit viselni. A birtokbaadásról a felek jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben rögzítik a mérőórák állását, az átadott kulcsok számát, illetve az ingatlan állapotával kapcsolatos esetleges észrevételeket.
§ Javasoljuk, hogy a birtokbaadás során fotó, esetleg videó is készüljön. Egy vita esetén döntő lehet!
Költségek, illeték és adó
Ingatlan adásvételével kapcsolatban – a vételár mellett – egyéb költségek is keletkeznek, melyet a feleknek meg kell fizetniük. Az ügyvéd megbízási díja, valamint a földhivatali eljárási illeték mellett közterheket is kell fizetni:
A vevőt az ingatlan megvásárlása után vagyonszerzési illeték terheli. Az illeték alapja az ingatlan piaci értéke – azaz a vételár. A vagyonszerzési illeték alól bizonyos esetben a vevő mentesülhet (például egyensági rokonok közötti adásvétel esetén).
Az eladónak az ingatlanból befolyt vételára után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik.
Egyéb lépések
Az ingatlan adásvétel fenti lépései mellett bizonyos esetekben további teendők is szükségesek lehetnek. Amennyiben például az ingatlant jelzálog terheli, vagy a vételárat – illetve részét – banki hitelből kívánja a vevő megfizetni, akkor az eljárás ezekre vonatkozó további pontokkal egészül ki. Az ingatlan tehermentesítése kapcsán további földhivatali illeték is felmerül. Bankhitel igénybevétele esetén a bank részére további szerződéses példányokat, illetve egyéb papírokat is be kell szerezni a tulajdonjog bejegyzése előtt.
Amennyiben az eladó kiskorú, a jogügylet érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, mely szintén tovább bonyolítja az egyébként is összetett folyamatot.
