Nemzetközi családjog jelentősége

Miért fontos a családjog nemzetközi aspektusa? A családjog a polgári jog egyik olyan szakága, amelynek szinte minden területe bírhat nemzetközi vonatkozással.  A házasság felbontásán túl multinacionális jogvitát jelenthet például egy másik országba történő költözés, a gyermekelhelyezés, az örökbefogadás, vagy akár a házasságkötést megelőző megállapodások, különösen, ha a pár tagjai eltérő nemzetiségűek. Az egyre gyakrabban kötött nemzetközi házasságokkal kéz a kézben jár az ilyen jellegű kapcsolatok felbontásának gyarapodása is.

Nemzetközi házasság

A nemzetközi házasság nem újkeletű jogintézmény, már a XX. század elején is számos többoldalú egyezmény született a különböző nemzeti jogszabályok konfliktusának feloldása érdekében. Uniós szinten az úgynevezett Brüsszel IIa rendelet szabályozza a házassági és szülői felelősségre vonatkozó eljárások joghatóságát, míg a házasság felbontására és a különválás esetére alkalmazandó jogot a Róma III. Rendelet tartalmazza. Fontos tisztázni, hogy a rendelet csak a házassági kötelék felbontására alkalmazandó jogot szabályozza, azaz a házassággal kapcsolatos további kérdésekre, mint például a házasság érvényessége, nem tér ki.

Hol adhatom be a válókeresetet?

Főszabály szerint a házastársak autonómiájának megfelelő államban folyik le a házasság felbontása. Ennek megfelelően a válni kívánó házastársak az alább felsorolt opciókat választhatják:

• § a jogválasztás idején közös szokásos tartózkodási helyük szerinti állam jogát;
• § az utolsó közös szokásos tartózkodási helyük szerinti állam jogát, feltéve, hogy a jogválasztás idején az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye még mindig ott van;
• § az egyik házastársnak a jogválasztás idején meglévő állampolgársága szerinti jogot; vagy
• § a fenti opciók hiányában az eljáró bíróság joga is választható (lex fori).
•  

Annak érdekében, hogy a felek a számukra legideálisabb jogot válasszák, az Unió létrehozott egy bárki által megtekinthető információs hálózatot, amely segítségével a házastársak számára releváns alkalmazandó jog legfontosabb ismertetői hasonlíthatók össze.

Mi történik választott jog hiányában? Annak érdekében, hogy az egyik házastárs ne legyen képes a másikat megelőzve azt a jogrendszert választani, amely számára előnyösebb szabályokat tartalmaz, a rendelet objektív kapcsolóelveket határoz meg az alkalmazandó jog kiszámíthatósága végett.

Eszerint a következő állam joga az irányadó:

1. § ahol a házastársak közös szokásos tartózkodási helye van a bontókereset benyújtásának időpontjában;
   1. § ahol a házastársak utolsó közös, a bontókereset benyújtásától számított 1 évnél nem régebbi időpontban megszűnő szokásos tartózkodási helye volt, ha az adott időpontban      legalább az egyik házastárs még ebben az államban tartózkodik;
2. § amelynek mindkét házastárs állampolgára volt a bontókereset benyújtásának időpontjában; vagy ennek hiányában
3. § ahol a házastársak a bírósághoz fordulnak (lex fori).

Tudta?

Dánián kívül az uniós országok valamelyikében kimondott válás elismerésére automatikusan sor kerül a többi uniós országban is. Dániára a különválással kapcsolatos európai uniós szabályok azonban nem vonatkoznak.

Alkalmazandó jog szabályainak megtagadása

A következő esetekben a Rendelet által megszabott jog alkalmazása visszautasítható: egyrészről abban a rendkívüli esetben, amikor az eljáró bíróság országának közrendjével egyértelműen összeegyeztethetetlen az alkalmazás (közrendi záradék), vagy ha nem tekinti érvényesnek a szóban forgó házasságot az állam joga, mint például több uniós állam nem tekinti érvényesnek az azonos nemű párok házasságát. A megerősített eljárásban e rendelkezések okozta problémák végett számos ország nem is kívánt részt venni, ugyanis például Finnország és Svédország nem érezte elég liberálisnak a Rendeletet.

Hogy néz ki ez a magyar jogrendszerben?

A magyar jogrend a nemzetközi magánjogról szóló 2017.évi XXVIII. törvényben (a továbbiakban: Kódex) szabályozza a kérdéskört. Eszerint mielőtt a magyar bíróság lefolytatná az eljárást a külföldi jog szerint, megvizsgálja a fentebb említett magyar közrenddel való összeegyeztethetetlenséget. Azaz, ha valamelyik fél magyar állampolgár, közös személyes jog hiányában rögtön a magyar jog alkalmazására kerül sor. Mivel a magyar bíróságok előtti bontóperekben legalább az egyik fél többnyire magyar állampolgár, gyakran sor kerül e szabály használatára a gyakorlatban.

Amennyiben válásban vagy egyéb családjogi kérdésben jogi segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

• a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
• a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.