Nemzetközi családjog jelentősége

Miért fontos a családjog nemzetközi aspektusa? A családjog a polgári jog egyik olyan szakága, amelynek szinte minden területe bírhat nemzetközi vonatkozással.  A házasság felbontásán túl multinacionális jogvitát jelenthet például egy másik országba történő költözés, a gyermekelhelyezés, az örökbefogadás, vagy akár a házasságkötést megelőző megállapodások, különösen, ha a pár tagjai eltérő nemzetiségűek. Az egyre gyakrabban kötött nemzetközi házasságokkal kéz a kézben jár az ilyen jellegű kapcsolatok felbontásának gyarapodása is.

Nemzetközi házasság

A nemzetközi házasság nem újkeletű jogintézmény, már a XX. század elején is számos többoldalú egyezmény született a különböző nemzeti jogszabályok konfliktusának feloldása érdekében. Uniós szinten az úgynevezett Brüsszel IIa rendelet szabályozza a házassági és szülői felelősségre vonatkozó eljárások joghatóságát, míg a házasság felbontására és a különválás esetére alkalmazandó jogot a Róma III. Rendelet tartalmazza. Fontos tisztázni, hogy a rendelet csak a házassági kötelék felbontására alkalmazandó jogot szabályozza, azaz a házassággal kapcsolatos további kérdésekre, mint például a házasság érvényessége, nem tér ki.

Hol adhatom be a válókeresetet?

Főszabály szerint a házastársak autonómiájának megfelelő államban folyik le a házasság felbontása. Ennek megfelelően a válni kívánó házastársak az alább felsorolt opciókat választhatják:

• § a jogválasztás idején közös szokásos tartózkodási helyük szerinti állam jogát;
• § az utolsó közös szokásos tartózkodási helyük szerinti állam jogát, feltéve, hogy a jogválasztás idején az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye még mindig ott van;
• § az egyik házastársnak a jogválasztás idején meglévő állampolgársága szerinti jogot; vagy
• § a fenti opciók hiányában az eljáró bíróság joga is választható (lex fori).
•  

Annak érdekében, hogy a felek a számukra legideálisabb jogot válasszák, az Unió létrehozott egy bárki által megtekinthető információs hálózatot, amely segítségével a házastársak számára releváns alkalmazandó jog legfontosabb ismertetői hasonlíthatók össze.

Mi történik választott jog hiányában? Annak érdekében, hogy az egyik házastárs ne legyen képes a másikat megelőzve azt a jogrendszert választani, amely számára előnyösebb szabályokat tartalmaz, a rendelet objektív kapcsolóelveket határoz meg az alkalmazandó jog kiszámíthatósága végett.

Eszerint a következő állam joga az irányadó:

1. § ahol a házastársak közös szokásos tartózkodási helye van a bontókereset benyújtásának időpontjában;
   1. § ahol a házastársak utolsó közös, a bontókereset benyújtásától számított 1 évnél nem régebbi időpontban megszűnő szokásos tartózkodási helye volt, ha az adott időpontban      legalább az egyik házastárs még ebben az államban tartózkodik;
2. § amelynek mindkét házastárs állampolgára volt a bontókereset benyújtásának időpontjában; vagy ennek hiányában
3. § ahol a házastársak a bírósághoz fordulnak (lex fori).

Tudta?

Dánián kívül az uniós országok valamelyikében kimondott válás elismerésére automatikusan sor kerül a többi uniós országban is. Dániára a különválással kapcsolatos európai uniós szabályok azonban nem vonatkoznak.

Alkalmazandó jog szabályainak megtagadása

A következő esetekben a Rendelet által megszabott jog alkalmazása visszautasítható: egyrészről abban a rendkívüli esetben, amikor az eljáró bíróság országának közrendjével egyértelműen összeegyeztethetetlen az alkalmazás (közrendi záradék), vagy ha nem tekinti érvényesnek a szóban forgó házasságot az állam joga, mint például több uniós állam nem tekinti érvényesnek az azonos nemű párok házasságát. A megerősített eljárásban e rendelkezések okozta problémák végett számos ország nem is kívánt részt venni, ugyanis például Finnország és Svédország nem érezte elég liberálisnak a Rendeletet.

Hogy néz ki ez a magyar jogrendszerben?

A magyar jogrend a nemzetközi magánjogról szóló 2017.évi XXVIII. törvényben (a továbbiakban: Kódex) szabályozza a kérdéskört. Eszerint mielőtt a magyar bíróság lefolytatná az eljárást a külföldi jog szerint, megvizsgálja a fentebb említett magyar közrenddel való összeegyeztethetetlenséget. Azaz, ha valamelyik fél magyar állampolgár, közös személyes jog hiányában rögtön a magyar jog alkalmazására kerül sor. Mivel a magyar bíróságok előtti bontóperekben legalább az egyik fél többnyire magyar állampolgár, gyakran sor kerül e szabály használatára a gyakorlatban.

Amennyiben válásban vagy egyéb családjogi kérdésben jogi segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.