Kötelezővé teheti a munkáltató az oltást?

A Rendelet értelmében a munkáltató az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel jogosult vizsgálni, valamint - ha a vizsgálat eredménye szerint szükséges - megállapítani, hogy a vizsgált munkakör ellátásához szükséges az oltás felvétele. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató megállapíthatja, hogy az adott munkakör betöltéséhez szükséges-e az oltás, a munkavállaló pedig önként vállalhatja az oltás felvételét annak érdekében, hogy a szóban forgó pozíciót betölthesse.

Azonban nem feledkezhetünk meg a tényről, hogy az oltás felvétele az egészségügyi önrendelkezés része, amely egy alapvető emberi jog, azaz az oltás felvételének megállapításkor a munkáltató köteles minden egyes munkakör vizsgálata során a szükségességre és arányosságra figyelemmel lenni. Például egy távmunka keretében betöltött pozíció esetén nem feltétlenül szükséges az oltás.

A munkáltató köteles megállapítani az oltás felvételét, ha a meghatározott munkakör sajátosságai objektíve megkövetelik azt, azaz ebben az esetben nem releváns, hogy a munkáltató személyesen nem ért egyet az oltással. Ugyanakkor, mivel a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalókat az oltásra, csak megállapíthatja a munkakör betöltésének feltételeként, az oltás okozta bárminemű lebetegedésért, egészségkárosodásért a munkáltató nem tartozik felelősséggel, hiszen mindössze egy munkavállalói képességkritériumot ír elő.

Oltás felvételének megállapítása

Amennyiben úgy határoz a munkáltató, hogy az adott munkakör betöltéséhez szükséges az oltás, a döntés munkavállalókkal való közlését követő 45 napon belül kell a munkavállalóknak felvenni az első adagot. A második dózist az orvos által meghatározott időpontban kell felvenni. Mivel a 45 napot követően a munkavégzés feltételévé válik az oltottság, a munkáltató jogosult kérni a munkavállalók oltási igazolását.

Ha a foglalkoztatott elmulasztja bemutatni az alább felsorolt megfelelő igazolások egyikét, nem alkalmas munkavégzésre:

• § uniós digitális Covid-igazolvány,
• § védettségi igazolvány, illetve applikáció,
• § az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,
• § nemzetközi oltási bizonyítvány, vagy
• § Magyarország által elismert állam által kiállított védettségi igazolás

Mi a teendő, ha a munkavállaló nem veszi fel az oltást? Jogkövetkezmények

A foglalkoztatottak bizonyos köre nem kötelezhető az oltásra, azaz velük szemben szankció nem alkalmazható. Aki részére tehát a munkáltató szerint illetékes szakorvos orvosi szakvéleménye szerint egészségügyi indokból ellenjavalt a védőoltás felvétele, ezen szakvélemény bemutatásával bizonyíthatja a munkáltatójának az oltás felvétele alóli mentesülését.

Ha a munkavállaló felmentés hiányában úgy dönt, hogy nem kívánja felvenni az oltást, a munkáltató a Munka Törvénykönyve szerinti munkajogi szankciókat alkalmazhat, valamint a Rendelet szerint oltás hiányában legfeljebb egy év fizetés nélküli szabadságra küldhető a munkavállaló. Ha az alkalmazott az egy éves fizetés nélküli szabadságot követően a járványhelytere tekintettel még mindig szükséges oltási igazolást továbbra sem mutatja be, vagy menti ki magát az oltás alól, a munkáltató jogosult azonnali hatállyal felmondani vagy felmenteni a munkaviszonyt. Ebben az esetben nem jár végkielégítés.

A fizetés nélküli szabadság tartama alatt az érintett munkavállaló nem kap munkabért, valamint a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel, azaz nem kaphat pénzbeli és természetbeni orvosi ellátást sem. Továbbá, a szünetelés ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetnie kell.

Habár a munkavállaló az oltás előírását nem, az oltás igazolásának elmaradása miatt hozott szankciót kifogásolhatja. Abban az esetben, ha perre kerül sor a munkáltató és a munkavállaló között, a bíróság vizsgálhatja, hogy a munkáltató jogszerűen állapította-e meg az oltás felvételének szükségességét a szóban forgó munkakör betöltéséhez.

Jelen cikkünket a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések alapján folyamatosan frissítjük! Amennyiben a hatályos jogszabályi rendelkezésről naprakész információval szeretne rendelkezni, látogasson vissza blogunkra!

A válás nemcsak a magánéletben, hanem a vállalkozás jövőjét illetően is komoly kérdéseket vethet fel. Különösen igaz ez akkor, ha az egyik házastárs saját céget működtet, vagy a felek a házasság alatt közösen építették fel a vállalkozást. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés: ha a cég csak az egyik házastárs nevén van, a másik fél igényt tarthat-e a vállalkozás értékének egy részére?

A válasz többek között attól függ, hogy mikor és milyen forrásból szerezték a társasági részesedést, mikor állt fenn a házastársi életközösség, és történt-e a vállalkozással kapcsolatban közös vagyonból finanszírozott ráfordítás.

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének előkészítésére és az ehhez kapcsolódó képviseletre irányuló megbízásainkat az alábbi lépések mentén teljesítjük. A jogi közreműködést minden esetben ügyvédi megbízási szerződés megkötése, valamint a munkaviszonyra vonatkozó dokumentumok és a megszüntetés körülményeinek előzetes vizsgálata előzi meg.

A munkaviszony egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetésének – azaz a felmondásnak – előkészítésére és az ehhez kapcsolódó képviseletre irányuló megbízásainkat az alábbi lépések mentén teljesítjük. A jogi közreműködést minden esetben ügyvédi megbízási szerződés megkötése, valamint a munkaviszonyra vonatkozó dokumentumok és a megszüntetés körülményeinek előzetes vizsgálata előzi meg.

Az ingatlan adásvételének vagy ajándékozásának előkészítésére és az ehhez kapcsolódó képviseletre irányuló megbízásainkat az alábbi lépések mentén teljesítjük. A jogi közreműködést minden esetben ügyvédi megbízási szerződés megkötése előzi meg.

A végrendelet elkészítésére irányuló megbízásainkat az alábbi lépések mentén teljesítjük. A jogi közreműködést minden esetben ügyvédi megbízási szerződés megkötése, valamint a megbízó családi és vagyoni viszonyainak, illetve öröklési szándékának részletes egyeztetése előzi meg.