Kötelezővé teheti a munkáltató az oltást?
A Rendelet értelmében a munkáltató az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel jogosult vizsgálni, valamint - ha a vizsgálat eredménye szerint szükséges - megállapítani, hogy a vizsgált munkakör ellátásához szükséges az oltás felvétele. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató megállapíthatja, hogy az adott munkakör betöltéséhez szükséges-e az oltás, a munkavállaló pedig önként vállalhatja az oltás felvételét annak érdekében, hogy a szóban forgó pozíciót betölthesse.
Azonban nem feledkezhetünk meg a tényről, hogy az oltás felvétele az egészségügyi önrendelkezés része, amely egy alapvető emberi jog, azaz az oltás felvételének megállapításkor a munkáltató köteles minden egyes munkakör vizsgálata során a szükségességre és arányosságra figyelemmel lenni. Például egy távmunka keretében betöltött pozíció esetén nem feltétlenül szükséges az oltás.
A munkáltató köteles megállapítani az oltás felvételét, ha a meghatározott munkakör sajátosságai objektíve megkövetelik azt, azaz ebben az esetben nem releváns, hogy a munkáltató személyesen nem ért egyet az oltással. Ugyanakkor, mivel a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalókat az oltásra, csak megállapíthatja a munkakör betöltésének feltételeként, az oltás okozta bárminemű lebetegedésért, egészségkárosodásért a munkáltató nem tartozik felelősséggel, hiszen mindössze egy munkavállalói képességkritériumot ír elő.
Oltás felvételének megállapítása
Amennyiben úgy határoz a munkáltató, hogy az adott munkakör betöltéséhez szükséges az oltás, a döntés munkavállalókkal való közlését követő 45 napon belül kell a munkavállalóknak felvenni az első adagot. A második dózist az orvos által meghatározott időpontban kell felvenni. Mivel a 45 napot követően a munkavégzés feltételévé válik az oltottság, a munkáltató jogosult kérni a munkavállalók oltási igazolását.
Ha a foglalkoztatott elmulasztja bemutatni az alább felsorolt megfelelő igazolások egyikét, nem alkalmas munkavégzésre:
- § uniós digitális Covid-igazolvány,
- § védettségi igazolvány, illetve applikáció,
- § az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,
- § nemzetközi oltási bizonyítvány, vagy
- § Magyarország által elismert állam által kiállított védettségi igazolás
Mi a teendő, ha a munkavállaló nem veszi fel az oltást? Jogkövetkezmények
A foglalkoztatottak bizonyos köre nem kötelezhető az oltásra, azaz velük szemben szankció nem alkalmazható. Aki részére tehát a munkáltató szerint illetékes szakorvos orvosi szakvéleménye szerint egészségügyi indokból ellenjavalt a védőoltás felvétele, ezen szakvélemény bemutatásával bizonyíthatja a munkáltatójának az oltás felvétele alóli mentesülését.
Ha a munkavállaló felmentés hiányában úgy dönt, hogy nem kívánja felvenni az oltást, a munkáltató a Munka Törvénykönyve szerinti munkajogi szankciókat alkalmazhat, valamint a Rendelet szerint oltás hiányában legfeljebb egy év fizetés nélküli szabadságra küldhető a munkavállaló. Ha az alkalmazott az egy éves fizetés nélküli szabadságot követően a járványhelytere tekintettel még mindig szükséges oltási igazolást továbbra sem mutatja be, vagy menti ki magát az oltás alól, a munkáltató jogosult azonnali hatállyal felmondani vagy felmenteni a munkaviszonyt. Ebben az esetben nem jár végkielégítés.
A fizetés nélküli szabadság tartama alatt az érintett munkavállaló nem kap munkabért, valamint a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel, azaz nem kaphat pénzbeli és természetbeni orvosi ellátást sem. Továbbá, a szünetelés ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetnie kell.
Habár a munkavállaló az oltás előírását nem, az oltás igazolásának elmaradása miatt hozott szankciót kifogásolhatja. Abban az esetben, ha perre kerül sor a munkáltató és a munkavállaló között, a bíróság vizsgálhatja, hogy a munkáltató jogszerűen állapította-e meg az oltás felvételének szükségességét a szóban forgó munkakör betöltéséhez.
