Hogyan szabályozta a törvény korábban a szülői felügyelet gyakorlását?
A 2021. december 31. napjáig hatályos szabályozás értelmében abban az esetben, ha a szülők nem jutottak egyezségre, a bíróság csak az egyik szülőt jogosíthatta fel a szülői felügyeleti jog gyakorlására, annak ellenére is, ha az eset körülményeinek figyelembevétele alapján a közös szülői felügyelet elrendelése kedvezőbb hatással bírt volna a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére.
Közös szülői felügyelet tehát korábban csak a szülők közös kérelme esetén szerepelhetett bírói döntésben. Amennyiben a szülői felügyeleti jogok közös gyakorlását az egyik szülő ellenezte, a másik szülő sok esetben óhatatlanul háttérbe került a gyermeket érintő döntéshozatalt illetően. Ez alól pedig csak a jogszabály által meghatározott, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések képeztek kivételt, melyek változatlanul a szülők közös döntési kompetenciájába tartoztak.
Mit jelent a váltott gondoskodás és mi a kapcsolata a közös szülői felügyeleti joggal?
A váltott gondoskodás nem ismeretlen a bírói gyakorlatban, bár jogszabályi hátteret ezidáig nem kapott. A szülők egyezsége alapján eddig is létezett a szülői felügyelet és a kapcsolattartás ilyen módon történő rendezése, de a fogalom tisztázása és törvénybe iktatása az új módosítással valósult meg. Váltott gondoskodás alatt azt értjük, amikor a szülők azonos időtartamban, egymást váltva, közösen kötelesek és jogosultak a szülői felügyelet gyakorlására, egyenként tehát pontosan ugyanannyi időt töltenek együtt a gyermekkel. Ilyen, ha a gyermek egy hetet tölt az anyánál, majd szintén egy hetet az apánál. Amennyiben ez az időtartam bármelyik szülő javára növekszik, tehát például a gyermek két hétig az anyával tölti idejét, majd az apával csak egy hétig, már nem beszélhetünk váltott gondoskodásról.
A vonatkozó jogszabály alapján a bíróságnak a közös szülői felügyeleti jog elrendelése esetén ki kell jelölnie a gyermek lakóhelyét, mely csak az egyik szülő mindenkori lakóhelyével egyezhet meg. A bíróságnak döntenie kell továbbá kapcsolattartás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően -, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá a gyermek tartásáról is.
Fontos leszögezni, hogy a váltott gondoskodás nem közvetlen következménye a közös szülői felügyelet gyakorlásának. Ez továbbra is egy lehetőség lesz, melyről már a bíróság hivatalból is dönthet, ha mérlegelése alapján a kiskorú gyermek érdeke azt indokolja, a közös szülői felügyelet pedig a váltott gondoskodás alapja. Ha a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, az önmagában csupán azt jelenti, hogy egyenlő mértékben jogosítják és terhelik őket jogok és kötelezettségek a gyermek nevelését és gondozását illetően, de ez nem ekvivalens a gyermekkel együtt töltött idő tartamával, ami így az egyik-másik szülő javára és hátrányára is eltolódhat.
Mi segítheti a bíróságot a gyermek érdekének megfelelő döntés meghozatalában?
A bíróság döntésének meghozatala előtt minden lehetséges, releváns körülményt mérlegel. A vonatkozó jogszabályok alapján a bíróság döntésének alapját képezik például tanúk meghallgatása, szakértő kirendelése, pedagógia vélemény, illetve környezettanulmány beszerzése. A váltott gondoskodásban kiemelten fontos szerepe van a szülői együttműködésnek, így ezt elősegítendő a bíróság mediációs eljárásban való részvételre is kötelezheti a szülőket.
Ha jelenleg folyamatban van szülői felügyelet gyakorlásának rendezését érintő per, amelyben érintett vagyok, alkalmazható lesz rá a módosítás?
Az említett jogszabálymódosítás csak a 2022. január 1. napján és azt követően indult bírósági eljárásokban alkalmazható, tehát az ennél korábban indult és jelenleg is folyamatban lévő ügyekben az egyértelműség és kiszámíthatóság érdekében nem, ott a korábbi szabályozást kell figyelembe venni.
Összegzés
Maga a törvénymódosítás is azt szorgalmazza, hogy a bíróság döntési jogkörét a korábbi szabályozáshoz képest bővítse, ezáltal is elősegítve azt, hogy a végső döntés a gyermek mindenek feletti érdekét szolgálja. A jelenleg hatályos szabályozás szerint tehát a bíróság már az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról. Ezáltal jogalkotó egy Európában már viszonylag elterjedt jogintézményt épített a hazai családjogi szabályozás rendszerébe, melynek hatását a következő évek bírói gyakorlatából figyelhetjük meg.
