A sharenting megjelenése
2012-ben jelent meg a nemzetközi sajtóban először a „sharenting” kifejezés, mely az angol „share” (megosztás) és a „parenting” (szülőség) szavakból alakult ki. A szó a gyermekközpontú tartalmak szülők általi megosztását jelenti a közösségi média oldalakon.
A jéghegy csúcsa – milyen problémákat okozhat a sharenting?
„Egy 18 éves karintiai nő pereli a szüleit, mert a beleegyezése nélkül posztoltak róla fényképeket Facebookra. Azt állítja, 2009 óta nyomorúságossá tették az életét azzal, hogy folyamatosan képek százait tették róla közzé, kínos és intim tartalmakat beleértve. Nem ismertek sem szégyent, sem határokat.”
„Egy anyának 10.000 euro bírságot kell fizetnie, ha Facebookon fényképet tesz közzé a tinédzser fiáról annak beleegyezése nélkül, miután egy római bíróság a fiú javára döntött.”
Pár évvel ezelőtt a többségünk számára valószínűleg elképzelhetetlenek lettek volna a fent említett esetek, mégis egyre több ehhez hasonló újságcikkel találkozhatunk a különböző híroldalakon.
Miért is jelentene egy fénykép megosztása problémát? Hiszen a szülők sok évvel ezelőtt is körbeadták a fotóalbumokat a szeretteik között az ünnepi asztalnál, ma sincs ez másképp, csak a platform változott. Mielőtt azonban megnyugvást találnánk az ehhez hasonló elképzelésekben, érdemes átgondolnunk, hogy az online térben pontosan kik is ülnek annál a bizonyos „asztalnál”.
A sharenting jogi aspektusai
A 18 év alatti személyek amellett, hogy ugyanolyan jogképességgel rendelkeznek, mint a nagykorú személyek, 14 év alatt cselekvőképtelenek, illetve 14 év felett korlátozottan cselekvőképesek, jogaikat a törvényes képviselőiken keresztül gyakorolhatják, akik a gyakorlatban leggyakrabban a szülők. A különböző szabályozásokból, gyermekjogi egyezmények tartalmából és fogalmazásából egyértelműen arra következtethetünk, hogy a gyermek elkülönült jogalany, aki csupán az életkori sajátosságok miatt függ a szüleitől, akik kizárólag azért rendelkeznek többletjogokkal velük kapcsolatban, hogy érdekeiket megfelelően és hatékonyan képviselhessék. Ez a jogegyenlőséget nem sérti, sőt, éppen annak érvényesülését segíti elő.
A gyermek gondozása és nevelése a szülői felügyelet egyik eleme, a szülők pedig jogosultak ennek módját megválasztani. Ez azonban semmiképpen sem jelenthet korlátlanságot, hiszen a szülői felügyelet nem a gyermekek jogai felett való teljes rendelkezést jelenti, csak a gyermek érdekének figyelembevételével, visszaélés nélkül gyakorolható jogosultság, és egyben kötelezettség. A szülőknek így figyelemmel kell lennie arra, hogy jogosultságaikkal oly módon éljenek, hogy a gyermekek érdekei ne sérüljenek, a róluk szóló médiatartalmak megosztása pedig nagyon sok esetben áll ellentétben ezzel az elvvel.
Mit veszélyeztet a szülő ezzel a tevékenységgel?
Elsősorban a gyermeke biztonságát, illetve identitását, jó hírnevét, személyiségi jogait. Emellett kockára teszi a szülő és gyermek közötti bensőséges, feltétlen bizalmon alapuló kapcsolatot. Extrém esetekben rossz kezekbe kerülve ezek a tartalmak különböző bűncselekmények alapjává válhatnak, mint a zaklatás, vagy gyermekpornográfia.
Alapjogok és szabadságjogok tekintetében a probléma gyökere az, hogy konfliktusba kerül a szülő szólásszabadsága, véleménynyilvánításhoz, önrendelkezéshez való joga, és a gyermek jogai, köztük az emberi méltósághoz, magánélethez, magántitokhoz, képmáshoz való jog.
A sharenting jelenség a személyiségi jogi problémák mellett adatvédelmi aggályokat is hordoz. Gyakran hallhatjuk azt a szinte már szállóigévé vált mondatot, hogy ami egyszer felkerül az internetre, az ott is marad. Azonban nem feltétlenül az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a weboldalak szerverei tárolják a különböző tartalmakat, hanem az, hogy a megosztás után azokhoz mások is hozzáférhetnek. Miután megtörténik ez a hozzáférés, a tartalommal rendelkező személy az értintettek beleegyezése nélkül, bárhol és bármikor felhasználhatja azt, a tartalom kikerül a megosztó ellenőrzése alól, és ellenőrizhetetlenné, követhetetlenné válik. A szülők felelőtlen online jelenléte emellett sok esetben olyan adatok és információk nyilvánosságát eredményezi, amelyek alapján a gyermek beazonosítható, megtalálható.
Információs önrendelkezés
Az önrendelkezési jog információs értelemben az egyén arra vonatkozó döntési jogát jelenti, hogy hol húzza meg a határt önmaga és a külvilág között, meddig engedi be a külvilágot a személyes szférájába. Biztosítja az egyén számára, hogy ellenőrzést gyakoroljon mindenféle információátvitel felett, ami a jog alanya, vagyis az egyén és az őt körbevevő környezet között történik, mind pozitív, mind pedig negatív értelemben. Meghatározhatja a saját személye és a külvilág kapcsolatát, nemcsak fizikai, hanem információs tekintetben is.
A sharenting tevékenység eredményeként tehát egy olyan jogi helyzet áll elő, amikor a gyermek és a szülő információs önrendelkezési joga kerül konfliktusba egymással. A szülő esetében a pozitív értelmezés releváns: jogosult arra, hogy megosszon magáról és az életéről annyi információt, amennyit csak szeretne, ennek pedig a gyermek egy hatalmas szeletét képezi. A gyermek esetében pedig leginkább a negatív értelmezés kerül előtérbe: joga van ahhoz, hogy ne kerüljenek fel róla információk az online térbe addig, amíg ő maga ezt nem szeretné. A felelőtlen online jelenléttel a szülő megfosztja a gyermekét attól, hogy később eldönthesse, hogyan szeretné formálni jelenlétét a közösségi médiában.
Mit tehetnek a szülők?
- § Érdemes alaposan megismerniük általuk használt közösségi oldalak biztonsági beállításait.
- § Fontos tudniuk, hogy lehetőségük van segítséget kérni a témában különböző anonim fórumokon.
- § Különösen óvatosnak kell lenniük a gyermekük lokációjának megosztásával.
- § „Vétőjogot” kell biztosítaniuk a gyermekeknek a róluk szóló tartalmak közzétételével kapcsolatban.
- § Semmiképpen sem szabad megosztaniuk olyan fotókat, videókat, amelyen a gyermekük bármilyen kiszolgáltatott helyzetben, esetleg ruha nélkül látható.
- § Közzététel előtt mérlegelniük kell, hogy a tartalom milyen hatással lehet gyermekük jelenére és jövőjére.
Mit tehet a gyermek?
- § A gyermeknek joga van tiltakozni a róla készült tartalmak megosztása ellen.
- § Az adott felület üzemeltetőjétől követelheti az adatok eltávolítását.
- § Súlyos esetben – amennyiben tiltakozása ellenére a szülők nem távolítják el a tartalmakat – sérelemdíjat követelhet.
Összegzés
A szülőnek kötelessége a gyermek személyes adatainak, fényképeinek, videóinak biztonságáról minden körülmények között gondoskodni. A túlzott mértékű sharenting potenciálisan súlyos jogsérelmet és biztonsági kockázatot jelenthet a gyermekre nézve, így mindenképpen óvatosan, és a lehetséges következményeket mérlegelve kell dönteni arról, hogy mikor milyen tartalmakat osztunk meg a gyermekről. A gyermeknek javasolt tudatosan és aktívan eljárnia abban az esetben, ha úgy érzi, hogy a szülők tevékenysége sérti a jogait.
