A KATA törvény módosítása – mit jelent a gyakorlatban?

A KATA törvény módosítása – mit jelent a gyakorlatban?

Mi az a KATA és miért volt eddig olyan kedvező?

Először is röviden, de fontos felelevenítenünk, hogy pontosan mit is takar az, hogy KATA? Akiket érint, talán bele sem gondolnak abba, hogy sokaknak csak homályosan van elképzelésük a dologról vagy egyáltalán nem tudnak róla semmit, épp ezért nehezebben tudják megérteni mi is a probléma most.

A KATA nagyon egyszerűen megfogalmazva az egyéni és kisvállalkozások tételes adója. Ez azt jelenti, hogy azon egyéni vállalkozók vagy kizárólag magánszemélyekből álló betéti társaságok, kft-k és ügyvédi irodák, akiknek az éves bevétele nem haladta meg a 12 millió forintot, választhatták hogy a KATA szerinti tételes vagy kisvállalati adózással teljesítik a közterheiket.

A KATA vonzereje egyértelmű: havonta mindösszesen 50.000 forint befizetésével letudták a tevékenységükből származó (majd) minden adózási és kötelező társadalombiztosítási kötelezettségüket. Ebből következően nem csak az adózás terhe volt kisebb, de még az adminisztráció is sokkal egyszerűbbé vált, nem igényelt külön apparátust a terhek számontartása és befizetése.

Érthető tehát, hogy sokan szerették ezt a kedvező adózási rendet és sokakat épp emiatt érint ennyire kedvezőtlenül a változás.

A KATA alacsony terhei és egyszerűsége miatt igen népszerű lett bizonyos ágazatokban és foglalkoztatóknál. Sok cég, hogy csökkentse a munkavállalóval járó terheket, egyéni vállalkozókkal végeztette el azt a munkát, amelyet a saját munkavállalóinak kellett volna. Ezt a jelenséget próbálta meg a jogalkotó visszaszorítani azzal, hogy a korábbi módosítással limitet szabott meg az egy ügyféltől származó jövedelmek összegére.

A jelen pillanatban még érvényes szabályozás szerint, ha egy vállalkozónak egy évben 3 millió forintot meghaladó bevétele származik egyetlen ügyféltől, akkor az ezt követően befolyó összegre különadót kell fizetnie, pontosan, úgy ahogyan a 12 milliót átlépő bevételek után is (ez 40%-os adóterhet jelent pluszba). Ezt a megoldást is nagy ellenérzés követte a bevezetésekor a fent említett okból kifolyólag, azonban a jogalkotó most egy még szigorúbb változást fogadott el, amivel a Katások jelentős része a jövőben már nem lesz képes e rendszer szerint adózni, habár a korábbi feltételeknek tökéletesen megfelelt.

 

Ami változik:

Kik vehetik igénybe a jövőben?

Az első és legszembetűnőbb változás az alanyi kört érinti. Ahogyan a bevezetőben említettük, a Katát az egyéni vállalkozók, a kizárólag magánszemélyekből álló betéti társaságok, kft-k és ügyvédi irodák vehették igénybe, egészen mostanáig. Az új szabályozás világosan kiemeli, hogy mostantól kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó adózhat ilyen formában. Azt, hogy ki számít, főfoglalkozásúnak a törvény úgy határozza meg, hogy taxatíve felsorolja azokat, akik nem tartoznak ebbe a körbe. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállalók, a külföldön biztosított személyek, azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akiknek az egészségi állapota 50% vagy az alatti szinten van megállapítva és az itthon vagy Uniós államban nappali tanulmányokat folytató diákok!

Ügyfélkör változása

Azáltal, hogy ennyire leredukálódik a jogosultak köre és a korábbi lépések tükrében, már előre láthatóvá válik ezen a ponton is, hogy milyen logikát fog követni az új szabályozás a továbbiakban.

Fontos változás, hogy az eddigi 12 milliós határt megemelik évi 18 millió forintra, ugyanakkor szigorúan változik a különadó számításának a módja. Eddig abban az esetben kellett a Katás vállalkozónak 40%-os különadót befizetnie, ha túllépte az évi 12 milliós árbevételt vagy az évi 3 millió forintot egyetlen ügyféltől és ilyenkor is csak a túllépett bevételre vonatkozóan. Az, hogy a jogosultak kizárólag az egyéni vállalkozókra korlátozódnak, magával hozza az ügyfélkör korlátozását is. A jelenlegi állapot szerint, ha valaki az Art. (az adózás rendjéről szóló törvény) hatálya alá eső kifizetőtől (ide értve a külföldi kifizetőket is) szerez jövedelmet, az egyből különadó fizetési kötelezettséget von maga után! Egyszerűen megfogalmazva ebbe a körbe tartozik bele minden jogi személy! Ez alól kivételt képeznek a taxisok, ugyanis a jogalkotói indokolás szerint az Ő tevékenységük jellegéből adódóan ez nem kivitelezhető.

Tehát összegezve az eddigieket, az új törvényben kizárólag a főállású egyéni vállalkozók lehetnek Katások és Ők is csak magánszemélyektől szerezhetik a bevételüket, de azt most már évi 18 millió forintig tehetik meg tételes adóval.

Egyéb változások (bejelentett kisadózó, biztosítási alap)

A fő ellenérzést kiváltó részeket tisztáztuk, azonban van még két apró, de közel sem jelentéktelen változtatás is. Az egyik, hogy a törvényből kikerült a bejelentett kisadózó fogalma. Az 50.000 Ft-os tételes adó magára a vállalkozóra vonatkozott eddig is, azonban lehetőség volt arra, hogy más KATA alá tartozó vállalkozókat nem főállású kisadózóként jelentsenek be, így az Ő utánuk fizetendő adó mértéke 25.000 Ft volt és ugyanazokat a közterheket váltotta, ki mint az egyéni vállalkozónak. Ez a rendszer teljesen eltűnt, innentől kezdve minden magánszemély után, akit a Katás vállalkozó foglalkoztat, a fizetendő terheket a hagyományos munkáltatói módon állapítják meg, nincsen kedvezmény.

A másik változás a biztosítás mértékére vonatkozik. A vállalkozó a befizetett 50.000 Ft-os adójával, társadalombiztosítási ellátásra havi 108.000 Ft-os alappal van számolva (vagyis a nyugdíjalapját is ez alapján számolják). Azonban volt lehetőség eddig, hogy a vállalkozó mind saját, mind a bejelentett kisadózó esetében magasabb összeget fizessen be, ezzel magasabb 179.000 Ft-os alappal számolt biztosításra szert téve. Ez a lehetőség nem szerepel az új törvény tervezetében, azonban nem elképzelhetetlen hogy később beemelik a szövegbe.

 

Összefoglalóan tehát elmondhatjuk, hogy az új Katatörvény egy sokkal szűkebb, kizárólag főfoglalkoztatású egyéni vállalkozókból álló körnek lehetne kedvező valamennyire, de csak akkor, ha kizárólag magánszemélyekből szerzik a bevételüket. Ők mostantól magasabb értékhatárral tehetik ezt meg, ugyanakkor a kedvező munkavállalói adózást és a magasabb társadalombiztosítási alapot jelen állás szerint elvesztették. Mindenki más, akiknek a bevétele jogi személyektől (is) származott, kénytelen megváltoztatni a működését, mindezt rövid időn belül.

***A jelen jogszabályváltozás folyamatban van, így elképzelhető, hogy a cikk megírásakor már nem, vagy nem ebben a formában hatályos rendelkezések vonatkoznak Önre. Kérjük, minden esetben tájékozódjon szakember bevonásával. ***

Ha Ön vagy vállalkozása ilyen helyzetben van és szeretné megismerni a lehetőségeit, megtalálni a legkedvezőbb megoldást, akkor keresse irodánkat bizalommal!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Informatikai incidensek és eszközök szakértői vizsgálatáért felelős partnerünk: Biztonság Akadémia

Informatikai incidensek és eszközök szakértői vizsgálatáért felelős partnerünk: Biztonság Akadémia

A mai modern jogi környezetben a jogviták és jogi eljárások során kulcsfontosságúvá vált a digitális nyomok dokumentált, szakszerű feltárása, valamint a készülékek és fiókok védelme.

Irodánk együttműködő partnere ezen területen a Biztonság Akadémia Kft. 

Partnerünk szakmai hátterét Durmics Tamás független informatikai biztonsági szakértő etikus hacker biztosítja, aki több mint 25 év informatikai és biztonsági szakértői tapasztalattal rendelkezik. Munkájában a dokumentált, független vizsgálati módszertan és a technikai eredmények közérthető, jogi eljárásokban is használható bemutatásra helyezi a hangsúlyt.

Tovább olvasom
Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Tovább olvasom
Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

Tovább olvasom
SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com