Mi az a KATA és miért volt eddig olyan kedvező?

Először is röviden, de fontos felelevenítenünk, hogy pontosan mit is takar az, hogy KATA? Akiket érint, talán bele sem gondolnak abba, hogy sokaknak csak homályosan van elképzelésük a dologról vagy egyáltalán nem tudnak róla semmit, épp ezért nehezebben tudják megérteni mi is a probléma most.

A KATA nagyon egyszerűen megfogalmazva az egyéni és kisvállalkozások tételes adója. Ez azt jelenti, hogy azon egyéni vállalkozók vagy kizárólag magánszemélyekből álló betéti társaságok, kft-k és ügyvédi irodák, akiknek az éves bevétele nem haladta meg a 12 millió forintot, választhatták hogy a KATA szerinti tételes vagy kisvállalati adózással teljesítik a közterheiket.

A KATA vonzereje egyértelmű: havonta mindösszesen 50.000 forint befizetésével letudták a tevékenységükből származó (majd) minden adózási és kötelező társadalombiztosítási kötelezettségüket. Ebből következően nem csak az adózás terhe volt kisebb, de még az adminisztráció is sokkal egyszerűbbé vált, nem igényelt külön apparátust a terhek számontartása és befizetése.

Érthető tehát, hogy sokan szerették ezt a kedvező adózási rendet és sokakat épp emiatt érint ennyire kedvezőtlenül a változás.

A KATA alacsony terhei és egyszerűsége miatt igen népszerű lett bizonyos ágazatokban és foglalkoztatóknál. Sok cég, hogy csökkentse a munkavállalóval járó terheket, egyéni vállalkozókkal végeztette el azt a munkát, amelyet a saját munkavállalóinak kellett volna. Ezt a jelenséget próbálta meg a jogalkotó visszaszorítani azzal, hogy a korábbi módosítással limitet szabott meg az egy ügyféltől származó jövedelmek összegére.

A jelen pillanatban még érvényes szabályozás szerint, ha egy vállalkozónak egy évben 3 millió forintot meghaladó bevétele származik egyetlen ügyféltől, akkor az ezt követően befolyó összegre különadót kell fizetnie, pontosan, úgy ahogyan a 12 milliót átlépő bevételek után is (ez 40%-os adóterhet jelent pluszba). Ezt a megoldást is nagy ellenérzés követte a bevezetésekor a fent említett okból kifolyólag, azonban a jogalkotó most egy még szigorúbb változást fogadott el, amivel a Katások jelentős része a jövőben már nem lesz képes e rendszer szerint adózni, habár a korábbi feltételeknek tökéletesen megfelelt.

Ami változik:

Kik vehetik igénybe a jövőben?

Az első és legszembetűnőbb változás az alanyi kört érinti. Ahogyan a bevezetőben említettük, a Katát az egyéni vállalkozók, a kizárólag magánszemélyekből álló betéti társaságok, kft-k és ügyvédi irodák vehették igénybe, egészen mostanáig. Az új szabályozás világosan kiemeli, hogy mostantól kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó adózhat ilyen formában. Azt, hogy ki számít, főfoglalkozásúnak a törvény úgy határozza meg, hogy taxatíve felsorolja azokat, akik nem tartoznak ebbe a körbe. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállalók, a külföldön biztosított személyek, azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akiknek az egészségi állapota 50% vagy az alatti szinten van megállapítva és az itthon vagy Uniós államban nappali tanulmányokat folytató diákok!

Ügyfélkör változása

Azáltal, hogy ennyire leredukálódik a jogosultak köre és a korábbi lépések tükrében, már előre láthatóvá válik ezen a ponton is, hogy milyen logikát fog követni az új szabályozás a továbbiakban.

Fontos változás, hogy az eddigi 12 milliós határt megemelik évi 18 millió forintra, ugyanakkor szigorúan változik a különadó számításának a módja. Eddig abban az esetben kellett a Katás vállalkozónak 40%-os különadót befizetnie, ha túllépte az évi 12 milliós árbevételt vagy az évi 3 millió forintot egyetlen ügyféltől és ilyenkor is csak a túllépett bevételre vonatkozóan. Az, hogy a jogosultak kizárólag az egyéni vállalkozókra korlátozódnak, magával hozza az ügyfélkör korlátozását is. A jelenlegi állapot szerint, ha valaki az Art. (az adózás rendjéről szóló törvény) hatálya alá eső kifizetőtől (ide értve a külföldi kifizetőket is) szerez jövedelmet, az egyből különadó fizetési kötelezettséget von maga után! Egyszerűen megfogalmazva ebbe a körbe tartozik bele minden jogi személy! Ez alól kivételt képeznek a taxisok, ugyanis a jogalkotói indokolás szerint az Ő tevékenységük jellegéből adódóan ez nem kivitelezhető.

Tehát összegezve az eddigieket, az új törvényben kizárólag a főállású egyéni vállalkozók lehetnek Katások és Ők is csak magánszemélyektől szerezhetik a bevételüket, de azt most már évi 18 millió forintig tehetik meg tételes adóval.

Egyéb változások (bejelentett kisadózó, biztosítási alap)

A fő ellenérzést kiváltó részeket tisztáztuk, azonban van még két apró, de közel sem jelentéktelen változtatás is. Az egyik, hogy a törvényből kikerült a bejelentett kisadózó fogalma. Az 50.000 Ft-os tételes adó magára a vállalkozóra vonatkozott eddig is, azonban lehetőség volt arra, hogy más KATA alá tartozó vállalkozókat nem főállású kisadózóként jelentsenek be, így az Ő utánuk fizetendő adó mértéke 25.000 Ft volt és ugyanazokat a közterheket váltotta, ki mint az egyéni vállalkozónak. Ez a rendszer teljesen eltűnt, innentől kezdve minden magánszemély után, akit a Katás vállalkozó foglalkoztat, a fizetendő terheket a hagyományos munkáltatói módon állapítják meg, nincsen kedvezmény.

A másik változás a biztosítás mértékére vonatkozik. A vállalkozó a befizetett 50.000 Ft-os adójával, társadalombiztosítási ellátásra havi 108.000 Ft-os alappal van számolva (vagyis a nyugdíjalapját is ez alapján számolják). Azonban volt lehetőség eddig, hogy a vállalkozó mind saját, mind a bejelentett kisadózó esetében magasabb összeget fizessen be, ezzel magasabb 179.000 Ft-os alappal számolt biztosításra szert téve. Ez a lehetőség nem szerepel az új törvény tervezetében, azonban nem elképzelhetetlen hogy később beemelik a szövegbe.

Összefoglalóan tehát elmondhatjuk, hogy az új Katatörvény egy sokkal szűkebb, kizárólag főfoglalkoztatású egyéni vállalkozókból álló körnek lehetne kedvező valamennyire, de csak akkor, ha kizárólag magánszemélyekből szerzik a bevételüket. Ők mostantól magasabb értékhatárral tehetik ezt meg, ugyanakkor a kedvező munkavállalói adózást és a magasabb társadalombiztosítási alapot jelen állás szerint elvesztették. Mindenki más, akiknek a bevétele jogi személyektől (is) származott, kénytelen megváltoztatni a működését, mindezt rövid időn belül.

***A jelen jogszabályváltozás folyamatban van, így elképzelhető, hogy a cikk megírásakor már nem, vagy nem ebben a formában hatályos rendelkezések vonatkoznak Önre. Kérjük, minden esetben tájékozódjon szakember bevonásával. ***

Ha Ön vagy vállalkozása ilyen helyzetben van és szeretné megismerni a lehetőségeit, megtalálni a legkedvezőbb megoldást, akkor keresse irodánkat bizalommal!

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.