A KATA törvény módosítása – mit jelent a gyakorlatban?

A KATA törvény módosítása – mit jelent a gyakorlatban?

Mi az a KATA és miért volt eddig olyan kedvező?

Először is röviden, de fontos felelevenítenünk, hogy pontosan mit is takar az, hogy KATA? Akiket érint, talán bele sem gondolnak abba, hogy sokaknak csak homályosan van elképzelésük a dologról vagy egyáltalán nem tudnak róla semmit, épp ezért nehezebben tudják megérteni mi is a probléma most.

A KATA nagyon egyszerűen megfogalmazva az egyéni és kisvállalkozások tételes adója. Ez azt jelenti, hogy azon egyéni vállalkozók vagy kizárólag magánszemélyekből álló betéti társaságok, kft-k és ügyvédi irodák, akiknek az éves bevétele nem haladta meg a 12 millió forintot, választhatták hogy a KATA szerinti tételes vagy kisvállalati adózással teljesítik a közterheiket.

A KATA vonzereje egyértelmű: havonta mindösszesen 50.000 forint befizetésével letudták a tevékenységükből származó (majd) minden adózási és kötelező társadalombiztosítási kötelezettségüket. Ebből következően nem csak az adózás terhe volt kisebb, de még az adminisztráció is sokkal egyszerűbbé vált, nem igényelt külön apparátust a terhek számontartása és befizetése.

Érthető tehát, hogy sokan szerették ezt a kedvező adózási rendet és sokakat épp emiatt érint ennyire kedvezőtlenül a változás.

A KATA alacsony terhei és egyszerűsége miatt igen népszerű lett bizonyos ágazatokban és foglalkoztatóknál. Sok cég, hogy csökkentse a munkavállalóval járó terheket, egyéni vállalkozókkal végeztette el azt a munkát, amelyet a saját munkavállalóinak kellett volna. Ezt a jelenséget próbálta meg a jogalkotó visszaszorítani azzal, hogy a korábbi módosítással limitet szabott meg az egy ügyféltől származó jövedelmek összegére.

A jelen pillanatban még érvényes szabályozás szerint, ha egy vállalkozónak egy évben 3 millió forintot meghaladó bevétele származik egyetlen ügyféltől, akkor az ezt követően befolyó összegre különadót kell fizetnie, pontosan, úgy ahogyan a 12 milliót átlépő bevételek után is (ez 40%-os adóterhet jelent pluszba). Ezt a megoldást is nagy ellenérzés követte a bevezetésekor a fent említett okból kifolyólag, azonban a jogalkotó most egy még szigorúbb változást fogadott el, amivel a Katások jelentős része a jövőben már nem lesz képes e rendszer szerint adózni, habár a korábbi feltételeknek tökéletesen megfelelt.

 

Ami változik:

Kik vehetik igénybe a jövőben?

Az első és legszembetűnőbb változás az alanyi kört érinti. Ahogyan a bevezetőben említettük, a Katát az egyéni vállalkozók, a kizárólag magánszemélyekből álló betéti társaságok, kft-k és ügyvédi irodák vehették igénybe, egészen mostanáig. Az új szabályozás világosan kiemeli, hogy mostantól kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó adózhat ilyen formában. Azt, hogy ki számít, főfoglalkozásúnak a törvény úgy határozza meg, hogy taxatíve felsorolja azokat, akik nem tartoznak ebbe a körbe. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállalók, a külföldön biztosított személyek, azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akiknek az egészségi állapota 50% vagy az alatti szinten van megállapítva és az itthon vagy Uniós államban nappali tanulmányokat folytató diákok!

Ügyfélkör változása

Azáltal, hogy ennyire leredukálódik a jogosultak köre és a korábbi lépések tükrében, már előre láthatóvá válik ezen a ponton is, hogy milyen logikát fog követni az új szabályozás a továbbiakban.

Fontos változás, hogy az eddigi 12 milliós határt megemelik évi 18 millió forintra, ugyanakkor szigorúan változik a különadó számításának a módja. Eddig abban az esetben kellett a Katás vállalkozónak 40%-os különadót befizetnie, ha túllépte az évi 12 milliós árbevételt vagy az évi 3 millió forintot egyetlen ügyféltől és ilyenkor is csak a túllépett bevételre vonatkozóan. Az, hogy a jogosultak kizárólag az egyéni vállalkozókra korlátozódnak, magával hozza az ügyfélkör korlátozását is. A jelenlegi állapot szerint, ha valaki az Art. (az adózás rendjéről szóló törvény) hatálya alá eső kifizetőtől (ide értve a külföldi kifizetőket is) szerez jövedelmet, az egyből különadó fizetési kötelezettséget von maga után! Egyszerűen megfogalmazva ebbe a körbe tartozik bele minden jogi személy! Ez alól kivételt képeznek a taxisok, ugyanis a jogalkotói indokolás szerint az Ő tevékenységük jellegéből adódóan ez nem kivitelezhető.

Tehát összegezve az eddigieket, az új törvényben kizárólag a főállású egyéni vállalkozók lehetnek Katások és Ők is csak magánszemélyektől szerezhetik a bevételüket, de azt most már évi 18 millió forintig tehetik meg tételes adóval.

Egyéb változások (bejelentett kisadózó, biztosítási alap)

A fő ellenérzést kiváltó részeket tisztáztuk, azonban van még két apró, de közel sem jelentéktelen változtatás is. Az egyik, hogy a törvényből kikerült a bejelentett kisadózó fogalma. Az 50.000 Ft-os tételes adó magára a vállalkozóra vonatkozott eddig is, azonban lehetőség volt arra, hogy más KATA alá tartozó vállalkozókat nem főállású kisadózóként jelentsenek be, így az Ő utánuk fizetendő adó mértéke 25.000 Ft volt és ugyanazokat a közterheket váltotta, ki mint az egyéni vállalkozónak. Ez a rendszer teljesen eltűnt, innentől kezdve minden magánszemély után, akit a Katás vállalkozó foglalkoztat, a fizetendő terheket a hagyományos munkáltatói módon állapítják meg, nincsen kedvezmény.

A másik változás a biztosítás mértékére vonatkozik. A vállalkozó a befizetett 50.000 Ft-os adójával, társadalombiztosítási ellátásra havi 108.000 Ft-os alappal van számolva (vagyis a nyugdíjalapját is ez alapján számolják). Azonban volt lehetőség eddig, hogy a vállalkozó mind saját, mind a bejelentett kisadózó esetében magasabb összeget fizessen be, ezzel magasabb 179.000 Ft-os alappal számolt biztosításra szert téve. Ez a lehetőség nem szerepel az új törvény tervezetében, azonban nem elképzelhetetlen hogy később beemelik a szövegbe.

 

Összefoglalóan tehát elmondhatjuk, hogy az új Katatörvény egy sokkal szűkebb, kizárólag főfoglalkoztatású egyéni vállalkozókból álló körnek lehetne kedvező valamennyire, de csak akkor, ha kizárólag magánszemélyekből szerzik a bevételüket. Ők mostantól magasabb értékhatárral tehetik ezt meg, ugyanakkor a kedvező munkavállalói adózást és a magasabb társadalombiztosítási alapot jelen állás szerint elvesztették. Mindenki más, akiknek a bevétele jogi személyektől (is) származott, kénytelen megváltoztatni a működését, mindezt rövid időn belül.

***A jelen jogszabályváltozás folyamatban van, így elképzelhető, hogy a cikk megírásakor már nem, vagy nem ebben a formában hatályos rendelkezések vonatkoznak Önre. Kérjük, minden esetben tájékozódjon szakember bevonásával. ***

Ha Ön vagy vállalkozása ilyen helyzetben van és szeretné megismerni a lehetőségeit, megtalálni a legkedvezőbb megoldást, akkor keresse irodánkat bizalommal!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com