Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a szabályozás másképpen alakul a földgáz és az áram tekintetében.

Kezdjük a gázzal!

A földgáz esetén a lakossági fogyasztónak minősülő társasház és lakásszövetkezet a 1729m3/év kWh kedvezményes földgáz-mennyiségen felül további kedvezményes mennyiségre jogosult.
Ezt a többletkedvezményt a lakóépületben található műszakilag megosztott, önálló lakások száma határozza meg. A többletkedvezmény az évi kedvezményes mennyiség szorzata a lakóépületben található műszakilag megosztott, önálló lakások számával. Tehát, ha az épületben 5 lakás található, akkor az összes kedvezményes mennyiség mértéke 1729 + (1729 × 5)= 10 374 m3.

Automatikusan jár ez a többletkedvezmény?

Nem. A fentebb említett többletkedvezmény igénybevételéhez a társasháznak nyilatkoznia kell a szolgáltató részére a lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások és az épületben lévő önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek számáról, illetve arról, azok mérési pontonként hogyan oszlanak meg. A szolgáltató a kedvezményes mennyiséget a nyilatkozat benyújtását követő hónap elsejétől időarányosan alkalmazza. A 2022. augusztus 15-ig beérkező nyilatkozatok esetében kedvezményes mennyiséget 2022. augusztus 1-jétől kell figyelembe venni. A nyilatkozattétel nincs határidőhöz kötve.

A szolgáltató bármikor jogosult a kedvezményre jogosító igazoló iratot a fogyasztótól bekérni és ellenőrizni. Ha megállapítja, hogy a felhasználó jogosulatlanul vette igénybe a kedvezményes mennyiséget, akkor a jogosulatlanul igénybe vett kedvezménnyel elszámolt földgázt a mindenkori versenypiaci ár másfélszeresével kell a felhasználóval elszámolni.

A nyilatkozat megtétele a szolgáltató által biztosított felületen keresztül történik, ettől eltérő esetben a nyilatkozat érvénytelen, amely itt érhető el.

Befolyásolja a kedvezményes mennyiséget a mérőórák száma?

Igen. A kedvezményes mennyiség alakulását az is befolyásolja, hány lakás jut egy mérőórára, ugyanis az elszámolás alapja az, hogy egy mérési pontra hány lakás jut. Ha a lakások rendelkeznek külön mérőórával, egy mérési pontnak minősülnek. Ilyenkor a kedvezményes ár korlátja lakásonként érvényesül, tehát minden lakás évi 1729 m³ földgázt vásárolhat csökkentett áron.

Amennyiben nincsenek felszerelve lakásonként külön mérőórák, a többletkedvezmény (amely a kedvezményes mennyiség szorzata a lakások számával) az azonos mérőórával rendelkező lakásokra együttesen vonatkozik. Például, ha egy 25 lakásos társasházban 5 mérési pont van (1 mérőóra/5 lakás), minden mérési pont egyenként (5 lakás együttesen) 1729 + (1729 × 5)= 10 374 m³ földgázt használhat fel kedvezményesen.

Ugyanez a szabály érvényesül az áram esetében?

Nem. Az áram esetén az éves 2523 kWh kedvezményes mennyiség merőóránként jár. A lakások száma nem módosítja a kedvezményes mennyiséget. Ahhoz, hogy minden lakás külön-külön élni tudjon ezzel az éves kedvezményes mennyiséggel, minden lakáshoz önálló mérés, azaz saját mérőóra kiépítése szükséges.

Mit tehetünk a többlakásos családi házak esetében?

Földgáz esetén a többletkedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a ház társasháznak vagy lakásszövetkezetnek minősül. Tekintve, hogy az éves 1729 m3 kedvezményes mennyiség merőnként, azaz felhasználási helyenként jár, abban az esetben, ha egy mérőórára több lakás jut –kivétel társasházak és lakásszövetkezetek esetén-, az elszámolás nem a lakások, hanem a mérőórák számától függ. Így a lakások száma ebben az esetben nem befolyásolja a kedvezményes mennyiséget.

A lakásonkénti kedvezményes mennyiség elérésére akkor van mód, ha az egyes lakásokhoz önálló mérés épül ki, és mint önálló felhasználási helyre szerződnek a szolgáltatóval. Figyelembe véve, hogy a kedvezményes mennyiség mérési pontonként jár, amennyiben a családi ház több felhasználási pontra tagolódik (több merőóra van), a kedvezményes mennyiség azokra külön-külön megállapításra kerül.

Elektromos áram esetén az éves kedvezményes mennyiség, csakúgy, mint a társasházaknál, jelen esetben is merőóránként jár.

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.