Személyesen, boltban vásárolt ajándékok

Fontos elkülöníteni a hagyományos, bolti vásárlást az online rendeléstől, ugyanis más-más szabályok vonatkoznak rájuk. Amennyiben boltban vásárolt terméket adtunk vagy kaptunk, fontos tisztában lennünk azzal, hogy amennyiben a termék nem hibás, a kereskedő nem köteles sem a visszavételére, sem a kicserélésére. Tehát az árucserét nem követelhetjük, hiába nem tetszik az adott ajándék vagy más méretre lenne szükségünk. Azonban az üzletek fogyasztóbarát politikát folytatva rugalmasan kezelik ezeket az eseteket. A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) 2019-es tesztjében a vizsgált üzletek 100%-a lehetővé tette valamilyen módon a nem hibás termékek cseréjét. Ez a cég döntésétől függően megvalósulhat a termék cseréjében (pl. rossz ruhaméret esetén), a vételár visszaadásában, az adott összeg értékében kiállított utalványban, vagy a termék árának levásárlásában, amennyiben azt egyáltalán nem kívánja megtartani az ügyfél.

A csere biztosításának módjáról és határidejéről érdemes a vásárláskor tájékoztatást kérni, az ugyanis üzletenként eltérő lehet. A FOME kutatása szerint a legáltalánosabb a 30 napos határidő, azonban az ünnepi időszakban ezt sokszor meghosszabbítják a kereskedők, így akár 60 nap is rendelkezésünkre állhat a cserére. Fontos, hogy a vásárláskor kapott számlát megőrizzük, erre ugyanis szükség van a cserénél, illetve, hogy a terméket nem használtan vigyük vissza.

Online rendelések

A KSH 2022-es adatai szerint vásárlások több, mint 70%-a online térben történik és ez az arány évről évre magasabb. Ez azt jelenti, hogy feltehetően a karácsonyi vásárlásokat hasonló százalékban bonyolítjuk le online. Hogyan alakul a karácsonyi ajándék cseréje, ha azt online rendeltük? A személyes vásárlástól eltérően ez esetben a kereskedők az EU-s szabályozás értelmében kötelesek 14 napos elállási időt biztosítani, mely alatt mindenféle indok nélkül elállhatunk a vásárlástól és a teljes vételárat visszakapjuk. A 14 napos elállási idő a megrendelt áruk átvételekor veszi kezdetét, és ha a kéthetes időszak utolsó napja munkaszüneti napra esik, az elállási idő az ezt követő munkanapon jár le. Ettől hosszabb elállási időt természetesen bármelyik üzlet szabadon megállapíthat. Például az IKEA 365 napos cserejogot biztosít, azaz egy egész évig meggondolhatjuk magunkat az ott vásárolt termékekkel kapcsolatban, de sok kereskedő hosszabbítja meg a szokásos 14 napos határidőt a Karácsonyra való tekintettel. Természetesen ilyenkor sem használhatjuk a megvásárolt terméket, azt újonnan kell visszaküldenünk.

Hibás termék

Megint más a helyzet, ha nem azért szeretnénk kicseréltetni vagy visszavinni egy terméket, mert nem tetszik, esetleg túl nagy/kicsi, hanem azért, mert valamilyen hibát észlelünk benne vagy működésébe. Erre a Ptk termékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazandók, mely szerint a termék hibája esetén a fogyasztó követelheti a vállalkozástól a termék kijavítását, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. Látjuk tehát, hogy ez a szavatossági jog első sorban javításra vonatkozik és csak másodsorban kérhető a termék cseréje. A kereskedő természetesen hibás termék az esetben köteles gondoskodni a kijavításról/cseréről. A Ptk arról is rendelkezik, mikor minősül valami hibásnak. A törvény szerint hibásnak minősül az a termék, ami nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal (pl nem ad ki hangot).

Előfordulhat, hogy egy laikus fogyasztó igényét azzal az indokkal próbálja elhárítani a kereskedő, hogy a hiba a használat következtében keletkezett és így azért nem tartozik felelősséggel. Fontos, hogy ilyenkor se hagyjuk annyiban igényérvényesítésünk, a Ptk szerint ugyanis a vásárlást követő hat hónapon belül úgy kell tekinteni a fogyasztó által felismert hibára, hogy az már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha az a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Fontos azonban kiemelni, hogy a fogyasztóra is vonatkoznak határidők és nekik is vannak kötelezettségeik: a termékszavatosság 2 évre szól (persze hosszabb határidőt a kereskedő megállapíthat), illetve a fogyasztó köteles a hibát késedelem nélkül bejelenteni, de a 2 hónapon belüli közlés még késedelem nélkülinek minősül.

Összegezve tehát a vásárlás módja és a csere oka is befolyásolja azt, milyen jogokat, milyen határidőkkel és milyen szabályok alapján gyakorolhatunk, azonban minden esetben szükségünk lesz a kiállított számlára, így azt mindenképp érdemes megőrizni ha ajándékot vásárolunk.

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.