Módosult a Munka Törvénykönyve - új kötelezettségek céges oldalon!

Módosult a Munka Törvénykönyve - új kötelezettségek céges oldalon!

Vegyük sorra a főbb változásokat, amelyetk a jogszabálymódosítás hozott:

 

Szabadság

A jelenlegi Mt. módosítással több új szabadságtípus került be az Mt-be, mellyel munka és magánélet közötti egyensúly megteremtésének EU-s követelményével összhangban:

Apasági szabadság: Az apák eddig 5 munkanap pótszabadságra voltak jogosultak a gyermekük születése utáni két hónapban. Az apasági szabadság, mint új jogintézmény bevezetésével immár 10 munkanap szabadságra jogosultak apák, nemcsak gyermekük születése esetén, hanem örökbefogadást követően is.

Szülői szabadság: Szintén újítás, hogy bármelyik szülő –amennyiben a munkaviszonya már egy éve fennáll- gyermeke hároméves koráig összesen 44 nap szabadságra jogosult.

Mindkét új szabadságtípust külön garanciákkal védi az Mt, ugyanis amennyiben a munkavállaló munkaviszonya évközben kezdődött, ezen szabadságtípusok nemcsak az arányos részére jogosult, hanem egészében igénybe veheti azt. Továbbá a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, valamint az apasági szabadság kiadását nem halaszthatja el. Szintén a szülőknek járó szabadságtípusok védelmét szolgálja, hogy ezen szabadságokról a munkáltató semmilyen körülmények között nem hívható vissza.

A munkaviszony megszüntetése, felmondás

Talán az egyik legfontosabb és legtöbb embert foglalkoztató kérdés, hogy mikor ki és hogyan szüntetheti meg munkaviszonyukat. Felmondással mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti a munkaviszonyt. Azonban a fentebb tárgyalt szabadságtípusok jogosultjait nemcsak a szabadság kiadása körében illeti meg külön védelem, hanem a munkaviszonyuk megszüntetésekor is. A friss Mt. módosítás kibővíti a munkáltatói felmondási tilalmak körét. Immár nemcsak például a várandóság és szülési szabadság alatt nem mondhatja fel a munkáltató a munkaviszonyt, hanem az apasági és szülői szabadság tartama alatt sem.

A munkaviszony megszüntetésének indokolási kötelezettsége is kiszélesedett. Az új szabályozás szerint az a munkáltató bizonyos esetekben a munkáltató kérésére akkor is köteles indokolni a munkaviszony megszüntetését, ha egyébként arra a törvény nem kötelezné. Ezek azon esetek, amikor a munkaviszony megszüntetésére a gondozási szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy az alább bemutatott munkaszerződés-módosítás kezdeményezése miatt kerül sor.

Ebben az esetben a munkáltatónak 15 napon belül indokolnia kell a megszüntetés okát.

Munkaszerződés módosítása

A munkáltató köteles tájékoztatni munkavállalóit a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megüresedő pozíciókról a munkavállaló tájékoztatja munkavállalóit az adott munkahelyen szokásos módon (pl emailben).

A munkaviszonyok rugalmasságának EU-s irányelvben is megkövetelt előmozdítása érdekében az Mt. módosítás lehetősé teszi ezen megüresedő pozíciók „házon belüli” betöltését azzal, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállásának első hat hónapja eltelte után kérheti a munkáltatótól munkaszerződésének módosítását. A munkáltatónak ez esetben 15 napja van dönteni a kérelemről. Amennyiben azt elfogadja, módosítani kell a munkaszerződést, ha pedig elutasítja, azt köteles indokolni. Munkáltatói szempontból fontos a nyilatkozattételre nyitva álló határidő, illetve az elutasítás megfelelő, azaz valós és okszerű indokolása, ugyanis a kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

A január elsejétől hatályos törvény kibővíti a munkáltató tájékoztatási kötelezettségébe tartozó tárgyköröket is. Eddig a munkaviszony kezdetét követő 15, a módosítást követően pedig csupán 7 nappal a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót (az újdonságokat aláhúzással jelöltük):

  • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
  • a munkaviszony kezdetéről, tartamáról;
  • a munkahelyről;
  • a munkakörbe tartozó feladatokról;
  • a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról; a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról; a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről
  • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
  • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
  • a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól;
  • a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól;
  • a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló igénybe vehető, képzésre fordítható idő tartamáról;
  • -a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a közterheket megfizeti,
  • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

A várhatóan tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót továbbá tájékoztatni kell:

  • a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
  • a pénzbeli és a természetbeni juttatásról,
  • a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről,
  • a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,
  • a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről, továbbá
  • a hazatérésre irányadó szabályokról.

 

A tájékoztatási kötelezettség kiszélesítése szintén az Unió által elvárt kiszámítható és átlátható munkafeltételek megteremtését szolgálja azzal, hogy az általánosan gyengébb fél, azaz a munkavállaló részletesebb kioktatását rendeli, ami természetesen a munkáltatókra nagyobb terhet ró. Ennek és a fentebb ismertetett egyéb módosítások fényében összességében elmondható, hogy a januári Mt. módosítással, hogy az uniós irányelvek alapján, a munkavállalói érdekeknek kedvező új szabályok kerültek bevezetésre.

 

Amennyiben segítégre van szüksége munkavállalói jogai, munkáltatói jogai vagy kötelezettségei értelmezése, így különösen az új szabályok betartása tekintetében, keresse szakértő kollégáinkat ide kattinva.

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com