Mi a közgyűlés?

A közgyűlés a társasház tulajdonosainak akaratát megtestesítő, formálisan összehívott szerv. A közgyűlésen dőlnek el a társasházat érintő legfőbb kérdések, így az anyagi kérdések, a költségvetési és a beszámolóval kapcsolatos kérdések is, de a közös képviselő megválasztása vagy épp a tőle való megválás is közgyűlési döntésnek köszönhető.

Ki és hányszor hívhatja össze a közgyűlést?

A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartani. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.

Milyen formában kell összehívni a közgyűlést?

A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban meg kell hívni és a meghívó egy példányát a társasházban jól látható helyre ki kell függeszteni. A meghívókat legkésőbb a közgyűlés időpontját megelőzően 8 nappal meg kell küldeni és lényeges szabály továbbá, hogy a tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. A meghívó kiküldésére vonatkozó 8 napos határidő alól sürgős esetben kivételt lehet tenni.

Mit kel tartalmaznia egy meghívónak?

Ha a meghívó nem szabályszerű, úgy maga a társasházi közgyűlés szabályszerűsége is vitatható lesz a későbbiekben, ezért kiemelten fontos odafigyelni, hogy az alábbiak feltétlenül szerepeljenek a meghívóban:

• a közgyűlés helye és időpontja
• a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására és megszavazásra előterjesztett napirend
• részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalás
• a megismételt közgyűlés időpontja és eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívás
• mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket

Mire kell odafigyelni a társasházi közgyűlés megtartása során?

A közgyűlés szabályszerű összehívása mellett arra, hogy a közgyűlés határozatképes legyen. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. Emellett a közgyűlésen történtektől szabályszerű jegyzőkönyvet kell felvenni és abba fel kell venni minden olyan megjegyzést, amelyet a tulajdonostársak vagy a meghatalmazottak külön kérnek.

Hogyan kell megismételt közgyűlést összehívni?

A megismételt közgyűlést a határozatképtelen társasházi közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti és működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik. A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes. Azonban erre utalást a megismételt közgyűlés meghívójában már előre fel kell tüntetni azzal a kitétellel, hogy ahol a társasházi törvény a tulajdonostársak meghatározott tulajdoni hányada alapján számított szavazati arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.

Van-e lehetőség írásbeli határozat meghozatalára?

Igen. A társasházi törvényben meghatározott eseteken kívül más közgyűlési határozat is meghozható írásban. Ebben az esetben a társasházi közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Ebben az esteben az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

Mit tehet a közös képviselő, ha a társasház nem fogadta el az előző évi beszámolót és a jelen évi tervezetet?

Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy vitassa meg a kérdéses pontokat a közösséggel. Ebből a szempontból kiemelt jelentősége van a kifogásolt pontoknak, mivel a közös képviselő által készített beszámolónak jogszabályi hivatkozás és különleges szakértelem hiányában is alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tulajdonos felmérje a társasház anyagi helyzetét, a bevételeket és a kiadások indokoltságát, mindezek összefüggését a rá háruló további terhekkel és az általa teljesített befizetések felhasználásával. Ezek a kérdések nem képezhetnek szakértői feladatot, mert ebben az esetben a laikus módon is képviselhető tulajdonosi érdek védelme kerülne veszélybe. A beszámoló és a tervezet megvitatását követően a közgyűlés megismételt összehívását javasoljuk.

Mit tehetek, ha nem kapom meg a közgyűlés jegyzőkönyvét?

A közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a társasházi közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg – ha a szervezeti és működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír – azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell. A határozatok alapjául szolgáló jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet a közös képviselőhöz intézett kérésével és arról másolatot kérhet. A tulajdonostársak polgári peres eljárás keretében követelhetik az iratok rendelkezésre bocsátását, ha a közös képviselő nem teszi lehetővé az iratbetekintési és másolatigénylési jog gyakorlását. Perindítás előtt ugyanakkor a költségek csökkentése érdekében érdemes az annak elkerülését lehetővé tevő eszközök – például ügyvédi felszólító levél – igénybevételét is megfontolni.

Mit tehet az érintett tulajdonos, ha úgy gondolja, hogy egy közgyűlési határozat több tulajdonostárs jogos érdekét vagy jogszabályt sért?

Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon belül.

A bíróság előtt megtámadott határozat az ítélet előtt érvénybe lép?

Igen. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, kivéve ha, a bíróság a végrehajtását külön felfüggeszti.

Szakmai cikkünk tájékoztató jelleggel készült, mely nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.

Amennyiben a társasházi joggal kapcsolatosan kérdése van, illetve polgári jogi területen segítségre van szüksége, keresse irodánkat bizalommal!

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.