Munkavédelmi oktatás

2024. február 1-jei hatállyal módosulnak a munkavédelmi oktatással kapcsolatos szabályok. A változtatások eredményeképp bizonyos tevékenységeket, munkaköröket és álláshelyeket betöltő munkavállalók egy általános jellegű oktatási tematika alapján is teljesíthetik majd a munkavédelmi oktatást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkáltatónak lehetősége lesz arra, hogy egy előzetesen meghatározott, általános oktatási tematika szerinti oktatási anyagot küldjön ki bizonyos munkakörben foglalkoztatott munkavállalói részére. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a releváns munkaköröket és az ahhoz kapcsolódó oktatási tematikákat. Egyszerűbbé teheti a munkavállalók számára a hozzáférést és az információk megismerését, hogy az oktatás belső elektronikus hálózaton történő közzétételére is lehetőség lesz.

Orvosi alkalmassági vizsgálat

2024. szeptember 1. napján lépnek majd hatályba az orvosi alkalmassági vizsgálatot érintő változások, elsősorban a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése a módosítás célja. Az új rendelkezések értelmében a munkavállalók alkalmazhatóságára szigorúbb feltételek vonatkoznak majd. A munkavállalók csak akkor foglalkoztathatók, ha megfelelő élettani adottságokkal rendelkeznek, és foglalkoztatásuk nem veszélyezteti az egészséget, testi épséget, valamint nem károsítja a fiatalkorúak egészséges fejlődését. Továbbá a munkavállalók foglalkoztatása nem lehet veszélyt jelentő tényező a reprodukciós képességre, magzatra vagy mások egészségére sem.

A módosítás már nem teszi kötelezővé a munkaköri alkalmassági vizsgálatot. Ennek értelmében ugyanis, néhány kivételes esetet leszámítva, a munkavállalók alkalmasságáról orvosi vizsgálat alapján csak a jogszabályban meghatározott esetekben, munkakörökben kell dönteni. Rendeletben kerülnek majd meghatározásra azok a munkakörök és foglalkozások, amelyek esetében kötelező lesz az orvosi alkalmassági vizsgálat.  A kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat megszűnése több munkáltató számára előnyös lehet, azonban a nem kötelező esetekben továbbra is érdemes lehet figyelmet szentelni a munkaköri alkalmasság orvosi felmérésére, mivel egy esetleges egészségkárosodásra hivatkozó munkavállaló esetében fontos, hogy a munkáltató tudja igazolni, hogy előbbit az üzemorvos megfelelőnek találta, és nincs nyoma egészségügyi károsodásnak a munkahelyen.

Ha a munkáltató úgy dönt, a módosítás ellenére is lehetőség lesz üzemorvosi vizsgálat elvégzésére, melyet a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként ingyenesen lesz köteles biztosítani a munkavállaló részére.

Tűzvédelmi oktatás és tűzvédelmi szabályzat

2024. január 1-jétől a módosítások hatására a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek köre jelentősen szűkült, bevezettésre került az általános tűzvédelmi szabályzatot, amit a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére nem kötelezett gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek kötelesek megismertetni a munkavállalóikkal, és munkavégzésben részt vevő családtagjaikkal. A belügyminiszter kockázati osztályba sorolja, és így határozza meg azon munkáltatókat, akiknek szükséges az eddigi éves, ismétlődő tűzvédelmi oktatás fenntartása.

A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség a törvénymódosítást úgy értékelte, hogy olyan mértékben és formában változik meg a tűzvédelmi szabályzat készítésének eddigi rendszere, valamint a tűzvédelmi oktatás kialakult rendje, amely jelentős mértékben rontja az épületek tűzbiztonságát, és már rövidtávon negatívan hat a tűzvédelmi helyzetre, valamint ellentétes a tulajdonosok, a tulajdonostársak, a munkavállalók, az épületet használók, illetve a szomszéd ingatlanok tulajdonosainak érdekeivel. Kiemelendő probléma, hogy a módosítás megnehezítette, egyes esetekben ellehetetlenítette a hatékony tűzoltói beavatkozást.

Egy adott létesítményre és használati módra kialakított teljeskörű tűzvédelmi szabályzat és tűzvédelmi oktatás nélkül súlyosan ronthatunk az épület tűzbiztonságán, kockáztatva annak biztonságos használhatóságát. Ha nem rögzítik az adott konkrét létesítményre vonatkozó üzemeltetési és használati szabályokat, valamint azokat nem tanítják meg az épület használóinak, abban tevékenységet végzőknek, akkor a tűzvédelmileg legjobban megtervezett épületet használata is kockázatossá válik. Meglátásunk szerint azonban a ténylegesen hasznos tűzvédelmi oktatásra és szabályok implementálására kell koncentrálni a jövőben.

Szakmai cikkünk tájékoztató jelleggel készült, mely nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.

Amennyiben a munkavédelemmel kapcsolatosan kérdése van, illetve munkajogi területen segítségre van szüksége, keresse irodánkat bizalommal!

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.