A Szolnoki Városüzemeltetési Kft. július 16-án tett közzé egy megrázó videót a Facebook-on, amelyen jól látható, hogy miközben a Szolnoki Kalandparkban egy csapat sisakos kisgyerek várakozik az árnyékban, a csoport egyik felügyelője megragadja az egyik kisfiút - aki állítólag nem akart felmászni az egyik pályára- majd néhány méterrel odébb húzza és akkora erővel söpri ki a gyermek lábát, hogy ő fejjel a földre zuhan. A gyermek másodpercekig a földön marad és sír a felvétel végéig.

Cikkünkben a megrázó történések jogi vonatkozásairól értekezünk.

A háborús helyzet és a párhuzamosan felmerült gazdasági problémák az élet minden területét befolyásolják: nem jelent kivételt ez alól a gyermektartásdíj sem. A KSH közzétett adatai alapján 2022. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez a drasztikus mértékű áremelkedés a gyermektartásdíj összege szempontjából nagyon is releváns. Cikkünkben az infláció elleni védekezés lehetőségeit vázoljuk fel.

Napjainkban gyakori jelenség, hogy a szülők számos fényképet és videót osztanak meg gyermekükről a különböző közösségi média felületeken. Ezt a jelenséget a modern köznyelv ’sharenting’ névvel illeti. Cikkünkben a sharenting jogi kérdéseivel foglalkozunk: sérti-e a gyermek személyiségi jogait a szülők általi tartalommegosztás? Milyen jogokat érvényesíthet a gyermek szülei ellen?

2022. január 1. napján lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének közös szülői felügyelet gyakorlására irányuló rendelkezéseinek módosítása, melynek értelmében a jogalkotó lehetőséget teremt a bíróságnak arra, hogy akár kizárólag az egyik szülő kérelmére döntsön a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, illetve a váltott gondoskodásról, abban az esetben, ha ez a kiskorú gyermek érdekében áll. Bejegyzésünkben a jogszabályi változások lényegesebb pontjait mutatjuk be.

Minden ötödik az Európai Unióban kötött házasság nemzetközi jellegű, azaz a házastársak nemzetisége minden ötödik pár esetében eltérő. Ennek köszönhetően egyre gyakoribb kérdés napjainkban, hogy mi tévő lehet egy házastárs, ha a kapcsolat megromlását követően a saját hazájában kívánja felbontani a válságba került házasságát. Cikkünkben a nemzetközi válások kérdéseit, lebonyolításuk lehetséges menetét ismertetjük.

A koronavírus járvány terjedésének megfékezésére hozott kormányzati intézkedések világszerte okoznak fennakadást a szociális események, köztük gyakorta az esküvők terén. A személyes találkozások elkerülését szorgalmazó intézkedések a hagyományos lakodalmak megtartását jelenleg nem teszik lehetővé. Bizonyos országokban azonban a jogrendszer lehetővé teszi, hogy a jegyesek személyes jelenlét nélkül is házasságot köthessenek. Cikkünkben a meghatalmazással kötött házasságok érdekességeit ismertetjük.

Egy válásba belekezdeni sosem egyszerű dolog. Egy hosszan elhúzódó válás időben, energiában és pénzben is megterhelő, így érdemes mielőbb megfelelő szakmai segítséget igénybe venni a konfliktuskezeléshez és a felek közötti megegyezés elősegítéséhez. Cikkünkben azon módszereket, megoldásokat vizsgáljuk, melyek a válás gyorsabb és olcsóbb lebonyolításában segíthetnek.

A Polgári perrendtartás – amely a polgári perek lefolyásának szabályait határozza meg – jelentős változásokon esetett át egy 2020 végén elfogadott, átfogó módosítási javaslatnak köszönhetően. Az új szabályokat 2021. január 1-től kell alkalmazni és várhatóan komoly kihatással lehetnek a most indított és a már folyamatban lévő peres ügyekre egyaránt. Jelen cikkünk azon módosításokat tekinti át, melyek a családjogi perek vitelében hoznak változást.

A SARS-CoV-2 koronavírus járvány a különélő szülő gyermekkel való kapcsolattartását is megnehezíti. Különösen az ünnepi időszakban releváns kérdés, hogy a gyermekkel együtt töltött időt mennyiben befolyásolhatják a járványügyi intézkedések. Cikkünkben a koronavírus kapcsolattartásra gyakorolt hatásairól értekezünk.

A koronavírus egyéb családjogi vonatkozásairól bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

Általános tévhit, hogy a kapcsolattartási jog kizárólag a különélő szülő joga, ugyanis a gyermeket megilleti a jog, hogy – főszabály szerint – mindkét szülőjével kapcsolatot tarthasson, a szülőnek pedig nem csak joga, de kötelezettsége is a kapcsolattartás. Ezt azonban nagyban megnehezítheti, sőt mi több, ellehetetlenítheti az együttélő szülő…