A párkapcsolatok sosem probléma mentesek: a párok gyakorta akár olyan kevésbé jelentős dolgokon vesznek össze mint a házimunka, a másik szüleinek megjegyzései a vasárnapi ebédnél vagy például valamelyikük vezetési stílusa.Az ilyen konfliktusok azonban szerencsére ideig-óráig tartanak, és nem hagynak maguk után mély, gyógyíthatatlan lelki sebeket.
A külföldön tartott esküvők ma már egyáltalán nem ritkák – A globalizáció hatására megnőtt az emberek mobilitása, különösen az európai térségben – ma már nem elképzelhetetlen, hogy egy magyar állampolgár egy más uniós vagy akár távolabbi állampolgárral kösse össze az életét külföldön, majd Magyarországon, vagy akár más európai országban telepedjenek le. Emellett az is előfordul, hogy az esküvőre nem a felek eltérő nemzetisége miatt kerül sor külföldön, hanem azért, mert a pár szeretne valamilyen „egzotikusabb” helyen házasságot kötni – például Las Vegasban vagy Balin.
Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a vagyonjogi szerződések mind a házasulandó, mind az élettársi kapcsolatban élő párok között. Bár sokan furcsának tartják a gondolatot, hogy már rögtön a házasság előtt gondoskodni kellene a vagyonmegosztás rendszeréről, a gyakorlat azt mutatja, hogy rengeteg időt, energiát és fejfájást spórolnak meg maguknak azok a felek, akik vagyoni viszonyaikat előre rendezik. Sok esetben már a házasság előtti együttélés szakaszában is javasolt a vagyoni viszonyokat tisztázni, és ezután belevágni a házasságkötésbe.
A Covid-19 vírus terjedésével előállt járványhelyzet, majd az azt követően elrendelt kijárási korlátozás minden család életére hatással van. De vajon elválaszthatják ezen körülmények a különélő szülőt a gyermekétől? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, amelyek a járványveszély, azaz a COVID-19 (korona) vírusfertőzés terjedése alatt családjogi szempontból meghatározó fontosságúak lehetnek.
A COVID-19 koronavírus terjedésének megakadályozása és lelassítása érdekében a Kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzetről, valamint az azzal kapcsolatos különleges jogrendről bővebben korábbi írásunkban értekeztünk. A veszélyhelyzet kihirdetése mellett a Kormány számos különleges jogszabályi rendelkezést vezetett be, melyek a vírus terjedésének lelassítását, és a járvány gazdasági és egészségügyi hatásainak csökkentését hivatottak biztosítani. A Kormány legújabb rendeleteivel ezen intézkedések hatályának meghosszabbításáról, valamint a peres- és nemperes eljárások különleges szabályairól döntött.
Azokban az esetekben, amikor a házastársak vagy élettársak életközössége úgy szűnik meg, hogy közös kiskorú gyermekük van és a felek között nem születik a kapcsolattartás rendezése kérdésében megállapodás, arról kérelemre – vagy a gyermek érdekében akár hivatalból is – a bíróság dönt.
Magyarország a válások számának tekintetében az európai középmezőnybe tartozik. Statisztikák eredményei alapján hazánkban naponta körülbelül 50 válás zajlik. A válás nemcsak érzelmileg, hanem anyagilag is nagyon megterhelő tud lenni. Nézzük mennyire! .
Miközben az élettársi kapcsolatban élők száma folyamatosan nő és a házasságkötések száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, a köztudatban még napjainkban is számtalan tévhit él ezzel a párkapcsolati formával kapcsolatban. Éppen ezért fel kívánjuk hívni a figyelmet a házastársi, valamint az élettársi kapcsolat néhány jelentős különbségére.
Amikor két fél eljut arra a pontra, hogy a továbbiakban külön folytatják az életüket, számtalan felmerülő kérdést rendezni, tisztázni kell. Az egyik ilyen lényeges pont, a közös gyermekek sorsa, vagyis hogy melyik szülőnél lesz a gyermekek lakóhelye, mikor, milyen módon jogosultak a külön élő szülővel a gyermekek kapcsolatot tartani, ki jogosult dönteni a gyermekeket érintő kérdésekben, melyik szülő hogyan járul hozzá a gyermekek tartásához és a sor hosszan folytatható tovább.
Elmúltak már azok az idők, amikor az ember vagyona egy autóból, lakásból és pár fekete-fehér fényképből állt. Az információ technológia fejlődésével párhuzamosan a jog világának is újszerű kihívásokkal kell szembenéznie. Megközelítőleg négy milliárd embernek van internet hozzáférése szerte a világon, amely a széleskörű „szórakozási lehetőségek” mellett jogok és kötelezettségek keletkezésével is járhat.
