Szakmai blog - Családjogi

A Polgári perrendtartás – amely a polgári perek lefolyásának szabályait határozza meg – jelentős változásokon esetett át egy 2020 végén elfogadott, átfogó módosítási javaslatnak köszönhetően. Az új szabályokat 2021. január 1-től kell alkalmazni és várhatóan komoly kihatással lehetnek a most indított és a már folyamatban lévő peres ügyekre egyaránt. Jelen cikkünk azon módosításokat tekinti át, melyek a családjogi perek vitelében hoznak változást.

A SARS-CoV-2 koronavírus járvány a különélő szülő gyermekkel való kapcsolattartását is megnehezíti. Különösen az ünnepi időszakban releváns kérdés, hogy a gyermekkel együtt töltött időt mennyiben befolyásolhatják a járványügyi intézkedések. Cikkünkben a koronavírus kapcsolattartásra gyakorolt hatásairól értekezünk.

A koronavírus egyéb családjogi vonatkozásairól bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

Általános tévhit, hogy a kapcsolattartási jog kizárólag a különélő szülő joga, ugyanis a gyermeket megilleti a jog, hogy – főszabály szerint – mindkét szülőjével kapcsolatot tarthasson, a szülőnek pedig nem csak joga, de kötelezettsége is a kapcsolattartás. Ezt azonban nagyban megnehezítheti, sőt mi több, ellehetetlenítheti az együttélő szülő…

A párkapcsolatok sosem probléma mentesek: a párok gyakorta akár olyan kevésbé jelentős dolgokon vesznek össze mint a házimunka, a másik szüleinek megjegyzései a vasárnapi ebédnél vagy például valamelyikük vezetési stílusa.Az ilyen konfliktusok azonban szerencsére ideig-óráig tartanak, és nem hagynak maguk után mély, gyógyíthatatlan lelki sebeket.

A külföldön tartott esküvők ma már egyáltalán nem ritkák – A globalizáció hatására megnőtt az emberek mobilitása, különösen az európai térségben – ma már nem elképzelhetetlen, hogy egy magyar állampolgár egy más uniós vagy akár távolabbi állampolgárral kösse össze az életét külföldön, majd Magyarországon, vagy akár más európai országban telepedjenek le. Emellett az is előfordul, hogy az esküvőre nem a felek eltérő nemzetisége miatt kerül sor külföldön, hanem azért, mert a pár szeretne valamilyen „egzotikusabb” helyen házasságot kötni – például Las Vegasban vagy Balin.

Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a vagyonjogi szerződések mind a házasulandó, mind az élettársi kapcsolatban élő párok között. Bár sokan furcsának tartják a gondolatot, hogy már rögtön a házasság előtt gondoskodni kellene a vagyonmegosztás rendszeréről, a gyakorlat azt mutatja, hogy rengeteg időt, energiát és fejfájást spórolnak meg maguknak azok a felek, akik vagyoni viszonyaikat előre rendezik. Sok esetben már a házasság előtti együttélés szakaszában is javasolt a vagyoni viszonyokat tisztázni, és ezután belevágni a házasságkötésbe.

 A Covid-19 vírus terjedésével előállt járványhelyzet, majd az azt követően elrendelt kijárási korlátozás minden család életére hatással van. De vajon elválaszthatják ezen körülmények a különélő szülőt a gyermekétől? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, amelyek a járványveszély, azaz a COVID-19 (korona) vírusfertőzés terjedése alatt családjogi szempontból meghatározó fontosságúak lehetnek.

A COVID-19 koronavírus terjedésének megakadályozása és lelassítása érdekében a Kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzetről, valamint az azzal kapcsolatos különleges jogrendről bővebben korábbi írásunkban értekeztünk. A veszélyhelyzet kihirdetése mellett a Kormány számos különleges jogszabályi rendelkezést vezetett be, melyek a vírus terjedésének lelassítását, és a járvány gazdasági és egészségügyi hatásainak csökkentését hivatottak biztosítani. A Kormány legújabb rendeleteivel ezen intézkedések hatályának meghosszabbításáról, valamint a peres- és nemperes eljárások különleges szabályairól döntött.

Azokban az esetekben, amikor a házastársak vagy élettársak életközössége úgy szűnik meg, hogy közös kiskorú gyermekük van és a felek között nem születik a kapcsolattartás rendezése kérdésében megállapodás, arról kérelemre – vagy a gyermek érdekében akár hivatalból is – a bíróság dönt.

Olcsóbb válás? Lehetséges! – A házassági bontóperek anyagi vonzata

Magyarország a válások számának tekintetében az európai középmezőnybe tartozik. Statisztikák eredményei alapján hazánkban naponta körülbelül 50 válás zajlik. A válás nemcsak érzelmileg, hanem anyagilag is nagyon megterhelő tud lenni. Nézzük mennyire! .