Amikor két fél eljut arra a pontra, hogy a továbbiakban külön folytatják az életüket, számtalan felmerülő kérdést rendezni, tisztázni kell. Az egyik ilyen lényeges pont, a közös gyermekek sorsa, vagyis hogy melyik szülőnél lesz a gyermekek lakóhelye, mikor, milyen módon jogosultak a külön élő szülővel a gyermekek kapcsolatot tartani, ki jogosult dönteni a gyermekeket érintő kérdésekben, melyik szülő hogyan járul hozzá a gyermekek tartásához és a sor hosszan folytatható tovább.
Elmúltak már azok az idők, amikor az ember vagyona egy autóból, lakásból és pár fekete-fehér fényképből állt. Az információ technológia fejlődésével párhuzamosan a jog világának is újszerű kihívásokkal kell szembenéznie. Megközelítőleg négy milliárd embernek van internet hozzáférése szerte a világon, amely a széleskörű „szórakozási lehetőségek” mellett jogok és kötelezettségek keletkezésével is járhat.
A házastársak vagyoni viszonyainak rendezésére egyrészt a házassági vagyonjogi szerződés intézménye ad lehetőséget, ennek hiányában, illetve ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség, ún. törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn.
A tartásdíj az a kötelezettség, amely szerint egy személy egy másik személyt (annak rászorultsága esetén) annak szükségletei és a tartó részben a tartó személy lehetőségei függvényében pénzbeli támogatással segítsen a mindennapi életben. A hétköznapi értelemben használt tartásdíj csak szülő és gyerek között áll fent. Pedig a jog ennél szélesebb kört szabályoz.
