Előfordulhat, hogy megváltoznak elképzeléseink egy munkaviszonyról: jobb ajánlatot kapunk, nem jövünk ki a főnökünkkel vagy mint munkaadó, nem kívánunk valakit alkalmazni. A felmondás közismertebb szabályain túl is utánajártunk.

1. Munkavégzésre irányuló jogviszonyok párhuzamos fennállásának esetei

• Két munkaviszony létesítése: ebben az esetben a munkavégzés együttes időtartama nem haladhatja meg a 8 órát, kivéve a készenléti jellegű munkakört, továbbá ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

• Munkaviszony mellett lehetséges a megbízási jogviszony létesítése is.

2. Párhuzamos munkaviszony létesítésének feltételei

• Munkáltató munkaszerződésben kifejezetten megtilthatja a munkavállalónak fennálló munkaviszonya mellett más munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését.

• Fenti tiltó rendelkezés hiányában a munkavállalónak munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésé be kell jelentenie munkáltatójánál, aki a jogviszony létesítését kizárólag akkor tilthatja meg, ha ez gazdasági érdekét veszélyezteti. Pl.: konkurens cégnél történő munkavégzés, de adott esetben önmagában a munkaidőn kívüli munkavégzés is. E magatartási követelmény már akkor is megvalósul, ha a munkavállaló magatartása miatt ugyan nem éri sérelem a munkáltatót, de veszélyezteti az érdekeit.

• Vezető állású munkavállaló főszabály szerint további munkavégzésre irányuló jogviszonyt a munkaszerződés ezen tiltó rendelkezésének hiányában sem létesíthet.

• A bírósági gyakorlat szerint munkavégzésre irányuló, polgári jog körébe tartozó jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolása a jogviszony tényleges tartalmi elemeinek ismeretében lehetséges. E körben vizsgálandó a tevékenység jellege, a személyes munkavégzési kötelezettség, a munkavállaló rendelkezésre állása, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, valamint az alá-fölérendeltségi viszony.

3. Versenytilalmi megállapodás

• A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. A fent említett kötelezettség teljesítéséért a munkáltató ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót (képzettségére és gyakorlatára tekintettel) újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. A bírói gyakorlat alapján a megfelelő ellenérték meghatározásánál nem is a jelenlegi munkaviszonyban elért jövedelem minősülhet irányadónak, hanem az adott szakember által a piacon elérhető jövedelem.

• Hiába van tehát minimálbérre bejelentve a munkavállaló, ha bizonyítani tudja, hogy képzettségével és gyakorlatával milyen jövedelemre tehetne szert más munkáltatónál, akkor igényelheti, hogy a megállapodás ezt a kieső jövedelmet kompenzálja.

• Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada (1 év esetén 4 havi, 2 év esetén 8 havi alapbér)

• A munkavállaló elállhat a versenytilalmi megállapodástól, amennyiben munkaviszonyát munkavállalói azonnali hatályú felmondással szünteti meg. A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén, a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra szállnak át.

• Kötbér kikötése esetén a Polgári Törvénykönyv kötbérre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Ha Ön is hasonló helyzetben jár munkaadóként vagy munkavállalókánt, keressen minket – állunk rendelkezésére!

* * *

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

• a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
• a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.