Előfordulhat, hogy megváltoznak elképzeléseink egy munkaviszonyról: jobb ajánlatot kapunk, nem jövünk ki a főnökünkkel vagy mint munkaadó, nem kívánunk valakit alkalmazni. A felmondás közismertebb szabályain túl is utánajártunk.

1. Munkavégzésre irányuló jogviszonyok párhuzamos fennállásának esetei

• Két munkaviszony létesítése: ebben az esetben a munkavégzés együttes időtartama nem haladhatja meg a 8 órát, kivéve a készenléti jellegű munkakört, továbbá ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

• Munkaviszony mellett lehetséges a megbízási jogviszony létesítése is.

2. Párhuzamos munkaviszony létesítésének feltételei

• Munkáltató munkaszerződésben kifejezetten megtilthatja a munkavállalónak fennálló munkaviszonya mellett más munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését.

• Fenti tiltó rendelkezés hiányában a munkavállalónak munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésé be kell jelentenie munkáltatójánál, aki a jogviszony létesítését kizárólag akkor tilthatja meg, ha ez gazdasági érdekét veszélyezteti. Pl.: konkurens cégnél történő munkavégzés, de adott esetben önmagában a munkaidőn kívüli munkavégzés is. E magatartási követelmény már akkor is megvalósul, ha a munkavállaló magatartása miatt ugyan nem éri sérelem a munkáltatót, de veszélyezteti az érdekeit.

• Vezető állású munkavállaló főszabály szerint további munkavégzésre irányuló jogviszonyt a munkaszerződés ezen tiltó rendelkezésének hiányában sem létesíthet.

• A bírósági gyakorlat szerint munkavégzésre irányuló, polgári jog körébe tartozó jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolása a jogviszony tényleges tartalmi elemeinek ismeretében lehetséges. E körben vizsgálandó a tevékenység jellege, a személyes munkavégzési kötelezettség, a munkavállaló rendelkezésre állása, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, valamint az alá-fölérendeltségi viszony.

3. Versenytilalmi megállapodás

• A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. A fent említett kötelezettség teljesítéséért a munkáltató ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót (képzettségére és gyakorlatára tekintettel) újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. A bírói gyakorlat alapján a megfelelő ellenérték meghatározásánál nem is a jelenlegi munkaviszonyban elért jövedelem minősülhet irányadónak, hanem az adott szakember által a piacon elérhető jövedelem.

• Hiába van tehát minimálbérre bejelentve a munkavállaló, ha bizonyítani tudja, hogy képzettségével és gyakorlatával milyen jövedelemre tehetne szert más munkáltatónál, akkor igényelheti, hogy a megállapodás ezt a kieső jövedelmet kompenzálja.

• Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada (1 év esetén 4 havi, 2 év esetén 8 havi alapbér)

• A munkavállaló elállhat a versenytilalmi megállapodástól, amennyiben munkaviszonyát munkavállalói azonnali hatályú felmondással szünteti meg. A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén, a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra szállnak át.

• Kötbér kikötése esetén a Polgári Törvénykönyv kötbérre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Ha Ön is hasonló helyzetben jár munkaadóként vagy munkavállalókánt, keressen minket – állunk rendelkezésére!

* * *

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.

A pénzügyi szektor biztonságos és prudens működése elképzelhetetlen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (angol rövidítéssel: AML/CFT) nélkül. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 1/2026. (II.24.) számú ajánlása, amely részletesen szabályozza az ezen a területen dolgozó tisztségviselők feladatait, felelősségi köreit és a kapcsolódó belső eljárásrendeket.

Bár a téma jogilag és szakmailag is rendkívül összetett, az alábbi cikkben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb változásokat és elvárásokat, amelyek elsősorban a hitelintézeteket és a pénzügyi szolgáltatókat érintik. Az ajánlás célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a jogalkalmazást és egységesítse az elvárásokat a hazai pénzügyi szervezetek körében.

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.