Előfordulhat, hogy megváltoznak elképzeléseink egy munkaviszonyról: jobb ajánlatot kapunk, nem jövünk ki a főnökünkkel vagy mint munkaadó, nem kívánunk valakit alkalmazni. A felmondás közismertebb szabályain túl is utánajártunk.

1. Munkavégzésre irányuló jogviszonyok párhuzamos fennállásának esetei

• Két munkaviszony létesítése: ebben az esetben a munkavégzés együttes időtartama nem haladhatja meg a 8 órát, kivéve a készenléti jellegű munkakört, továbbá ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

• Munkaviszony mellett lehetséges a megbízási jogviszony létesítése is.

2. Párhuzamos munkaviszony létesítésének feltételei

• Munkáltató munkaszerződésben kifejezetten megtilthatja a munkavállalónak fennálló munkaviszonya mellett más munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését.

• Fenti tiltó rendelkezés hiányában a munkavállalónak munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésé be kell jelentenie munkáltatójánál, aki a jogviszony létesítését kizárólag akkor tilthatja meg, ha ez gazdasági érdekét veszélyezteti. Pl.: konkurens cégnél történő munkavégzés, de adott esetben önmagában a munkaidőn kívüli munkavégzés is. E magatartási követelmény már akkor is megvalósul, ha a munkavállaló magatartása miatt ugyan nem éri sérelem a munkáltatót, de veszélyezteti az érdekeit.

• Vezető állású munkavállaló főszabály szerint további munkavégzésre irányuló jogviszonyt a munkaszerződés ezen tiltó rendelkezésének hiányában sem létesíthet.

• A bírósági gyakorlat szerint munkavégzésre irányuló, polgári jog körébe tartozó jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolása a jogviszony tényleges tartalmi elemeinek ismeretében lehetséges. E körben vizsgálandó a tevékenység jellege, a személyes munkavégzési kötelezettség, a munkavállaló rendelkezésre állása, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, valamint az alá-fölérendeltségi viszony.

3. Versenytilalmi megállapodás

• A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. A fent említett kötelezettség teljesítéséért a munkáltató ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót (képzettségére és gyakorlatára tekintettel) újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. A bírói gyakorlat alapján a megfelelő ellenérték meghatározásánál nem is a jelenlegi munkaviszonyban elért jövedelem minősülhet irányadónak, hanem az adott szakember által a piacon elérhető jövedelem.

• Hiába van tehát minimálbérre bejelentve a munkavállaló, ha bizonyítani tudja, hogy képzettségével és gyakorlatával milyen jövedelemre tehetne szert más munkáltatónál, akkor igényelheti, hogy a megállapodás ezt a kieső jövedelmet kompenzálja.

• Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada (1 év esetén 4 havi, 2 év esetén 8 havi alapbér)

• A munkavállaló elállhat a versenytilalmi megállapodástól, amennyiben munkaviszonyát munkavállalói azonnali hatályú felmondással szünteti meg. A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén, a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra szállnak át.

• Kötbér kikötése esetén a Polgári Törvénykönyv kötbérre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Ha Ön is hasonló helyzetben jár munkaadóként vagy munkavállalókánt, keressen minket – állunk rendelkezésére!

* * *

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.