Új áruforgalmi regisztrációs rendszer Magyarországon

 Az egyes adó- és elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer működéséről szóló jogszabályok alapján 2015. január hó 1. napjától nem lehet olyan terméket forgalomba hozni, melyet a fuvarozás előtt nem jelentettek be a magyar adóhivatal felé.

Az EKAER rendszer lényege, hogy a magyar adóhatóság (NAV) által működtetett elektronikus rendszerben kell eleget tenni a közúton szállított termékekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeknek. Célja az áfa csalások megelőzése.

 A rendszer azt ellenőrzi, hogy az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, vagy Magyarországról az Európai Unióba irányuló, illetve a Magyarországon belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesülnek-e.

A jogszabályok az útdíjköteles (3,5 tonnánál magasabb össztömegű) járművekkel való szállításra vonatkoznak.

1. A bejelentést az adóhatóság irányába az EKAER rendszerben  kell megtenni fuvarozás esetén:

• az EU területéről Magyarországra irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal esetén – ekkor a bejelentést a magyarországi címzettnek kell megtennie – legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig.
• Magyarországról EU területére irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel esetén – ekkor a bejelentést a magyarországi feladónak kell megtennie – legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.
• ha Magyarországon belül belföldi forgalomban végez első adóköteles termékértékesítés útdíjköteles járművel – ekkor a bejelentést a feladónak kell megtennie – legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.

(Első adóköteles termékértékesítés: alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés adóköteles.)

• A fenti tevékenységeket 2015. január 1-jétől kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.

• Tehát a bejelentést vagy a feladónak, vagy nemzetközi fuvarozás esetén a magyar címzettnek kell megtennie a magyar adóhatóság irányába.

Tehát amennyiben a saját termék mozgatására kizárólag belföldön kerül sor, úgy erre tekintettel főszabály szerint nem áll fenn bejelentési kötelezettség: az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal, illetve Magyarország területéről az EU más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel, továbbá belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés esetén áll fenn főszabály szerint bejelentési kötelezettség.

A rakodás mindaddig nem kezdhető meg, amíg a bejelentés nem történik meg! Gyakorlati ismereteink szerint elsősorban  a határra érkezés az, ami kritikus pontnak tekinthető – addigra kell az adminisztrációnak hibátlannak lennie.

Az EKAER számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani.

2. A bejelentés menete

• Először a magyarországi online közigazgatási ügyintézési felületen, az ún. ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót szükséges igényelni. Ennek birtokában lehet csak az ügyintézést megkezdeni!

• Az EKAER szám igénylésére az adózó vagy képviselője jogosult az EKAER rendszer elektronikus felületén. Ügyvédi irodánk meghatalmazás alapján jogosult és képes eljárni!

• Ezt követően az online felületen a bejelentés megtehető, és a magyar adóhivatal a rögzítést követően azonnal megállapítja az ún. EKAER számot.

• Az EKAER számot minden egyes fuvarozás esetén külön igényelni kell. Az EKAER szám 15 napig érvényes és mindig egy adott termékegységet azonosít. Az igénylése ingyenes.

• Az EKAER szám kiadásának a feltétele a szállító jármű rendszámának a leadása is, tehát a fuvarozás előtt mindig pontosan tudni kell, hogy melyik gépjármű viszi el az adott terméket. EKAER szám igényelhető rendszám megadása nélkül is, de azt legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig meg kell adni. A bejelentés során továbbá be kell jelenteni többek között a címzett adatait (név, adószám); a kirakodás pontos helyét; kockázatos termék szállítása esetén a kirakodás helyéül szolgáló ingatlan tulajdonosának pontos adatait (név, adószám); ha az ingatlan tulajdonosa nem a címzett: a termékek vámtarifaszámát, nevét, tömegét; a fuvarozás indokát (termékértékesítés, termékbeszerzés vagy bérmunka); a felrakodás időpontját.

3. A kockázatos termék

• Egyes egyesetekben azokat a termékeket is csak bejelentve lehet fuvarozni, melyeket nem útdíjköteles (3,5 tonnánál alacsonyabb össztömegű) gépjárművel visznek.

• Az ún. kockázatos élelmiszereknek körébe tartoznak például az étolaj vagy a cukor. A pontos terméklistát a vonatkozó rendelet tartalmazza.

• A kockázatos termékek körébe tartozó EU-n belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi adóköteles termékértékesítéshez kapcsolódóan az adózónak biztosítékot kell adnia. A biztosíték mértéke a megelőző 60 nap, meghatározott EKAER-es tranzakciók értékének minimum 15 százaléka. Megfelelő biztosíték hiányában az adózó nem kaphat EKAER számot. A biztosíték teljesíthető letétként, vagy bankgarancia útján. A minősített adózói adatbázisban és legalább 2 éve működő köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózók mentesülhetnek a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól.

4. Ellenőrzés

• a magyar adóhivatal ellenőrei ellenőrizhetik a kereskedelmi mennyiséget elérő termékek fuvarozását,

• a fuvarozást végző személy nyilatkozattételre hívható fel a fuvarozott termék eredetét igazoló dokumentum (fuvarlevél, számla) bemutatására,

• Az ellenőrzés során a fuvarozónak nyilatkoznia kell arról, hogy ki a termék tulajdonosa. A magyar adóhivatal ez alapján felkeresheti a megnevezett tulajdonost, s adatokat kérhet tőle a fuvarozásról. Ha a magyar adóhivatal bármilyen kockázati tényezőt talál – például a fuvarozó és a megnevezett tulajdonos által elmondottak nem azonosak – hatósági zárat (csomagzárat vagy raktérzárat) alkalmazhat a helyzet tisztázásáig.

• A magyar adóhivatal a be nem jelentett termék értékének 40 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A mulasztási bírság összegének mértékéig a fuvarozott termák lefoglalható.

Keressen minket, amennyiben az Ön vállalkozása

•  az EU területéről Magyarországra terméket beszerez vagy egyéb célból terméket behoz, vagy
• Magyarországról az EU területén terméket értékesít vagy egyéb célból terméket kivisz, vagy
• Magyarországon területén útdíjköteles járművel belföldi forgalomban első adóköteles termékértékesítés végez,és a vonatkozó jogszabályokkal, az EKAER rendszer működésével, használatával, a regisztráció és bejelentések elvégzésével kapcsolatban bármely kérdése van, illetve amennyiben a regisztrációhoz és bejelentéshez megbízható asszisztenciát igényel, úgy Irodánk készséggel áll rendelkezésére .

  * * *

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.