Új áruforgalmi regisztrációs rendszer Magyarországon

 Az egyes adó- és elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer működéséről szóló jogszabályok alapján 2015. január hó 1. napjától nem lehet olyan terméket forgalomba hozni, melyet a fuvarozás előtt nem jelentettek be a magyar adóhivatal felé.

Az EKAER rendszer lényege, hogy a magyar adóhatóság (NAV) által működtetett elektronikus rendszerben kell eleget tenni a közúton szállított termékekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeknek. Célja az áfa csalások megelőzése.

 A rendszer azt ellenőrzi, hogy az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, vagy Magyarországról az Európai Unióba irányuló, illetve a Magyarországon belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesülnek-e.

A jogszabályok az útdíjköteles (3,5 tonnánál magasabb össztömegű) járművekkel való szállításra vonatkoznak.

1. A bejelentést az adóhatóság irányába az EKAER rendszerben  kell megtenni fuvarozás esetén:

• az EU területéről Magyarországra irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal esetén – ekkor a bejelentést a magyarországi címzettnek kell megtennie – legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig.
• Magyarországról EU területére irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel esetén – ekkor a bejelentést a magyarországi feladónak kell megtennie – legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.
• ha Magyarországon belül belföldi forgalomban végez első adóköteles termékértékesítés útdíjköteles járművel – ekkor a bejelentést a feladónak kell megtennie – legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.

(Első adóköteles termékértékesítés: alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés adóköteles.)

• A fenti tevékenységeket 2015. január 1-jétől kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.

• Tehát a bejelentést vagy a feladónak, vagy nemzetközi fuvarozás esetén a magyar címzettnek kell megtennie a magyar adóhatóság irányába.

Tehát amennyiben a saját termék mozgatására kizárólag belföldön kerül sor, úgy erre tekintettel főszabály szerint nem áll fenn bejelentési kötelezettség: az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal, illetve Magyarország területéről az EU más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel, továbbá belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés esetén áll fenn főszabály szerint bejelentési kötelezettség.

A rakodás mindaddig nem kezdhető meg, amíg a bejelentés nem történik meg! Gyakorlati ismereteink szerint elsősorban  a határra érkezés az, ami kritikus pontnak tekinthető – addigra kell az adminisztrációnak hibátlannak lennie.

Az EKAER számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani.

2. A bejelentés menete

• Először a magyarországi online közigazgatási ügyintézési felületen, az ún. ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót szükséges igényelni. Ennek birtokában lehet csak az ügyintézést megkezdeni!

• Az EKAER szám igénylésére az adózó vagy képviselője jogosult az EKAER rendszer elektronikus felületén. Ügyvédi irodánk meghatalmazás alapján jogosult és képes eljárni!

• Ezt követően az online felületen a bejelentés megtehető, és a magyar adóhivatal a rögzítést követően azonnal megállapítja az ún. EKAER számot.

• Az EKAER számot minden egyes fuvarozás esetén külön igényelni kell. Az EKAER szám 15 napig érvényes és mindig egy adott termékegységet azonosít. Az igénylése ingyenes.

• Az EKAER szám kiadásának a feltétele a szállító jármű rendszámának a leadása is, tehát a fuvarozás előtt mindig pontosan tudni kell, hogy melyik gépjármű viszi el az adott terméket. EKAER szám igényelhető rendszám megadása nélkül is, de azt legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig meg kell adni. A bejelentés során továbbá be kell jelenteni többek között a címzett adatait (név, adószám); a kirakodás pontos helyét; kockázatos termék szállítása esetén a kirakodás helyéül szolgáló ingatlan tulajdonosának pontos adatait (név, adószám); ha az ingatlan tulajdonosa nem a címzett: a termékek vámtarifaszámát, nevét, tömegét; a fuvarozás indokát (termékértékesítés, termékbeszerzés vagy bérmunka); a felrakodás időpontját.

3. A kockázatos termék

• Egyes egyesetekben azokat a termékeket is csak bejelentve lehet fuvarozni, melyeket nem útdíjköteles (3,5 tonnánál alacsonyabb össztömegű) gépjárművel visznek.

• Az ún. kockázatos élelmiszereknek körébe tartoznak például az étolaj vagy a cukor. A pontos terméklistát a vonatkozó rendelet tartalmazza.

• A kockázatos termékek körébe tartozó EU-n belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi adóköteles termékértékesítéshez kapcsolódóan az adózónak biztosítékot kell adnia. A biztosíték mértéke a megelőző 60 nap, meghatározott EKAER-es tranzakciók értékének minimum 15 százaléka. Megfelelő biztosíték hiányában az adózó nem kaphat EKAER számot. A biztosíték teljesíthető letétként, vagy bankgarancia útján. A minősített adózói adatbázisban és legalább 2 éve működő köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózók mentesülhetnek a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól.

4. Ellenőrzés

• a magyar adóhivatal ellenőrei ellenőrizhetik a kereskedelmi mennyiséget elérő termékek fuvarozását,

• a fuvarozást végző személy nyilatkozattételre hívható fel a fuvarozott termék eredetét igazoló dokumentum (fuvarlevél, számla) bemutatására,

• Az ellenőrzés során a fuvarozónak nyilatkoznia kell arról, hogy ki a termék tulajdonosa. A magyar adóhivatal ez alapján felkeresheti a megnevezett tulajdonost, s adatokat kérhet tőle a fuvarozásról. Ha a magyar adóhivatal bármilyen kockázati tényezőt talál – például a fuvarozó és a megnevezett tulajdonos által elmondottak nem azonosak – hatósági zárat (csomagzárat vagy raktérzárat) alkalmazhat a helyzet tisztázásáig.

• A magyar adóhivatal a be nem jelentett termék értékének 40 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A mulasztási bírság összegének mértékéig a fuvarozott termák lefoglalható.

Keressen minket, amennyiben az Ön vállalkozása

•  az EU területéről Magyarországra terméket beszerez vagy egyéb célból terméket behoz, vagy
• Magyarországról az EU területén terméket értékesít vagy egyéb célból terméket kivisz, vagy
• Magyarországon területén útdíjköteles járművel belföldi forgalomban első adóköteles termékértékesítés végez,és a vonatkozó jogszabályokkal, az EKAER rendszer működésével, használatával, a regisztráció és bejelentések elvégzésével kapcsolatban bármely kérdése van, illetve amennyiben a regisztrációhoz és bejelentéshez megbízható asszisztenciát igényel, úgy Irodánk készséggel áll rendelkezésére .

  * * *

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

• a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
• a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.